"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2017. november 18., szombat

Kalendárium

A régi korok otthonaiban a csöndes téli esték legfőbb olvasnivalója volt a hasznos információkkal teli kalendárium.


A természet körfolyama, a tavaszújulás és őszi érettség, nyári gazdagság és téli visszavonulás - ez a ritmikus váltakozás és nyomában a növényzet kibontakozása, a Nap járásának eredménye, amely az ember mindennapjait, ünnepeit, munkáját, a gazdasági élet alakulását meghatározta. Az esztendőt az ember mindig kultikus egésznek érezte, de az idő tagolásának igénye egyre inkább erősebbé vált a szabályos ismétlődések felismerésével, a kozmikus rend megértésének igényével együtt. S ennek a tagolásnak megjelenítésére a kalendárium megszerkesztése mutatkozott nagyszerű lehetőségnek.

Az első, igazán magyar szellemiségű kalendárium, a Lőcsei Kalendárium 1626-ban készült. 116 éven át országos nevezetességnek számított, és szállóigévé vált: „Ez is a lőcsei kalendáriumból való.” A magyar nyelvű kiadása 1626-ban indult meg, és 1741-ig majdnem minden évben megjelent. A lőcsei kalendáriumot hosszú időn keresztül a Neubarth (Neupart) család tagjai készítették.

A lőcsei kalendáriumok annyira el voltak terjedve, hogy sok más városban is utána nyomtatták. Ezt a hagyományt követte aztán a későbbi századokban készült naptárak klasszikus négyes tagolása is. Az első rész a hónapok, napok jegyzékét tartalmazta, rendszerint a névnapok, ünnepek, egyházi jeles napok felsorolásával, felekezetek szerint. A második rész az országos állat- és kirakodóvásárok helyét és idejét tartalmazta. A harmadik részben a Nap, a Hold járásával kapcsolatos információk, a tavasz, nyár, ősz, tél kezdetek meghatározása, és természetesen a tennivalók felsorolása, a kertben, az állatok körül, a befőzés során, a konyhakerti növények téli tárolása, kártevők elleni védekezés stb.
A negyedik rész pedig az előző esztendő nagyobb, országos eseményeit idézte meg.

Ma már, mint információ-szerző forrás és mint „hangulati tényező” a hagyományos kalendárium jelentősége csökkent, hiszen azokat az ismereteket, melyek révén korábban oly népszerűek voltak a naptárak, ma könnyebben, gyorsabban és olcsóbban meg lehet szerezni rádió, tv, internet segítségével. Ugyanakkor mégis elég sok szakterületnek van önálló naptáras kiadványa, mint: különböző mezőgazdasági ágazatok, vallási közösségek, különféle művészeti csoportok, kulturális intézmények, múzeumok. Aztán van például rejtvényfejtők kalendáriuma, de létezik koncertkalendárium is. És mint egy egész évre szóló kézikönyv speciális információkkal szolgál a téma iránt érdeklődők számára. Szerencsére sok helyen
érezhető a törekvés, hogy a hagyományos ismereteket, a népi megfigyeléseket, a jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódó fogalmakat, szokásokat továbbörökítsék ezek a kiadványok.

A ma emberének vannak már szörnyűségesebb időkelepcéi: a határidőnapló, a mobiltelefon, az internet, és persze a televízió több száz csatornával, amely mind-mind leköti, meghatározza, szétforgácsolja, elaprózza, elfecsérli és vesztegeti idejét. Egyéni habitus, törekvés, családi hagyományból eredő szokás, hogy az idővel, mint az élet szövetével hogyan bánunk.

De hogy is van ez: az idő van kelepcében, vagy az ember?
Forrás: Tóth Katalin
régi korok



Az Alexandra Könyvesház Kft. bájos kis, zsebbe való naptárat bocsátott közre a 2015-ös évre. A kötet a szépségén túl hasznos is, mert minden hétre ajánl egy alkalmas gyógynövényt, ami gondoskodik testünk-lelkünk ápolásáról, általános jóérzéséről.

A januári első héten a mentát és a belőle készíthető teát mutatja be. Éppen akkor, amikor a karácsonyi és újévi ünnepkör bizonyára megterhelte a gyomrunkat, a mentatea pedig éppen emésztésjavító hatással rendelkezik. Január második hetében igyunk meg a főétkezések előtt 1-2 csésze citromfű forrázatot! A csipkerózsa termését ne főzzük, csak meleg vízben áztassunk, ha élvezni akarjuk a C-vitaminját. A kamillateát étkezések után igyuk, ám jobb, ha édesköménymagot, citromfű levelet, mentát és borókabogyót is keverünk bele, de ezt sem forrázzuk, csupán meleg vízben áztatjuk. A hónap végén a csalánlevél forrázata a cukorbetegség ellenszere.
Februárban a pitypang és társainak (legyezőfű, csillagánizs, kukoricabajusz) forrázatát a cellulitiszre ajánlják, nem külsőleg, hanem ivásra. Azután jöhet a zsálya kakukkfűvel és levendulával hét percig forró vízben áztatva, ha a pattanásokat óhajtjuk eltüntetni. A levendula mályvával, majoránnával együtt a bélgyulladásokon segít. A következő héten a körömvirág gyógyteája serkenti az emésztést.
Márciusban macskagyökérből készíthetünk borogatást a zúzódásainkra. A télvégi depressziót a rozmaringos tea enyhíti. A mályva főzete alkalmas a hólyaghurut és az ínybetegségek ellen. A hársfatea vesekő kihajtására és fejfájás ellen is jó.
Áprilisban lázcsillapításra és hörghurut ellen használ az eukaliptusz levele. A bojtorján főzetével a pattanásokat dörzsöljük be. A borágó a herpeszt gyógyítja. A szárított lampionvirág főzete teának elkészítve a köszvény fájdalmait szünteti. A leforrázott útifűvel a viszketést enyhíthetjük.
Májusban a hasmenést és a változókori panaszokat a vadgesztenyehéj főzete semlegesíti. Bélrenyheségre használ a katáng forrázata. Az árnika főzetével az emésztést serkentjük, de csak külsőleg, ezt ne igyuk meg! A májusi gyomorhurutra angelika-forrázatot készítsünk.
Júniusban a tárkony használ az emésztési zavarokra. A bazsalikom az álmatlanságot szünteti. A bélgyulladást az áfonyabogyó forrázatával gyógyíthatjuk. Az erdei fenyő magját hólyaghurutra ajánlják.
A júliusi megfázás és hörghurut ellenszere a kankalinfőzet. A bodzavirág teáját szintén megfázásra használjuk. Az oregánó főzetéből kiváló asztma- és hörghurut elleni szer készíthető. A pásztortáska a szabálytalan menstruáción segít. Az édeskömény főzete a változókori panaszokat enyhíti.
Az augusztusi verbéna az illatán kívül a hányás ellenszere is. Az ibolya köhögéscsillapító. A gilisztaűző varádics, mint a neve mutatja, kiűzi a bélférgeket. A réti legyezőfű méregtelenít akkor is, ha gyógybort állítunk elő belőle (vagyis borban áztatjuk).
Szeptember a piros ribizli ideje, forrázatával megoldódnak a húgyúti problémák. A jázmin virágát fejfájás ellen főzzük meg. A magas vérnyomás megelőzésére alkalmas a csere-galagonya forrázata. A szagos müge puffadás és gyomorfájás ellen használ.
Októberben a szárított füge főzetéből napi 3-4 csészényi a székrekedés ellenszere. A kígyógyökerű keserűfűből készítsünk teát a vizelettartási problémák fellépésekor. A kakukkfű friss virágos hajtásaiból főtt tea semlegesíti a szájszagot, ha öblögetünk vele. A mirtuszlevelet (ha kapható) ugyancsak a kellemetlen szájszag és a hörghurut ellen alkalmazzuk. Az októberi kökény terméséből főtt teából naponta egy liternyit igyunk meg a fáradtság leküzdéséhez.
Novemberben az articsóka leveleiből készült tinktúra méregtelenít, külsőleg pedig a cellulitiszre van jó hatással. A fehér fűz kérgét porítva lábfürdőnek használjuk alvásproblémák ellen. A fehér üröm forrázata lázat csillapít. A mezei zsurló szárát csontritkulás ellen főzzük meg.
Decemberben a babérlevél forrázatát este igyuk álmatlanság ellen. A fokhagyma kiváló szer az érelmeszesedés elleni küzdelemben akár nyersen, akár tejjel összefőzött változatával. A dió levelének főzete csökkenti a vérszegénységre való hajlamot. A réti perje forrázata a karácsonyi túlterhelt időszakban méregtelenít, de a teája vizelethajtó is. Az évet pedig a hajnalka forrázatával fejezzük be, ugyanis külsőleg a gyulladt, irritált bőrfelületre kenhetjük.
 

2017. november 17., péntek

Árpádházi Szent Erzsébet

Kapcsolódó kép
A világ szentjei közül az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő példakép Árpádházi Szent Erzsébet
1231. november 17-én halt meg.

,A ferences harmadrend, a ciszterciek, az Erzsébet-apácák, a pékek, a koldusok, az özvegyek, az árvák, az ártatlanul üldözöttek, a csipkeverők és a fátyolkészítők védőszentje.

 Az 1207-1231 között élt hercegnő II. András magyar király és Gertrúd lánya volt. A csodálatos szépségű hercegnő férjének, Lajos thüringiai hercegnek három gyermeket szült, s már akkor is támogatta a szegényeket. Miután férje a keresztes háborúkban meghalt, távoznia kellett az udvarból. Ettől kezdve célja egy kolostori szabályok szerint élő, de fogadalmat nem tett apácákból álló jótékonyságot és betegápolást gyakorló szervezet létrehozása volt. A legenda szerint egyszer, amikor a szegényeknek vitt élelmet és ezért felelősségre vonták, azt válaszolta, hogy rózsát visz. S valóban, amikor belenéztek a kosarába az rózsával volt tele. 1235-ben avatták szentté.



Emlékezete
 
Erzsébet tisztelete a 13. századtól nagyon gyorsan elterjedt egész Európában. Egymás után alakultak a Szent Erzsébet-kórházak, templomok, kápolnák és kolostorok.
Az egyik legismertebb Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyház a kassai Szent Erzsébet-dóm.
Budapesten a a VII. kerületben 1931-ben Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján a Szegényház teret, melyen Szent Erzsébet tiszteletére emelt templom áll, amelyet átnevezték a szent legendája nyomán Rózsák terére.

November 17. - BUDAPEST ÜNNEPNAPJA





A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre a Duna keleti partján fekvő Pest, valamint a nyugati partján elterülő Buda és Óbuda városának egyesítésével. 1950. január 1-jén a Budapest környezetében lévő települések hozzácsatolásával létrejött az ún. Nagy-Budapest, amelynek lakossága a 80-as években elérte a 2,1 millió főt.


  A mai Budapest területén már az ókorban is laktak – a Gellért-hegy, a Tabán és a Víziváros területén kelta települések nyomait tárták fel. A III. kerületben az első század második felében jött létre, és egészen az ötödik századig fennmaradt a római katonaváros, Aquincum. A terület azonnal látható fontosságát jelzi, hogy a magyar honfoglalás során is (valószínűleg) Óbuda környékén volt Árpád fejedelem szálláshelye.

Annak ellenére, hogy a keltáktól a rómaiakig mindenki belátta, hogy Budapest környéke jó hely, a város első nagyszabású „beruházójának” IV. Bélát lehet tekinteni, aki a Duna jobb partján felépítette az első királyi várat, amit Buda városa követett. A XV. században Mátyás király követte Béla példáját és az ország fővárosává léptette elő az európai hírű palotájának helyt adó települést – mindeközben a kereskedőváros Pest fejlesztését sem hanyagolta el. Mária Teréziának pedig azért kell köszönetet mondani, hogy a királyi intézményeket Pozsonyból, az egyetemet pedig Nagyszombatról ideköltöztette.

A város a XIX. század első felében kulturális és gazdasági fejlődésnek indult, majd otthont adott az 1848-as forradalom kirobbanásának is – a forradalmárok pedig Pest-Budát tették meg az ország fővárosának. A legnagyobb korabeli fejlesztés egyértelműen a Széchenyi Lánchíd volt, amit azonban már csak a forradalom leverése után, 1849. november 20-án adtak át.

Az osztrák elnyomás időszakában a város fejlődése visszaesett és egészen az 1867-es kiegyezésig nem is indult újra. A politikai elit ebben az időszakban kezdte el először komolyan fontolgatni azt, amit Széchenyi már az 1831-ben megjelent Világban is javasolt: Budapest néven egy egységes fővárost létrehozni.

Az ezzel kapcsolatos, XXXVI. számú törvénycikket az országgyűlés 1872. december 22-én fogadta el, és első szakasza kimondta: „Buda és Pest sz. kir. fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margitsziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén, Buda-Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesíttetnek.”

A konkrét egyesítés majdnem egy teljes éven át zajlott. Egy 20 pesti, 10 budai és 4 óbudai polgárból álló bizottság 1873. január 9-től szeptember 11-ig, összesen 16 ülésen keresztül dolgozta ki a megvalósítás menetét, amit a három – akkor még teljesen különálló város – 11 közös közgyűlése tárgyalt meg és hagyott jóvá.

Budapest születésnapja azért esik épp november 17-re, mert Buda-Pest Városi Tanácsa 1873-ban ezen a napon alakult meg és ült össze először. Budapest élére – más városokkal szemben – nem főispánt, hanem főpolgármestert választottak – Ráth Károly volt az első. A városegyesítéssel megkezdődhetett Budapest nagyvárossá és világvárossá fejlődése.




1870.

2017. november 16., csütörtök

A Tai Chi

 

A Tai Chi, teljes nevén Tai Chi Chuan egy körülbelül 3000 éves egészség megőrző rendszer, ami egy sajátos mozgássoron alapul.




A Tai Chi taoista testkultúra, ősi kínai gyakorlatrendszere több mint tízezer éves. A Kínában ma is mindennapos – csoportos – gyakorlás ideális helyszíne a szabad levegő, ahol több a természetes energia. Nyugaton elterjedt leegyszerűsített formája is erősíti az immunrendszert, gyorsítja a gyógyulási folyamatokat, elősegíti a hosszú, egészséges élet elérését. A gyakorlatrendszer nem megerőltető testmozgás – hosszan kitartott mozdulatsorozatok képezik – ezért bármilyen korú ember végezheti. A taoista filozófián alapszik, más kínai gyógymódokhoz hasonlóan, s a világban és az emberben lévő természetes harmóniát keresi. Az egészség a jin – sötét, befogadó, szűkülő és nőies -, és a jang – világos, aktív, táguló és férfias -, egymást kiegészítő ellentétnek az egyensúlyát jelenti.

A Tai Chi egyesíti a meditációt és a mozgást, ezzel erősíti a belső életenergiát, a csit, egyben helyreállítja a jing és jang egyensúlyát. Az egészségmegőrzés, az öngyógyítás és az önvédelem érdekében a belső energiát növeli, erősíti, koncentrálja és felhasználja. Energiát ad, javítja a kreativitást, biztosítja a test és a lélek egyensúlyát.

A gyakorlat meghatározott testhelyzetekben végrehajtott lassú mozgásokból áll, melynek kivitelezéséhez akár egy négyzetméternyi terület is elegendő. A kivitelezés ahhoz hasonlítható, mint amikor valaki a vízben jár, s testsúlyát gyakran áthelyezi a két oldalára. A gyakorlás nem gyorsítja fel a pulzust, de minden izmot, izületet és inat megmozgat. A testből kiáramló belső energia hőt fejleszt, ezért a lassú gyakorlatok végzése során is meg lehet izzadni.

Minden mozdulatnak szimbolikus jelentése és saját neve van. Az erőfeszítés nélküli gyakorlatok végzése közben a belső energia szabadon áramlik a testben. A kiegyensúlyozott mozgásokat lépésről lépésre kell megtanulni, s az ehhez szükséges összpontosítás az egész idegrendszerre megnyugtatóan hat, elmélyült lelki békét eredményez és fokozza a tettrekészséget. Így maga a testi egészség is egyensúlyba kerül.


2017. november 15., szerda

A régi Budapest fotói - Klösz György

1844. november 15-én született Klösz György.

Klösz György nem csupán a magyarországi városfotózás úttörője volt, hanem egyik máig legjelentősebb alakja. A németországi Darmstadtban született, eredetileg Johann Justus Georg Kloess néven, majd ideházasodott, magyarrá lett, és rengeteget tett a hazánkért – például az angol Adam Clarkhoz hasonlóan, akit mi inkább Clark Ádámként ismerünk. Gyógyszerészeti, vegyészeti és fényképészeti tanulmányai után Bécsben kezdte pályáját, majd 1867-ban, az osztrák-magyar kiegyezés évében költözött Pestre, ahol fényírdát nyitott.  Már ismert városfotós volt, amikor 1873-ban meghívást kapott a bécsi világkiállításra, így rövidesen a Bécsi Fotóművészek Szövetsége is a tagjai közé választotta.  A későbbiekben echós szekerén – amit sötétkamraként is használt – körbeutazta az országot, hogy vidéki kastélyokat fotózzon, megörökítette többek között Kossuth Lajos gyászmenetét, a milleniumi földalatti vasút építését, az első villamosokat, illetve a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének alelnöke lett. Gazdag pályája során nemcsak a kiegyezés utáni Magyarországot, hanem a Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése utáni főváros fejlődését is végigfényképezte.  “Klösz fotói nélkülözhetetlen kordokumentumok, a korabeli Budapestet jórészt az ő képein keresztül ismerjük. Megörökítette az Ördögárok kiöntését az 1875-ös nyári zivatarkor, az 1876-os pesti árvizet, az 1879-es szegedi nagy árvíz pusztításait.


Képtalálat a következőre: „klösz györgy fotói hedifarkas”

2017. november 14., kedd

Kedvesség világnapja

A kedvesség világnapját november 13-án ünneplik szerte a világban.

A világnap célja, hogy előhívják az emberekből a kedves viselkedést, amelytől mindenkinek élvezhetőbb lesz az élete.

A kedvesség csak elhatározás kérdése, és legalább annyira jó annak, aki adja, mint annak, aki kapja.

A kedvesség gyakorlása igazi művészet, az egyik legszebb ajándék, amit nyújthatunk a világ és Önmagunk felé.


1998-ban egy maroknyi japán fiatal alapította meg a Kedvesség Mozgalmat. Akkor még csak a szűk környezetüket buzdították arra, hogy az évnek legalább ezen az egy napján legyenek kedvesek embertársaikhoz és nyitottak rájuk. A tokiói kezdeményezés azóta világméretű lett!

1887. november 14-én született Áprily Lajos



Nem egy kritikusa a legnagyobb erdélyi magyar költőnek tartja.

 Hangulatok énekese, "néma lázadó", alapélménye a természet, az erdélyi táj, lírai jelképeit jórészt belőle meríti.

Áprily Lajos: Kérés az öregséghez

Öregség, bölcs fegyelmezője vérnek,
taníts meg hogy Csendemhez csendben érjek.
Ne ingerelj panaszra vagy haragra,
hangoskodóból halkíts hallgatagra.
Ne legyek csacska fecskéhez hasonló,
ritkán hallassam hangom, mint a holló.
A közlékenység kútját tömd be bennem,
karthauzi legyek a cella-csendben.
Csak bukdácsoló patakok csevegnek,
folyók a torkolatnál csendesednek.
Ments meg zuhatag-szájú emberektől,
könyvekbe plántált szó-rengetegektől.
Csak gyökeres szót adj. S közel a véghez
egy pátosztalan, kurta szó elég lesz,
a túlsó partot látó révülésben
a „Készen vagy?”-ra ezt felelni: — Készen.