"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2017. május 22., hétfő

A "vonatok királya, a királyok vonata" - Orient expressz


1977. május 22. Kilencvennégy  év működése után utolsó Európa körüli útjára indult az Orient Express.

Királynak, grófnak, államfőnek, hírességnek vagy luxuskörülményekhez szokott jómódúnak kellett lennie annak, aki a legendás Orient expresszen akart utazni Párizsból Isztambulba. A "vonatok királya, a királyok vonata" 1883-tól közlekedett a több mint háromezer km-es útvonalon. A mozdonyt olykor vasútmániás uralkodók vezették, máskor rablóbandák támadtak rá, néha pedig napokig állt hóban elakadva. Megannyi legenda, amely ma is tovább él.  

Az orient szó keletet jelent, tehát az Orient expresszt keleti expressznek is nevezhetnénk. A Párizs és Konstantinápoly (a mai Isztambul) közötti vasúti összeköttetés megteremtésében nagy szerepet játszott a nyugat-európai országok érdeklődése Kelet iránt, valamint az Európát kelet-nyugati irányban átszelő vasútvonal kiépítésének sokak által régóta dédelgetett vágya.

A legenda valóra váltása egy belga bankárnak, Georges Nagelmackers-nek adatott meg: ő volt az, aki - amerikai mintára - létrehozta az első európai étkező- és hálókocsi társaságot, a Compagnie Internationale des Wagons-Lits-t. A vasúti kocsik ugyancsak az amerikai modellt vették mértékül: Nagelmackers az akkori legkorszerűbb, forgóvázas kocsikat szerezte be, amelyeket azután minden elképzelhető kényelemmel és pompával felszerelt. Munkálkodásának eredményeként a háló- és étkezőkocsik messze meghaladták az amerikai példa eleganciáját és kényelmét. A vasúttársaság renoméját emelte az a tény, hogy a belga király - aki a vonatvállalat főrészvényese is volt - áldását adta az oroszlános királyi jelkép használatára, amely a kocsik oldalát díszítette.

Igazi luxusvonat volt az Orient expressz, amelyre csak első osztályú jegyet lehetett váltani! A szerelvény általában öt kocsiból állt: a mozdony után poggyászkocsit tettek, ezt követte két háló- és egy étkezőkocsi, majd ismét poggyászkocsi zárta a sort. Az első világháborúig használt favázas és faburkolatos kocsikból ma is látható egy Magyarországon: a 2347 pályaszámú kocsi a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban vehető szemügyre. Az étkezőkocsi - amelyet Európa egyik legszebbjének tartanak - nosztalgiavonatként is közlekedik.

A Compagnie Internationale des Wagons-Lits 1882-ben próbautat szervezett Párizs és Bécs között. A mintegy 1350 km-es távot közel 28 óra alatt tette meg a "villámvonat." A sikeres főpróba után az első, 1883. június 5-i Párizs-Konstantinápoly útvonal óriási publicitást hozott az Orient expressznek, amely 3186 km leküzdését kínálta minden korábbi lehetőségnél gyorsabban és elegánsabban. A Várna-Konstantinápoly közötti pályaszakasz azonban csak 1889-re készült el, ezért az utasok eleinte csak Párizs és Várna között utaztak a vonattal, onnan Konstantinápolyba hajóval érkeztek. Az út 83 és fél órás volt, ebből 15 órát a hajózás tett ki. Az első út nem volt bonyodalmaktól mentes: Varciorovától nem messze árvíz miatt kellett várakoznia a luxusvonatnak, nem sokkal később pedig földcsuszamlás akadályozta haladását. Később, de már indításának évétől kezdődően, a "királyok vonatára" rablóbandák is felfigyeltek, és olykor rajtaütöttek az utazókon. Egy görög bandavezérnek 1891-ben még elrabolnia is sikerült az utasokat és a személyzetet, akiket aztán jókora váltságdíj fejében engedett szabadon.

Az első vonat útvonala - amely egészen 1888-ig változatlan maradt - a következő volt: Párizs-Strassburg-Stuttgart-München-Bécs-Pozsony-Budapest-Szeged-Temesvár-Orsova-Bukarest-Ruszcsuk-Várna. A vonat eleinte mintegy 690 km-en keresztül haladt magyar területen, majd 1884-től, további vonalak elkészültével, 1048 km-re nőtt a magyarországi pályaszakasz hossza, amely ekkor a teljes útvonal mintegy egyharmadát tette ki. Létrehozásának hetedik évében az Orient expressz 67 óra 35 perc alatt ért el a francia fővárosból Konstantinápolyba.

Az Orient expressz 1889. és 1914. között élte fénykorát. Híre bejárta az egész világot, kocsijaiban koronás fők és államférfiak váltották egymást egy-egy út erejéig. A királyok közül sokan azt a luxust is megengedték maguknak, hogy különkocsiban utaztak az Orient expresszen. A vasúttársaság örömmel tett eleget minden kívánságuknak és gond nélkül hozzákapcsolta az uralkodói szalonkocsikat az express vagonjaihoz. Így utazott például a vonatimádó Ferdinánd bolgár fejedelem, aki országának területén még a mozdonyt is számtalanszor vezette! Ugyancsak különkocsiban utazott II. Friedrich bádeni herceg; egy maharadzsa kedvéért pedig egyszer állítólag titokban kapcsoltak lefüggönyözött pluszkocsikat az Orient expresszhez, hogy az előkelőség és hét felesége zavartalanul utazhasson Párizsból Konstantinápolyba.

Egy másik anekdota szerint egyszer egy gróf Érsekújváron leszállt a vonatról, amíg a szerelvény vizet vételezett, és olyannyira belemerült az éppen ott játszó cigányzenekar hallgatásába, hogy lemaradt a vonatról. Mint később kiderült: szerencséje volt. A vonat ugyanis balesetet szenvedett, és éppen az a kocsi roncsolódott össze a legjobban, amelyikben a gróf is utazott volna. A megmenekült gróf azon nyomban alapítványt tett a cigányzenekar javára, és arra kötelezte a muzsikusokat, hogy az Orient expressz érkezésekor zenéjükkel szórakoztassák az utasokat. Innen ered az érsekújvári cigányzenekar hagyománya.

Az első világháború alatt nem közlekedett az Orient expressz. A luxusvonat szerepét a trianoni békeszerződések után a Simplon-Orient expressz vette át, amely elkerülte Magyarországot. Útvonala Párizs-Bázel-Milánó-Velence-Trieszt-Belgrád-Szófia-Konstantinápoly volt. A vonat 1924-ben tért vissza eredeti útvonalához, amelyhez 1939-ig, a második világháborúig hű maradt. Ekkor ismét szünet következett, majd 1948-ban helyreállt a forgalom. Ugyanebben az évben megindult a Balt-Orient expressz, amely Stockholmot kötötte össze Szófiával. A második világháború után azonban az Orient expressz nem az volt, aminek indult: a vonat elveszítette luxus jellegét, és másodosztályú kocsikkal is közlekedett. 1951. és 1955. között a vonat csak Párizs és Bécs között járt, majd egy időre ismét eljutott Bukarestig. Aztán, a 1990-es évek végén már Budapest volt a végállomás, majd ez is lekerült a menetrendről, és az Orient expressz jelenleg ismét Párizs és Bécs között közlekedik. 1977-től azonban megindult a nosztalgia-Orient expressz, amely a Simplon-Orient vonalán halad. Az Orient expressz azonban időről időre "betér" Budapestre is, ahol a Keleti pályaudvaron méltó tiszteletadással fogadják.
A legendás vonat Agatha Cristie-t is megihlette. Történt ugyanis, hogy 1929-ben az Orient expressz Isztambultól nem messze hóesés miatt elakadt. Tizenegy napig vesztegelt a nyílt pályán, utasainak a környékbeli falvakból szereztek élelmet. Állítólag ez az esemény adott ötletet az írónak a "Gyilkosság az Orient expresszen" című regényhez.

 

Forrás: Az Orient express a vonatok királya

Danubius Magazin


2017. május 21., vasárnap

Szeged napja

1719.május 21: 1719-ben III. Károly király aláírta Szeged szabad királyi várossá nyilvánításának oklevelét. Az adománylevélben szereplő címer lett a város új címerének alapja is.


Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnagyobb városa Dél-Alföldön.

Szeged történelme, helytörténete nagyon régre vezethetõ vissza. A Szeged környéki vízparti rész régóta vonzza ide az embert. A legrégebbi emberi nyomokat az itt megtelepedõ mamutvadászok hagyták körülbelül 24 ezer évvel ezelõtt. Késõbb a hidegebbre forduló idõ miatt az emberek elvándoroltak.
Régészeti leletek bizonyítják, hogy a vidék az újkõkor kezdeti szakasza óta (Kr. e. 5000) lakott. Ekkor tértek át a termelõ életmódra az itt letelepedett emberek. 1500 évvel késõbb az itt élõ népek fokozatosan áttértek a földmûvelésre. A bronzkor kezdetekor (Kr. e. 1900) új déli és keleti népcsoportok jelentek meg Szeged területén. Késõbb a több ezer tiszántúli földpiramist létrehozó kurgánok telepedtek le. Az ilyen sírokat "kunhalmoknak" nevezzük. A középsõ bronzkorban balkáni eredetû földmûves-közösségek jelentek meg, akik már többlettermelésre is képesek voltak. A kocsi használata általánosan elterjedt volt már náluk, sõt temetkezés során már hamvasztás is elõfordult. Móra Ferenc tárta fel elõször Szõreg környéken található nagy kiterjedési temetõjüket.
A vaskor (Kr. e. VII-VI.) alatt írott források szerint, agathürszosz és szignünna népcsoportok jelentek meg Szeged környékén. Feltehetõen a Tisza elnevezése is tõlük származik: a "tijah" (ejtsd tidzah) szó folyót jelenthetett. A vas használatát a késõbb (Kr. e. III:) megjelent kelta törzsek tették általánossá, mely jelentõsen fellendítette a fegyverkereskedelmet.
Szeged környéke a fejedelmi törzs szálláshelyéhez tartozott, a tiszántúli területet pedig Ajtony törzse foglalta el. A település lakossága István király uralkodása idején már magyar volt. Szeged és környéke királyi birtok lett, mely egyházi igazgatás szempontjából a kalocsai érsekséghez tartozott. A XII. századra a település várossá vált kedvezõ adottságai miatt. Számos út Szegednél futott össze, és a Maroson leúsztatott fát és sót innen szállították tovább. A sóutak és raktárak védelmére földvár épült, mely mellé bekerített városrészt emeltek. Szeged neve először 1183-ban fordult elő oklevélben "Cigeddin" formában. Az 1222-es Aranybullájában is meg van említve a város: só az ország közepén másutt ne tartassék, csak Szalacson, Szegeden valamint a határvidékeken.
A Római Birodalom korában elõször a Dunántúl (Pannónia), majd késõbb Kr. u. II. század elején Dél-Erdély (Dácia) lett római tartomány. A császári futárszolgálat a két provincia között Szegeden át közlekedett. Szeged késõbbi vára helyén római õrség és postaállomás vigyázta a dáciai só- és aranyszállítást. II. század elejétõl jazig-szarmata törzsek telepedtek meg, valószínûleg a Római Birodalom határvédelme érdekében. Prolemaiosz leírásaiból ismerhettük meg Szeged település legrégebbi nevét Partiszkon, vagy ahogy a rómaiak nevezték Parthiscus. 270 körül a szarmata uralomnak a gepidák vetettek véget (keleti germán törzs), akiket késõbb (410 körül) a hunok igáztak le. Attilának, a hunok királyának, székhelye feltehetõleg valahol Szeged környékén, vagy attól nem messze volt található. A hun birodalom bukása után (454) a terület ismét a gepidáké lett. 568-ban a gepidákat az avarok gyõzték le, és a terület több mint 200 évig fennhatóságuk alá tartozott.
Az avar birodalom bukása 790-es években kezdõdött, amikor is Nagy Károly hadjáratot indított ellenük. A Dunántúl elvesztése után a Tiszántúltól is meg kellett válniuk, amit a bolgárok foglaltak el tõlük. Az avar birodalom maradványait a honfoglaló magyarok kebelezték és olvasztották be 896-ban.
1241-et követõen épült vára révén a déli Tisza vidéknek fontos központja lett. 1247 elõtt nem sokkal Szeged elnyerte a városi rangot. Az építkezés és a kézmûipar jelentõsen fellendült, a vásártartási jog pedig tovább erõsítette Szeged szerepét. XIV. század során Szegedbõl virágzó kereskedõváros lett. A törökök elõrenyomulásával katonai jelentõsége is fokozódott. 1394 õszén a Szegeden tartózkodó Zsigmond király a várost jelölte ki a török ellen szervezett hadainak gyülekezõhelyéül. 1405-ben törvény született a vár és a város megerõsítésérõl. A XV. század elejétõl a város lett a dél felé irányuló hadjáratok kiindulópontja. A szegedi naszádosok innen szállították a seregeket a déli végvárakhoz. 1444-ben I. Ulászló itt kötött békét a törökkel, majd négy nappal késõbb a megállapodást felrúgva, innen indított hadjáratot a törökök ellen.
1456-ban Hunyadi János innen indult Nándorfehérvár felmentésére. A Hunyadiak idején tulajdonképpen Szeged volt az ország központja. 1458-ban országgyûlést is tartottak, ahol elhatározták a huszárság rendszeresítését a hadseregben. 1498-ban Szeged II. Ulászlótól szabad királyi város rangot kapott, és ezáltal az Itáliába irányuló marhakereskedelem központja lett. A Dózsa György féle felkeléshez (1514) sokan Szegedrõl is csatlakoztak. Krónikások szerint a felkelés bukása után György lefejezett fejét Szapolyai János Szegedre küldte Pálfy Balázs szegedi fõbírónak, akinek állítólag Dózsa örökbe fogadott fia volt.
1522-re Szeged az ország egyik legnépesebb városa volt több mint 7000 fõvel (ugyanannyi mint Budáé, Pesté vagy Kassáé).
1526. szeptember 28-29-én Ibrahim nagyvezér seregei elfoglalták a várat, a várost pedig kifosztották és felgyújtották. A támadás után az egykor virágzó város fejlõdése több, mint másfél évszázadig vissza volt vetve. 1528-ban -a török csapatok elvonulása után- a lakosság visszavonult a romos városba. Szeged török megszállás alá került, mely alatt korszerûsítették a várat, és benne állandó helyõrséget helyeztek el. A hódoltság területén Szeged jobb helyzetben volt, mint a legtöbb város. A szultáni birtokok egyik központjaként védelmet élvezett, és nem volt kitéve az idõk során állandóan változó, mohó spáhi földesurak kényének-kedvének. A török hódoltság idején a város jelentõs kereskedelmi központ volt, így 1546-ra már 8000-re duzzadt a város lakossága.
1552 februárja újabb tragikus fordulópont volt a város életében. A Debrecenbe menekült Tóth Mihály volt bíró és Nagy Ambrus 1500 fõs sereggel tért vissza a város felszabadítására. Az éj leple alatt támadtak, de a várat nem sikerült elfoglalniuk, ezért dühükben a városban fosztogatni kezdtek. A budai pasa felmentõ serege késõbb legyõzte az ostromlókat. A visszafoglalási kísérlet legnagyobb vesztese maga Szeged volt. A környezõ falvak elnéptelenedtek, az elvándorló magyarok helyére törökök és szerbek települtek. A század végére a népesség 1500-ra zsugorodott.
1686. október 23-án a császári csapatok felszabadították Szeged várát. Miután a vár osztrák tulajdonba került, innen irányították a délvidék felszabadítására indított hadmûveleteket.

A Rákóczi szabadságharc idején 1704. április 18-án elsõ ízben indult kuruc támadás a város ellen, de a védõknek komoly áldozatok árán sikerült visszaverniük a támadást. Megfelelõ tüzérség hiányában a várat nem tudták bevenni a magyar csapatok. 1719. május 21-én Szeged ismét szabad királyi város rangját kapta. Ekkor készült a ma is használatos szegedi címer.
1721-ben megnyílt Szeged elsõ gimnáziuma - a piaristáké. Az 1728-ben lezajlott boszorkányperek, szegénység és természeti csapások miatt rossz híre volt a városnak. 10 évvel késõbb pestis járvány pusztított, mely során 500-600, késõbb pedig 925 embert halt meg. A század végén "Szeged Széchényiének" nevezett Vedres István tevékenységének köszönhetõen jelentõsen fejlõdött a város. Jelentõs kulturális esemény volt 1801-ben a Bécsbõl áttelepül Grünn Orbán nyomda létesítése. 1833. szeptember 3-án Széchényi István a Duna gõzhajóval háromnapos látogatásra érkezett Szegedre.
1848. március 17-én gõzhajóval érkezõk számoltak be a pesti eseményekrõl, majd a másnapi gyûlésen felolvasták a 12 pontot. Az októberben Szegedre érkezõ Kossuth Lajos beszédet mondott és elrendelte a várban raboskodók szabadon bocsátását. 1849 júliusában a kormány Szegedre menekült, Kossuth pedig a Klauzál téren a Kárász ház erkélyérõl elmondta utolsó magyarországi beszédét. A kormány tovább menekült Aradra, augusztus 3-án pedig Haynau hadseregével bevonult a városba, és legyõzte Szõregnél a védelemre berendezkedett magyar, lengyel és olasz katonákat.
1854-re megépült a Pest-Szeged közötti vasútvonal, majd a vasúti híd megépülésével Temesvár felé is elindult a vasúti forgalom. A kiegyezés után (1867) újabb lendületet kapott Szeged gazdasági és szellemi élete: nyomdák, üzemek, gyárak épültek. 1869-ban Pick Márk megnyitotta terménykereskedelmét, a belváros utcáit pedig kezdték kikövezni. Ezt a nem várt fellendülést törte meg történelmének legtragikusabb eseménye.
Nagy árvíz és következményei

1879. március 5-én Szegedtõl 20 kilométerre északra a Tisza védõtöltése átszakadt. Hét nappal késõbb a hömpölygõ víztömeg a vasúti töltést is átszakította, és az ár kora reggelre elérte a várost. A víz szinte az egész várost elpusztította: az összesen 5723 házból 265 maradt meg. A víz 186 napon át borította a 70 ezer lélekszámú várost, mely idõ alatt 150 ember halt meg. Az újjáépítés 1880-ban kezdõdött meg, melyet Tisza Lajos királyi biztos irányított. Lechner Lajos tervei alapján az egész várost újjá kellett építeni, mely nem kis feladat lehetett. Négy év alatt a régi kacskaringós utcák helyett kirajzolódtak a körutas-sugárutas szerkezet. Tulajdonképpen az árvíznek köszönhetõ, hogy Szeged olyan pompázó várossá vált, mint amilyen ma is.
/Forrás: Szeged Portál/

Kapcsolódó kép

Vers vasárnapra

Emlékezés   

Shelley, Percy Bysshe portréjaGyorsabb voltál, mint a nyár,
gyorsabb, mint az ifju báj,
gyorsabb, mint az éjhomály,
égi tünemény:
s mint a föld, ha tél van, és
mint az éj, ha álma vész,
mint a szív, ha sárba néz,
árva lettem én.

A fecske Nyár visszajön még,
bagoly Éj is hozza csöndjét,
de a hattyu Ifjuság szép
mennye elszállt hűtelen:
veled szállt, s most egyre várlak,
még az álmom, az is bánat;
a bokorról napos ágat
hasztalan kér a telem.

Liliom násznyoszolyára,
rózsa az asszony hajába,
ibolya a lány virága
árvácska lesz az enyém:
élő sírra, mert az lettem,
azt szórjatok könnyezetlen,
barát ne sírjon felettem,
se félelem, se remény.

Shelley, Percy Bysshe

Fordította:
 
PERCY BYSSHE SHELLEY: EMLÉKEZÉS Gyorsabb voltál, mint a nyár, gyorsabb, mint az ifjú báj, gyorsabb, mint az éjhomály, égi tünemény: s mint a föld, ha tél van, és mint az éj, ha álma vész, mint a szív, ha sírba néz, árva lettem én. A fecske Nyár visszajön még, bagoly Éj is hozza csöndjét, – de a hattyú Ifjúság szép mennyre elszállt hűtelen: veled száll, s most egyre várlak, még az álmom az is bánat: a bokorról napos ágat hasztalan kér a telem. Liliom nász-nyoszolyára, rózsa az asszony hajába, ibolya a lány virága – árvácska lesz az enyém: élő sírra, mert az lettem, azt szórjatok könnyezetlen, barát ne sírjon felettem, se félelem, se remény. (Fordító: Szabó Lőrinc)

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
PERCY BYSSHE SHELLEY: EMLÉKEZÉS Gyorsabb voltál, mint a nyár, gyorsabb, mint az ifjú báj, gyorsabb, mint az éjhomály, égi tünemény: s mint a föld, ha tél van, és mint az éj, ha álma vész, mint a szív, ha sírba néz, árva lettem én. A fecske Nyár visszajön még, bagoly Éj is hozza csöndjét, – de a hattyú Ifjúság szép mennyre elszállt hűtelen: veled száll, s most egyre várlak, még az álmom az is bánat: a bokorról napos ágat hasztalan kér a telem. Liliom nász-nyoszolyára, rózsa az asszony hajába, ibolya a lány virága – árvácska lesz az enyém: élő sírra, mert az lettem, azt szórjatok könnyezetlen, barát ne sírjon felettem, se félelem, se remény. (Fordító: Szabó Lőrinc)

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
PERCY BYSSHE SHELLEY: EMLÉKEZÉS Gyorsabb voltál, mint a nyár, gyorsabb, mint az ifjú báj, gyorsabb, mint az éjhomály, égi tünemény: s mint a föld, ha tél van, és mint az éj, ha álma vész, mint a szív, ha sírba néz, árva lettem én. A fecske Nyár visszajön még, bagoly Éj is hozza csöndjét, – de a hattyú Ifjúság szép mennyre elszállt hűtelen: veled száll, s most egyre várlak, még az álmom az is bánat: a bokorról napos ágat hasztalan kér a telem. Liliom nász-nyoszolyára, rózsa az asszony hajába, ibolya a lány virága – árvácska lesz az enyém: élő sírra, mert az lettem, azt szórjatok könnyezetlen, barát ne sírjon felettem, se félelem, se remény. (Fordító: Szabó Lőrinc

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
PERCY BYSSHE SHELLEY: EMLÉKEZÉS Gyorsabb voltál, mint a nyár, gyorsabb, mint az ifjú báj, gyorsabb, mint az éjhomály, égi tünemény: s mint a föld, ha tél van, és mint az éj, ha álma vész, mint a szív, ha sírba néz, árva lettem én. A fecske Nyár visszajön még, bagoly Éj is hozza csöndjét, – de a hattyú Ifjúság szép mennyre elszállt hűtelen: veled száll, s most egyre várlak, még az álmom az is bánat: a bokorról napos ágat hasztalan kér a telem. Liliom nász-nyoszolyára, rózsa az asszony hajába, ibolya a lány virága – árvácska lesz az enyém: élő sírra, mert az lettem, azt szórjatok könnyezetlen, barát ne sírjon felettem, se félelem, se remény. (Fordító: Szabó Lőrinc

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

2017. május 17., szerda

Távközlés Világnapja


Kezdetben vala a füstjel és a dobszó. Valamikor régen így jeleztek az egymástól távol élő emberek, ha valamit sürgősen tudatni akartak a másikkal. Később ezek szerepét a futárok és a postagalambok vették át. De egyik sem volt tökéletes. Utóbbi nem bírta el a többoldalas, díszes pecséttel lezárt levelet, így csak rövid üzenetek küldésére volt alkalmas, előbbi elvitte ugyan, de mit ért vele a feladó, ha a címzett nem tudott olvasni?
A sötét középkorban az írás-olvasás tudománya jobbára a papok és az írnokok kiváltsága volt, így aki feltétlenül levélben akart üzenni, de eme képességeknek nem volt birtokában, az velük íratta meg. De a legszebb szóvirágokkal díszített szerelmes levélből is elveszik a romantika, ha egy harmadik fél tolmácsolásában kell meghallgatni...

 A technikai fejlődés előrehaladtával a távközlés eszközei is fejlődtek, megszületett a távíró, a telefon, majd később a rádió és a televízió. Ma pedig már az interneten szörfözünk, mobiltelefonnal a kezünkben vagy táskánkban rohanunk a dolgunk után...

Május 17. a Távközlés Világnapja, május 18. az Internet Világnapja a Nemzetközi Távközlési Egyesület kezdeményezésére. A Távközlés Világnapját 1968 óta tartják.
Mára a távközlés nem csupán az emberi hang továbbításáról szó, hanem adatok, videók, multimédia továbbításáról is.

Május 18-án tartják az Internet Világnapját.

Az internet, a  világméretű számítógépes hálózat, kapcsolatot teremthetünk a világ bármely részén élő felhasználókkal, a legrövidebb idő alatt juttathatjuk el üzenetünket az elektronikus levél, az e-mail segítségével, sőt még vásárolhatunk is anélkül, hogy elmozdultunk volna számítógépünk mellől.

Távközlés

2017. május 15., hétfő

Ezen a napon történt - Képes Krónika

1358. május 15-én kezdték el a Képes Krónikát, amely a magyarok tetteit foglalta össze a kezdetektől 1330-ig. Titokzatos szerző alkotta a Képes Krónikát.



A Képes krónika (Chronicon pictum) egy latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos budai udvarában, Szerzője feltehetően Kálti Márk. A szöveg elejétől végig egy kéz írása, kalligrafikus könyvírás, minden valószínűség szerint magyar másoló munkája. A budapesti Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik. 


A Képes Krónika kódexének keletkezési körülményeiről nem sokat tudunk, tartalma alapján a királyi kancellária lehetett a készítés helyszíne. 1462-ben már Magyarországon volt, korábban francia, illetve szerb területen lehetett. Ezután Bécsbe került, ezért a szakirodalom gyakran nevezte Bécsi Képes Krónikának (Chronicon pictum Vindobonense), ahonnan az 1932-es velencei egyezmény értelmében került az Országos Széchényi Könyvtárba (Cod. Lat. 404.).

A kódexet 39 kép, további 99 iniciáléba és 4 medallionba foglalt kép mellett ornamentális díszítések is ékesítik

2017. május 9., kedd

Ezen a napon - Vidal Sassoon


A haj mindig is a nők szépségének koronája volt.

Személyiségünk egyik kifejező eszköze a frizura, a szépség, a báj, a csábítás szimbóluma.

Történeti írások és köbe vésett képek bizonyítják, hogy a régi egyiptomiak nagy hangsúlyt fektettek külsejükre, megjelenésükre. Kleopátra legendás kecsketejes fürdőjének híre napjainkig fennmaradt. A hajápolás igazán ekkor kapott nagyobb figyelmet, hiszen a fodrász volt az egyik legfontosabb háziszolga. 

A görögök az istenek ajándékának tekintették a hosszú hajat, melyben a férfiak erejét és lelkét vélték felfedezni. A határozott megkülönböztetés érdekében a rabszolgáknak nagyon rövidre kellett nyírni a hajukat. A hölgyek hajpompájukat szalagokkal copfba vagy kontyba kötötték.
A frankoknál a hosszú haj a királyok előjoga volt. A középkorban a teremtés koronái túlnyomórészt hosszú, göndör hajat viseltek, a XIV. századtól kezdődően pedig rövidet. Szüzességük jeleként a meg nem házas nők szabadon vagy hosszú fonott copfokban hordták hajukat. Házasságban élőknek a hajat kis sapka vagy más fejfedő alá illett rejteni.

A romantika és a gótika, valamint a reneszánsz korában a fonott copfok, a művészi fejfedők, és a borotvált homlokok, loknik, puha kontyok jöttek divatba. A barokk korban gyöngyökkel díszített és brokátokba kötött, fésűkkel, hajékekkel díszítették a frizurákat.
A frizurák szépen lassan elkezdtek hihetetlen magasságokat ölteni. A legdivatosabbak a toronymagas parókák voltak.

A haj- és testápolás a középkorban idegenül hangzott. Az átható bűzt erős illatú parfümökkel ellensúlyozták. A magas haj érdekében a hölgyek nagy ünnepek előtt ülve aludtak, nehogy kár érje a frizurájukat. Néhány királyi vendéglátónak meg az ajtónyílásokat is meg kellett magasítani, hogy a hajból épített tornyok épségben bejussanak a bálterembe.
A XX. század kezdetén a frizuradivatban is bekövetkezett a szabadság. Az emancipáció színre lépésével a nők végleg levágták régi copfjaikat. Szabad volt azt hordani, ami tetszett.

A haj mágusa, Vidal Sassoon  a világ egyik leghíresebb fodrásza. A múlt század hatvanas éveiben általa elindított új hajvágási és frizuraalkotási módszerek forradalmasították az egész szépségipart. A Sassoon egyet jelent az egyszerű, elegáns, de nagyon kreatív és precíz vágással, a merész átmenetekkel és egyedi formákkal .
 2012 május 9-én hunyt  el, 84 éves korában, Los Angeles-i otthonában.



2017. május 8., hétfő

Eperízű május

A szív formájú, zamatos eper évszázadok óta a tisztaság, a szenvedély és a gyógyítás szimbóluma. Nem véletlenül, hiszen tápanyagban kiemelkedően gazdag. C-vitaminból többet tartalmaz, mint a citrom vagy a narancs, 15 dkg elfogyasztása már fedezi napi C-vitamin-szükségletünket. vitaminok közül található benne még A-, E-, K-, és többféle B-vitamin is. Ásványi anyagai közül kiemelendő a kálium és a vas, amelyek a vérnyomás szabályozásában, valamint a vérképzésben játszanak szerepet. Ezenkívül tartalmaz még foszfort, kalciumot, magnéziumot, szelént, mangánt, fluort, valamint nyomokban cinket és rezet.

Vérnyomás- és koleszterinszint-csökkentőAz eper kiváló forrása a pektinnek és egyéb vízben oldódó élelmi rostoknak, amelyek gátolják a zsírok felszívódását, ily módon csökkentik a vér koleszterinszintjét. De vérnyomáscsökkentő és a homocisztein fehérje szintjének mérséklése révén is szívvédő hatású. Kiemelkedő az eper szabadgyökmegkötő képessége is, antioxidáns-tartalmát illetően a gyümölcsök között az első öt között található ( az aszalt szilva, a mazsola, az áfonya és a fekete szeder előzi meg). 
A gyümölcsben található legfőbb  antioxidánsok a C-vitamin, a folsav, az antocianin és a kvercetin. Mivel a szembetegségek többségének (szemszárazság, a látóideg rendellenes működése, sárgafolt-elfajulás) hátterében részben a szabadgyökök nagy mennyisége és bizonyos tápanyagok hiánya áll, ezért az eper szembarát is.Ugyancsak magas antioxidáns-tartalma miatt képes a reumás-köszvényes fájdalmak enyhítésére, valamint e tulajdonsága miatt rákmegelőző is.A gyümölcsben található egyik fenolvegyület, az úgynevezett ellagénsav ugyanis csökkenti a többek között a cigarettafüstben nagy mennyiségben jelen lévő karcinogének sejtkárosító hatását. Ráadásul a főzés, sütés nem roncsolja az ellagénsavat, így az epres sütemény, lekvár ugyancsak előnyös élettani hatásokkal rendelkezik.