"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2018. május 1., kedd

Május van

" Aztán egy este szokatlan, meleg csend lett. A virágok illata megállt a csalitokban, s amikor feljött a hold, a berekszélen megszólalt egy fülemüle, olyan lágyan és olyan szépen, hogy lehunyta szemét az erdő, lehunyta szemét millió virág, még az öreg bagoly is lehunyta - bár agglegény volt -, mert mindenki tudta, hogy a nádas tündérrózsái között, a tó csillagos tükrében nászruhájába most öltözik a Tavasz felnőtt, szép leánya: Május.
/Fekete István/
  
Gyönyörűségnek vidámsága, te nemes Pünkösd hava! - így magasztalta a tavasz utolsó, ám legszebb hónapját, a májust a legrégebbi magyar csíziós könyvecske.

Az igazi tavasz kiteljesedésének  ideje május, nevét a római termékenység istennőjéről, Majáról kapta.
Régi magyar neve pünkösd hava, de ismert a tavaszutó elnevezés is, csillagászok szerint ikrek hava.



 
Május 1-je  több száz  éve tavaszünnep.

A keltáknál Beltane az ünnep neve, mely a fényistenük (Bel) tüzét jelenti. Más elképzelések azonban a közel-keleti Baál istenre vezetik vissza eredetét. Beltane az ifjú Isten férfivá serdülésének ünnepe. Ekkor szeret bele az Istennőbe, és e napon teljesül be szerelmük a mezőkön, virágos réteken. Az Istennőben megfogan az Istenség, az Ő megtermékenyülésének ünnepe ez.

Beltane egykoron druida tűzfesztivál volt, amelyet az Istennő és a Szarvas-istenség egyesülésének megünneplésére, a termékenység dicsőítésére tartottak. Ezen a napon a szüzek közül minden település megválasztotta a Május királynőjét, akit feláldoztak a Szarvas-istennek. 

Franciaországban 1561 óta május 1-jén tartják a gyöngyvirág ünnepét (fête du muguet), mivel IX. Károly ekkor tette hivatalos aktussá azt a néphagyományt, amely szerint az ezen a napon ajándékba adott gyöngyvirágszál szerencsét hoz.

 

 A nép szerelmes szívű legényei május elsején "májusfát" állítanak kedvencük háza elé. E hónap ünnepségei - a majálisok - a tavasz és a nyár örömeinek szólnak. A szerves élet fejlődésének ekkor van a tetőpontja.

 Amikor Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok Hieraploiszba mentek, a pogányok este egy faággal jelölték meg Fülöp szállását, de másnapra Isten angyalai a város minden házára zöld ágat tűztek, így a pogányok nem tudták melyik házba menjenek be. Így menekült meg Szent Fülöp a haláltól.
Van egy másik történet is miszerint: Szent Fülöp és Szent Jakab miközben téríteni jártak csatlakozott hozzájuk egy Valburga nevű szűz hajadon. A pogányok nem nézték jó szemmel a lány cselekedetét, ezért tisztátalannak nyilvánították, rágalmazták. A lány, hogy elűzze a gúnyolódókat elővette vándorbotját leszúrta a földbe, letérdelt és imádkozni kezdett. Alig múlt el pár óra és a bot kizöldült. Ez Szent Jakab napja hajnalára történt. Ettől fogva állítanak a nőtlen férfiak a jó magaviseletű lányok ablaka elé egy magas zöld fát, persze mindezt észrevétlenül.

Történészek kutatásai alapján pedig európai, azon belül pedig germán eredetű a májusfaállítás hagyománya. A középkorban kezdett elterjedni szélesebb körben. Az ünnepségek, melyek kapcsolódnak hozzá az ősi indiai és egyiptomi népek termékenységi táncaikból gyökereznek. A megújuló életet szimbolizálja a májusfa tánc. Minden éven, annak reményében, hogy bőséges lesz a termés új májusfát állítottak.
Az angoloknál és a bajoroknál a települések büszkesége volt a májusfa A fa szimbolizálta a jó módot, a függetlenséget, a falu illetve a város erejét. A fa kérgét és ágainak egy részét eltávolították, majd szalagokkal, virágokkal, koszorúval díszítették és ezután felállították. A fa törzse a férfiasságot, a díszek pedig a nőiességet jelenítették meg.
Magyarországon először a 15. században említik a májusfaállítást. A tavaszköszöntés jelképe, de ugyanakkor az európaitól eltérő szokások is kialakultak. Általában nagyon magas nyárfát, gyertyánfát vagy fenyőt, díszítenek szalagokkal, selyemkendővel, és egy üveg italt is akasztanak a fa ágai közé, melyet május végén a fa ledöntésénél fogyasztanak el a legények. Nálunk a termékenység jelképe és szerelmi ajándék, mivel főleg nőtlen férfiak állították annak a lánynak, akinek udvaroltak.

A májusfának bajelhárító hatása is volt, amelyet szinte napjainkig őriznek néhány kis faluban a székelyek: hársfaágat dugnak május elsején a földbe, olyan házak elé, ahol beteg valaki. Később a fa héját megfőzik, felét a beteg megeszi, míg a másik felét a folyóba dobják, hogy a víz messzire vigye a bajt. Számos más hiedelem is fűződik e naphoz: időjárásából a következő télre jósoltak, az ekkor köpült vajat fülfájás ellen használták, a boszorkányok távoltartására pedig bodzával aggatták tele a házat. Május elsejét a babonásabbak gonoszjáró napnak tartották, ugyanakkor termőnap volt a kenderre, üres nap a borsóra. Tiszta időjárása jó búzatermést jósolt.


Jankovics Marcell - a neves néprajzkutató - májust a "fagyosszentekre" utalva, találóan a nyár aggodalmas adventjének nevezte, aminek a jövendő termés féltése az alapja. "Május, ha sok esőt hoz, s nem küld nagyon hideget, vagy rekkenő meleget - jósolta a hajdani rímes megfigyelés -, bort, búzát várj eleget. Sokfelé közmondássá vált az a paraszti vélekedés is, hogy: "aki János evangélista napjáig (május hatodikáig) el nem vet, nem érdemes a jó szóra." Az uborka magját némely vidékeken másodikán, Zsigmond király névünnepén, másutt viszont ötödikén, Gotthárd napján volt ajánlatos földbe tenni.

A népi jövendölés szerint, ha a május elseje előtti éjjelen eső esik, nagy termés várható, de ha hideg van, vagy fagy, akkor termés nem lészen. Az április 21-étől május 20-ig uralkodó Bika csillagképben érkező hónapunk sok tavaszi öröm hordozója. Az év ötödik hónapjának nevéhez már az ókorban is különféle magyarázatok fűződtek: májusban a rómaiak a termékenység istennőjét, a hónapnak nevet adó Maját ünnepelték, aki - a mitológia szerint - Faunus leánya, Vulcanus felesége volt, és rokonságban állt a Föld istenasszonyával. A keresztény egyház májust, vagy más néven Pünkösd havát a Boldogságos Szűz Mária tiszteletének szenteli. A római katolikus templomokban ekkor a Szűzanya virágokkal felékesített oltára előtt májusi ájtatosságokat tartanak.
 
Népi megfigyelések májusban:  

- májusi csendes eső, növeli a vetést
- száraz május, száraz esztendő
- ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
- ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
- nagyon meleg május után esős június következik
- ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
- sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz
- Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz
- Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász
- Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök
- májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég

2018. április 30., hétfő

Méhek Napja - április 30.

 1994-től a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án ünnepeljük Magyarországon a Méhek Napját.

 Az ember és a méhek kapcsolata a történelem elõtti idõkig nyúlik vissza. A mézgyûjtést már egy 20 000 éves spanyolországi sziklarajzon is láthatunk. A méz a kõkorszak óta nemcsak édesítõszer, hanem különleges kultikus jelentõséggel is bír. Esküvõi ünnepségeken, temetéseknél, varázslásoknál tartósító- és fertõtlenítõ szerként egyaránt használták és a méz fontos gyógyszer-alapanyag is volt. Hippokrátész mézzel is gyógyított.   A méh pedig a szorgalmat, a háziasságot, a takarékosságot, a jótékonyságot, a bátorságot, a kitartást, az éberséget és az ügyességet jelképezte. A rómaiak mézbort, a kelták a mézsört készítették.

Belsõ-Ázsiában a Stein Aurél által feltárt asztanai temetõ egyik aknasírja falfestményén méhkaptárt és méheket láthatunk. Az ótörök nyelvben a méhet "meh"-nek, a mézet "mer"-nek nevezik.

A méhészet õseink kialakulásának helyén és idején Eurázsiában rég elterjedt foglalkozási ág volt, a méh és a méz szavak egyaránt megvannak a kínai és a török nyelvekben. Kínai Évkönyvek szerint a kínaiak négyezer éve méhészkednek, de a Kárpát-medencében a honfoglalás elõtt is ismert mesterség volt a méhészet. A honfoglalás után a keresztény hit elterjedésével egyre nagyobb szükség lett a méhviaszból való gyertyára, így írásos emlékünk a méhészetrõl már Szent István korából származik. 1019-ben Szent István a zalavári adományozólevélben meghagyja, hogy az apátságot méhészetében senki se háborgathassa és az apátságnak évenként tizenkét font méhviasz jár. A méhészettel együtt járt a mézsör, a mézbor és a mézeskalács-készítés. Az ételeknek mézzel való édesítése egész Eurázsiában az õskortól szinte napjainkig megmaradt.
 (Kiszely István: Õseink mesterségei)

  
Az utóbbi években újra és újra felröppen a hír a méhek pusztulásáról. 
 
A pusztulás okát sokan a mobiltelefonok hullámainak hatásában keresik, de vannak, akik betegségekről (Nosema-fertőzés, különböző bénulást okozó vírusok-ABPV), élősködőkről (méhatka - Varroa sp.), vegyszerekről, élőhely-beszűkülésről és a sokszínűség csökkenéséről (nagy homogén mezőgazdasági táblák) beszélnek. Nyilván mindegyik közrejátszik, de a fő okot nehéz meghatározni. Egy azonban biztos: Mi emberek oly mértékben avatkozunk be a természeti rendszerek bonyolult világába, hogy ennek következményeit még nem is sejtjük, sőt, az intő jeleket is gyorsan semmisnek tekintjük. 

A méhek problémája tehát a mi problémánk is, mivel ezek a csodás lények megközelítőleg 20 000 ismert fajjal rendelkeznek, állapotuk pedig alapvetően befolyásolja létfeltételeinket. Francia kutatók szerint, ha kipusztulnának a méhek, világméretű éhínség következne, mivel a virágos növények felének beporzásáért ezek a kis rovarok a felelősek.

  Méhek tánca

Az a kérdés, hogy vajon mi módon találnak rá a méhek a virágmezőkre olyan hatékonyan, már régóta foglalkoztatta a tudósokat.
 Az 1920-as években Karl von Frisch kezdett el behatóan foglalkozni a kérdéssel. Átlátszó falú kaptárokat épített és figyelte a méhek viselkedését. Arra hamar rájött, hogy a méhek felderítőket használnak, akik aztán maguk után hívják a többieket. De csakhamar azt is megfigyelte, hogyan adják tovább a többieknek az információkat.
A kaptárba érkező méhek a kaptár függőleges falán táncolni kezdenek. Frisch kétfajta táncot különített el, a körköröset és a potrohrázóst. Arra is rájött, hogy a körkörös tánccal a viszonylag közeli (300-500 méteren belüli), a potrohrázóssal a távoli lelőhelyekről (akár 12 km távolságig) adnak információt.
Jelenleg úgy tűnik, a körkörös tánc csak annyit mond: "Buli van, lányok!" A körözés sebessége a lelőhely gazdaságával arányos. A kirepülő dolgozók aztán már maguk találják meg vizuális és kémiai ingerek alapján a helyet.Ennél sokkal gazdagabb a potrohrázós tánc. Ezzel ugyanis a hely irányát és távolságát is elmondják. Ennél a táncnál a felderítő először egyenesen megy valamilyen irányba és közben rázza a potrohát, majd tesz egy félkört jobbra, megint egyenesen megy és rázza a potrohát, majd tesz egy félkört balra. Frisch elsőként arra figyelt fel, hogy még az ugyanazon helyet jelző felderítők táncában is változik az egyenes szakasz iránya a nap előrehaladtával. Nem ugyanúgy jelentik ugyanazt a helyet reggel kilenckor és délután ötkor. Hamarosan rájött, hogy az egyenes szakasznak a függőlegessel bezárt szöge megfelel a lelőhelynek a nap állásával bezárt szögével. Ha tehát pontosan a nap irányába kell repülni, a méh függőlegesen felfelé kezdi a táncot, ha azzal pont ellentétesen, akkor függőlegesen lefelé. A lelőhely távolságát az egyenes szakasz hossza adja meg, minél messzebb van a hely, annál hosszabb az egyenes szakasz. A potrohrázós tánc üzenete tehát: "Buli van, csajok, innen 3 kilométerre a nap állásához képest 30 fokos irányba!" A lelőhely gazdagságát a tánc sebessége és intenzitása jelzi (
Természetesen azonnal felmerül több hitetlenkedő kérdés mindezzel kapcsolatban:
Hogyan érzékelik egyáltalán a táncot a méhek, hiszen a kaptár belsejében vaksötét van? Erre egyszerű a válasz: A méheknek kifejezetten jó a hallása és a potrohrázás egy különleges, jól azonosítható hangot ad ki. De nemcsak a hallás, a tapintás is szerepet játszik a tánc

értelmezésében. A felderítőt elözönlik a dolgozók, egy idő után pedig maguk is átveszik a táncot, és csak miután már maguk is eltáncolták többször, indulnak útra.
Mi van a borús napokon? Erre sem nehéz megfelelni. Bizonyított ugyanis, hogy a méhek nem a napot keresik, hanem a fény polarizáltságát vizsgálják. A napból ugyanis teljesen polározatlan fény érkezik, a naptól 90 fokban a fény polározott, attól 180 fokban polározatlan. Ez a jelenség még a legvastagabb felhőtakarónál is érzékelhető. A méhek összetett szemében pedig vannak sejtek, melyek az ultraibolya fény polározottságára érzékenyek.
Kérdések természetesen továbbra is vannak. Biztosnak tűnik, hogy a méheknek valamiféle belső térképük is van a környékről, mellyel összevetik a kapott információt. Ennek ellentmondani látszik, hogy az egész tánc teljesen öröklött és semmilyen mértékben sem tanult viselkedésnek látszik.

 /SuliNet ,méhek tánca/

2018. április 11., szerda

Április 11. Költészet napja



József Attila 1905. április 11-én látta meg a napvilágot, melyet 1964 óta a költészet napjaként ünneplünk hazánkban.

A magyar költészet napját először 1964-ben ünnepelték meg, s azóta is minden év április 11-én előadások, felolvasások és versmondó versenyek keretében emlékeznek meg országszerte a poétikáról, s egyik legnagyobb költőnkről, József Attiláról. 

Április 11.én született  Márai Sándor is, aki csupán öt évvel volt idősebb a költőnél. 

Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott.
 

Füves könyv

Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni ez emberi élet alapigazságait illetően.


"Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem."
 Márai Sándor : Füveskönyv /részlet/

A magyar Költészet Napján a legtöbb embernek a klasszikusok jutnak eszébe. Vagyis Kölcseytől körülbelül a Nyugat nemzedékéig. De ne feledkezzünk meg Balassiról, Berzsenyiről és a kortárs költőkről sem. A magyar költészet szinte kiapadhatatlan forrás mindazok számára, akik szeretnék megismerni nyelvünket, kultúránkat és történelmünket. 

Ne csak ezen a napon találjunk rá a gyönyörű versekre, hanem legyen időnk máskor is  .A költészet legyen egy olyan nyugodt sarok, ahol még érezhetünk valamit – valami igazat, valami emberit.






 

2018. április 7., szombat

A C-vitamin

A C-vitamin talán az egyik legjobban elfogadott vitamin, amit senkinek sem kell nagyon magyarázni, hogy miért is kell. 

Az ember azon kevés emlős közé tartozik, akik már "elfelejtették", hogy hogyan is kell a saját C-vitamin szükségletünket előállítani. Éppen ezért kell a mindennapi táplálékunkkal bevinni ezt a vitamint. Ha ez még nem lenne elég, a szervezetünk még tárolni sem tudja, ezért annyira fontos, hogy minden nap fogyasszunk C.vitaminban gazdag ételeket.

Mivel a C-vitamin vízben oldódó vitamin, ezért a szervezetünk a fel nem használt mennyiségtől 24 órán belül megszabadul. Ezért fölösleges a heti mennyiséget egy nap alatt bevinni, hogy letudjuk a vitamin pótlást.

Mint ahogy a legtöbb vitaminra és ásványi anyagra is igaz, hogy együtt hatékonyabbak, mert segítik a felszívódást, vagy éppen növelik a hatékonyságot. Így például a C-vitamin javítja a vas felszívódását, ezért vas hiány esetében a vashoz mindig érdemes plusz C-vitamint is fogyasztani. Az E-vitaminnal közösen pedig hatékonyabban tudják felvenni a harcot a szabadgyökök ellen. 

A C-vitamin hatására anti.stessz hormonok szabadulank fel a szervezetünkben, és még az ételek energiává való átalakulását is nagy mértékben támogatja, így egyszerre leszünk energikusabbak és nyugodtabbak.

Nagyon sokan azt gondolják, hogy a citrus félék tartalmazzák a legtöbb C-vitamint, pedig ez nem teljesen így van. Igaz, hogy a citromnak, narancsnak, grapefruitnak magas a C-vitamin tartalma, a dobogón mégsem ők állnak.
A dobogó legfelső fokára az acerola került, a második helyezett a csipkebogyó, a harmadik hely pedig a papaya áll.

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert  (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.)magyar orvos, biokémikus az 1930-as években izolálta a C-vitamint, azaz az aszkorbinsavat, mely létfontosságú az emberi szervezet számára.
 Felfedezéséért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal tüntették ki.

Képtalálat a következőre: „c-vitamin”

Egészségügyi világnap április 7.

 Az ENSZ ezen a napon alapította meg a WHO-t (World Health Organization) az egészségügyi világszervezetet.

2018. április 6., péntek

1943. április 6-án jelent meg Antoine de Saint-Exupéry legismertebb regénye, "A kis herceg"

Képtalálat a következőre: „rózsakert”

Nálatok – mondta a kis herceg – az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.
- Nem találják meg – mondtam.
- Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák…
- Minden bizonnyal – feleltem.
- Csakhogy a szem vak – tette hozzá a kis herceg. – A szívünkkel kell keresni.


Antoine de Saint-Exupéry