"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2010. november 30., kedd

Varázslatok...... bűbáj....

Álmos bűbáj:Ha elalvás előtt megfordítjuk a párnát, azzal álmodunk, akit szeretünk. Aki éjszaka felébredve ismét megfordítja a párnát, akkor a kedvese is látja őt álmában.


Ágnes napi böjt: Ágnes napján megálmodhatjuk jövendőbelinket, ha egész nap böjtölünk. A párna alá tett tárgyak (fésű, négylevelű lóhere) hatásosabbá teszik a varázslatot.
Szép álmokat!: Szent-György nap éjszakáján a lány háromszor kerülje meg a házat, utána a lába között nézzen a kemencébe (tükörbe), s álmában meglátja, ki lesz a vőlegénye! (A három mágikus szám, sok népmesében előfordul. Férfias alapszám, eleme a víz. Jelnetwork.huképezi a kommunikáció és a beteljesedés mellett a kreatív szellemet is.)
Vigyázat a kaktuszokkal!: Ahol kaktusz van a háznál, ott nem megy férjez a lány, aki ott él. Tipp! Ha esedékes, érdemes a növényeket elajándékozni annak az ismerősnek, szomszédnak, ahol szintén eladó lány van. Nehogy már előbb férjez menjen! Ugyanez a helyzet a pávatollal is.
Egyéb turpisságok: Aki férjhez akar menni, véletlenül se törjön el tükröt, mert 7 évig nem kel el. J Ne egyen fedőről, mert a férfiak nem veszik észre. J Ne fogja meg a paplan csücskét és ne vegyék ki a seprűt a kezéből, bárki rimánkodik is. J Jó jel, ha az ablakára fecske száll, vagy tavasszal egy gólyapárt lát.
Gazdag férj-fogó bűbáj: Ha  jó és gazdag férjet szeretnénk, szakítsunk le egy négylevelű lóherét, rakjuk bele egy kendőbe, tartsuk 3 misén át az oltárvánkos alatt, aztán varjuk a ruhánk jobb oldalához. network.hu
network.hu

András napján....

Aki böjtöl András napján,
Vőlegényt lát iccakáján."

A hónap utolsó napján, november 30-án Szent András napját ünnepeljük. András, Jézus tanítványainak egyike halász volt. Görögországban térített, Patraszban szenvedett vértanúhalált, amikor Néró császár helytartója elfogatta, és X alakú keresztre kötöztette, hogy lassú halállal haljon meg. A legenda szerint, két napi szenvedés után november 30-án halt meg. Mivel a kereszt szárait átlósan ácsolták össze, nem úgy, mint Jézusét, ezért az ilyen alakú keresztet András-keresztként emlegetik. Ilyet láthatunk útjelzőként a vasúti átjárók előtt is.


A nap már az adventnek, illetőleg az egyházi évnek a kezdete, amely beleesik a téli napfordulat időszakába, és így alkalmas mindenféle bűbájosságra, főleg az eladó lányok szerelmi praktikájára. A korábbi időkben a pap ezen a napon szokta felolvasni a plébánia az évi történéseit, így az esküvők és születések számát is, amiről az egyszerű emberek, főleg a fiatalok arra következtettek, hogy András házasságszerző szent.
A lányoknak, hogy belelássanak a jövőjükbe, többnyire magányosan, titokban kellett a különböző praktikákat elvégezniük.
Például:
-         az a lány, aki meg akarja látni, hogy ki lesz a jövendőbelije, András napján böjtöljön, és este tegyen a feje alá egy férfigatyát, akkor álmában meglátja őt.
-         ugyanezen a napon egész napi böjtölés után sózzon meg este egy darab kenyeret, lefekvés előtt imádkozzon 3 Miatyánkot és 3 Üdvözlégyet, utána harapjon a kenyérből, a megmaradt darabot pedig tegye egy kis tükörrel együtt a vánkosa alá. Éjfélkor, ha belenéz a tükörbe, meglátja benne a vőlegényét.
-         Este a lányok lefekvés előtt megmosakodtak, de nem törölköztek meg, majd álmukban a jövendőbeli kedvesük letörli őket.
-         Sok nagylány lefekvéskor a párnát háromszor megforgatta e szavak kíséretében: párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa meg a jövendőbeli párom!
-         Megrugdosták az ólat, mert úgy tartották, hogy ahányat röffen a disznó, annyi év múlva mennek férjhez.
-         Gombócfőzéskor a gombócok közepébe  férfineveket rejtettek, s hitték, hogy amelyik először jön fel főzéskor a víz színére, az lesz a jövendőbeli férj neve.
-         Ólmot is öntöttek, s az ólüm formájából megpróbáltak a leendő férj foglalkozására következtetni.
Az egész napi böjt nélkül a férjjósló praktikák nem voltak hatékonyak.




A néphagyomány Márton mellett Andrást is a „fehér lovon járók” – havat hozók közé sorolja.
 A zajos mulatság régebben megszűnt, a muzsikaszó farsangig elhallgatott. A régi mondás szerint András zárja a hegedűt. Kezdődnek a disznótorok, a nép tréfásan így nevezi: disznóölő Szent András.


A falusi emberek életében a disznóölés s az azt követő disznótor ünnep volt. Régen még a gyerekek sem mentek ilyenkor iskolába.
A disznóvágások András naptól farsang végéig tartottak, ugyanis ilyenkor nem romlott meg a hús, sokáig el lehetett tartani. Hol voltak még akkor a modern hűtőszekrények…!
Már kora hajnalban talpon volt az egész háznép. Hamarosan megérkezett a böllér, a disznóölő, mert azt tartja a mondás:
„A saját disznaját senki nem vágja le szívesen.”
A megölt állatot jó száraz szalmával borították be, aztán meggyújtották rajta. Ezzel égették le a szőrét (a sörtéjét). Ez volt a pörzsölés (perzselés).
Mikor végeztek a disznóhús feldolgozásával, este került sor a nagy vacsorára, a disznótorra. Szerte az országban jeles alkalom volt az adománygyűjtésre, alakoskodó játékok bemutatására.
Több faluban járták a disznótoros házakat a kéregetők, a lesők, a kántálók. Erre fiúk vállalkoztak. Többen összeverődtek, és az ablak alatt rákezdték:

Eljöttem és kántálni, kántálni
ablak alatt fát vágni,
én is fogtam fülét, farkát,
adjanak egy darab hurkát.
 Aki böjtöl András napján,
Vőlegényt lát iccakáján."

2010. november 28., vasárnap

Advent...... Advent

network.hu

Adventi kalácsok..... díszek





Advent ------- Karácsony

A Mikulást a Föld  minden országában sok millió gyermek várja minden évben. Hazánban kirakják az ablakba a kitisztított csizmákat, van ahol süteményekkel kedveskednek a hófehér szakállú Mikulásnak.  A karácsonyt szintén nemzetiségenként, földrészenként más-más hagyományokkal, népi szokásokkal teszik szebbé, emlékezetessé., most ezekből állítottunk össze néhányat:
Írország
A gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba tegye az ajándékokat. És hogy az öregúr se maradjon éhen, az asztalon rétest és egy üveg sört hagynak a számára.
Spanyolország
Itt az erkélyen át bemászó Télapó hozza az ajándékot. Január 6-án pedig a három bölcset várj
network.hu
ák a gyerekek, akik szintén ajándékokkal érkeznek.
zokni
Belgium
A gyermekek nem ilyenkor, hanem december 6-án kapják az ajándékot a Mikulástól. A karácsonyfa alá vagy a tűzhely közelében lévő zoknikba csak kisebb dolgok kerülnek. A karácsonyi reggeli különleges édes kenyér. Az ünnepi menü aperitiffel indul, majd tenger gyümölcseivel folytatódik, a főétel pedig töltött pulyka.
 
Mexikó
Az ünnep estéjén énekesek vonulnak az utcára, kezükben hosszú rudakkal, amelyekre csengettyűket és gyertyákat erősítenek. Így mennek át a városon, egészen a templomig.
norveg
Norvégia
Karácsonyeste csészényi zabkását hagynak a pajtában, így akarják a rossz szellemeket távol tartani a háztól. A feldíszített fenyőfát a családok – kéz a kézben – körültáncolják, miközben karácsonyi dalokat énekelnek.
Kenya
Még a templomokat is feldíszítik szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel, zöld növényekkel. Az ünnepi vacsorát a szabadban készítik el, nyílt tűzön. Ilyenkor a távol élõ családtagok is hazautaznak, ha csak tehetik.
Svédország
Karácsony reggelén a templomok égő gyertyákkal várják a híveket. Az ünnepi menü: hering és barna bab. A jó gyerekeknek a Mikulás a Jultomten, egy manó segítségével osztja szét az
ajándékokat.
london2
Anglia
A gyerekek még időben levelet írnak a Mikulásnak, amit bedobnak a kandallóba, hogy az a kéményen át az Északi-sarkvidékre repüljön. Ha először az ajándéklista kap lángra, újra kell írni. Karácsonyi különlegesség a mazsolás puding, amelybe kis ajándékot is szoktak rejteni. Megtalálójának állítólag szerencséje lesz. Anglia divatot is teremtett: itt kezdtek karácsonykor fagyöngyöt függeszteni az ajtó fölé.
Olaszország
Karácsony másnapjának estéjén a gyermekeket meglátogatja a Strega Buffana nevű jó boszorkány. Söprűjén közlekedik Olaszország-szerte, és a jóknak mindenféle finomságot, a rosszaknak pedig szenet visz. Az olaszok jó barátaiknak szárított lencsét szoktak ajándékozni, hogy levest készítsenek belõle. Ez emlékezteti őket a szerény időkre, és ez hoz szerencsét nekik a következő új évben.
christkindlmarkt-karacsonyi-vasar
Ausztria
A Mikulás (Heiliger Nikolaus) december 6-án ajándékozza meg a jó gyerekeket édességgel, dióval és almával. December 24-én pedig a gyermek Jézus hoz nekik ajándékot és karácsonyfát. A gyerekek izgatottan várják, hogy megszólaljon a csengettyű. Csak ezután
léphetnek a gyertyákkal, díszekkel és édességgel feldíszített karácsonyfát rejtő szobába.
Libanon
A családok karácsony előtt egy hónappal gabonamagvakat ültetnek. December 24-én pedig a cserepeket a karácsonyi barlang és a karácsonyfa köré helyezik. A barlang Jézus születésének helyszínére utal.
karacsony_parizs
Franciaország
A kisebb gyerekek kikészítik cipőiket a tűzhely közelébe, hogy karácsony estéjén a Mikulás beletegye az ajándékot. A nagyobbak a felnőttekkel elmennek az éjféli misére, majd hazatérve ülnek az ünnepi asztalhoz.
Németország
A németek karácsonykor nagyon feldíszítik a házat. Az ablakokba fakeretre erősített színes gyertyaégőket vagy színes képeket szerelnek, amelyek nagyon szépen mutatnak a téli éjszakában. A lakások többségében megtalálható a Betlehem is. A gyerekek a karácsonyi ajándéklistát rajzokkal díszítik és éjszakára az ablakpárkányra helyezik. Tetejére cukornehezéket tesznek, hogy a Mikulás biztosan megtalálja.
 
Új-Zéland
A karácsony náluk a nyár közepére esik, ezért ilyenkor a többség piknikezik a szabadban, vagy a tengerpartra megy. Általában hideg sonkát és jégbe hűtött sört fogyasztanak.
afrika
Dél-Afrika
Itt is nyáron van karácsony. A kiadós ebéd után a családok meglátogatják barátaikat, és karácsonyi dobozokat adnak át egymásnak, amelyben rendszerint valami ennivaló finomság van.
Finnország
A Mikulás érkezése elõtt a finnek szaunáznak egyet. Karácsony napján a legtöbb ember elmegy a templomba és elhunyt szeretteinek sírjához, hogy gyertyát gyújtson emlékükre.
Ukrajna
A gyerekeknek az ajándékot a Jégapó három rénszarvas húzta szánon viszi. Vele van Hópehely leány is, aki ezüstkék, szőrmedíszítéses ruhát, fején pedig korona formájú hópelyhet visel.
ausztralia
Ausztrália
A Mikulás “szánját” nyolc fehér kenguru húzza. A karácsonyi vacsorát a szabadban fogyasztják, majd lemennek a tengerpartra, vagy krikettet játszanak.
Csehország
Az emberek úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éjszaka megsúghatja a jövőt. A Mikulás érkezését a gyermek Jézus jelzi kis csengettyűjével.
Lettország
A lettek szerint a Mikulás a szentestétől számított 12 napon át hozza az ajándékot a gyerekeknek! Az ünnepi menü: barna borsó, rétes, káposzta és kolbász.
Portugália
Az ajándékok a tűzhely mellett felsorakoztatott cipőkbe kerülnek. Az ünnepi vacsora: sózott, szárított tőkehal burgonyával.
Svájc
Zürichben ilyenkor mesevillamos jár, amely körbeviszi a gyerekeket a városon. A srácok karácsonyi dalokat énekelnek, közben pedig édességeket osztanak nekik.
usa
Amerikai Egyesült Államok
Ahány etnikum él Amerikában, annyiféleképpen ünnepli a karácsonyt. A Kelet-Európából származó család pulykát készít karácsonyra, de a lengyel nagyszülők még ma is a keilbasit (lengyel kolbász) kedvelik. Az olasz származású férj viszont ragaszkodik a lasagne-hoz.


 /Forrás :Dunaharasztima/ 

Advent...


Advent első vasárnapja...

Reményik Sándor
Sóhaj a mindenségért

Vasárnap. Harangszó. Egy asszony elmegy
Mellettem. A harangszóra megáll.
Összeteszi kezét, fohászkodik
Az utcán elmenőben: ,,Uram Jézus
A rosszakon is könyörülj!'' -
A rosszakon is könyörülj:
Ennyi egy-vers-soros imája.
Az asszony kendős, falusi
És amint mond, magának mondja,
S a láthatatlan csillagoknak.
Már megy tovább.
Mi fakasztotta
E furcsa, percnyi, falusi imát
Itt, a városban, közelemben?
Igen, épp az én közelemben -
S miért, hogy elfeledni nem tudom,
S gondolok rá újuló gondolattal,
Újuló kínnal s enyhüléssel?
Mi fakasztotta e furcsa imát?
Mint egy könnycsepp, mint egy villámcsapás,
Mint morajló s meginduló föld,
Mint megnyíló föld a lábam alatt:
Olyan volt.
Mi fakaszotta: részvét, bűntudat,
Az utcán, harangszóra, éppen ott?
Sejthette-e, hogy az egész
Lángbaborult
Mindenségért imádkozott??!

2010. november 27., szombat

a Tél világa...... versek

 Tél
network.hu

József Attila

Valami Nagy-Nagy tüzet rakni Kene,
Hogy melegednének AZ emberek.

Ráhányni Mindent, AMI Antik, ócska,
Csorbát, töröttet s AMI Új, MEG ép,
Gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! -
S rászórni szórva Mindent, Ami Szép.
Dalolna Forró Láng AZ égig rola
S kezén fogná mindenki földiét.
Valami Nagy-Nagy tüzet rakni Kene,
Hisz zúzmarás a Város, a Berek ...
Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni
Es rakni, adjon Sok-Sok meleget.
AZT a tüzet, ó jaj, MEG Kene rakni,
Hogy fölengednének AZ emberek





Babits Mihály: AZ ELŐKELŐ TEL




Olyan halk éS Hideg ido van,
halk éS Hideg, halk éS Hideg:
hallani szinte suhanóban
a gyöngyház égen a telet.
Selymesen száll o rongyaink közt
s arcba legyez, bár Semmi szél ...
Ó láthatatlan, Hűvös Angyal,
előkelő, Gyönyörű Tél!


S a hó is itt lesz nemsokára
s Minden egyszerre tizenegy.
Aki rápillant ablakára,
fehér apácák végtelen
meneteit veli vonulni,
s ki boltbul AZ utcára LEP,
lágy-fehér könnyek ostromolják
Kemény csomagjait s szivét.
Estefelé kitisztul Neha,
A Csillagok kilátszanak
s menta gyermekek állunk alélva
EGY Nagy karácsonyfa Alatt,
amelynek AGAT fol tartózkodás mellett érjük,
de gyertyás fénye helyezés sajog:
gyertyásan éS csufolva néznek
A Karácsonyi Csillagok.

Gondoljatok ránk...... esik a hó..

Télen az egyébként rovarevő madaraink (cinke, csúszka, harkály) is kénytelenek magvakat enni, legalkalmasabbak az olajos magvak pl. napraforgó, de felszedegetik a gabonaféléket, kölest is. Cinke etetésre alkalmas a szalonna is, de vigyázzunk, hogy ne legyen sós és füstölt
network.hu

A madáretetés szabályai
Sok madárfaj nem költözik délre, velünk töltik a telet. Ilyenkor szorgalmasan tisztogatják a fákat, elfogyasztják a rovarpetéket és bábokat, megeszik a téli álmot alvó kártevőket. Lecsipegetik a növények bogyóit, magvait. Folyamatos etetésre csak a zord fagy és összefüggő hótakaró esetén van szükség, ilyenkor a madaraknak a megszokottnál is több energiára van szükségük - már az életben maradáshoz is. A rendszeres etetéssel elérhetjük, hogy sokkal több színes madarunk énekeljen vagy éppen pusztítsa a rovarkártevőket jövőre a kertben.
Akkor kell elkezdeni az etetést, ha beálltak az első nagy fagyok,illetve ha hó fedi be a tájat!
-5 Celsius fok alatt mindeképp tegyünk ki élelmet!!! Káros viszont, ha egészen a meleg évszakig etetjük őket, mert a fiókáknak feltétlenül szükségük van állati fehérjére, ami lárvákban, kukacokban, rovarokban, pókokban található meg. Ha már elkezdtük az etetést, ügyeljünk arra, hogy az folyamatos legyen! Ne hagyjuk cserben barátainkat, mert ezzel halálukat okozhatjuk! A legfontosabb szabály, hogy etetni kizárólag a téli hónapokban, azaz november elejétől március közepéig kell.
network.hu
 
network.hu

2010. november 25., csütörtök

Baradla-barlang...... az elbűvölő föld alatti világ

 Baradla-barlang hazánk egyik legértékesebb természeti kincse. Története, az emberrel való kapcsolata az ősidők homályába nyúlik vissza. Idegenforgalma a 18. század végétől fokozatosan fejlődött napjainkig, amikor is a magyar-szlovák határ mindkét oldalán található más barlangokkal együtt felkerült az UNESCO Világörökség-listájára. A Baradla azonban több mint turisztikai látványosság: jelentős szerepet játszott nemzeti kultúránkban is. Legalább kétszáz éve annak, hogy számos tudományág (például geológia, paleontológia, biológia, régészet, történelem, néprajz, irodalomtörténet stb.) képviseletében kutatók nemzedékei tanulmányozzák. Munkájuk páratlanul gazdag ismeretanyaggal bővíti tudásunkat az elbűvölő föld alatti világról.
  
network.hunetwork.hu     

network.hu


network.hu

Csodálatos színek...

Kínában van egy hely, ahol a talaj vas-oxidokban gazdag, a táj olyan, mintha egy festő alkotta volna meg. Ez dél-nyugatra található, Yunnan tartományban. Yunnan tartomány fővárosa, Kunming dél-nyugatra található. A tengerszint felett 2600 méterre található


network.hu

network.hu

2010. november 23., kedd

A fekete táltos..... /Szent Anna tó legendája/

 A Fekete Táltos
( hanganyag 1998 aug. Nyárádmogyorós/

Réges régen, mikor még tán itt se vótunk, csak az eleink elei ha éltek
ebbe a világba, élt egyszer egy táltos legény. Híres volt ez
ugyanvalóst, mert belelátott a jövőbe, ha ráolvasta a szót a betegre
meggyógyultak azok. Vót neki egy varázslatos furulyája, mint mondják
az Életfa ágából faragta ezt egy garabonciás, s ha a táltoslegény ezt
megfútta földnek, víznek, égnek szellemei , ízei jöttek elő s
engedelmeskedtek neki. Fekete subájának hátára varrták a Napot,
előre meg a Holdat s a Csillagot s ha a legény meglengette a fekete
suba szárnyait vihar kerekedett vagy bár a jégesőt is elűzte. Nem is
hívták másként, a legényt , csak Fekete Táltosnak.
Messzi földről hoztak betegeket, megszállottakat, ördöngöseket s a
legény meggyógyította őket s soha nem kért mást a gyógyításért csak
egy fekete kavicsot, kicsike kűt, s mondta, ebből építi ő fel azt a
Kaput, ami összeköti majd az e világot a túlvilággal s akkor elevenek s
hótak tudnak kibe járni, nem kell már a haláltul féljenek az emberek.

Meghallotta ezt az Öregördög s igen megmérgelődött.
Mondja szógájának Durrumónak

- Ejsze, menj csak s híjjad ide azt a híres Fekete Táltost.
Megyen Durrumó s mondja a Fekete Táltosnak, hívja ám az Öregördög.
Nevet a Fekete Táltos, mondja, hogy ő ugyan nem megyen, mert tánc
van a faluba s hét jánnyal táncol egyszerre.
Na, mongya setéten Durrumó, hát hozzad magaddal a jányokat is,
táncojjanak a pokolba is, nálunk is szeretik a vigadalmat.
Nevet a Fekete Táltos s kérdi a táncoló leányokat.
- Jöttök e velem mulatságba?
- Mind jövünk! Mind jövünk! ? felelték a lányok.
Mennek alá az alvilágba s megállnak az Öregördög palotájánál.
- Ördög hozott Fekete Táltos! ? köszöntötte az Öregördög ?
Eljutott híred az alvilág urai elé.
Azért is hívtalak legyél a vendégem, ökröt süssetek, bort hozzatok s
legyen hét nap s hét éjjel lakodalom.
- Gyógyítgattam , óvtam én az embereket felséges
Öregördög ? felelé a Fekete Táltos ? Emberéletbe kárt nem tettem,
jeget hajtottam, gyengét segítettem. Mit akarsz...mit akarsz te tőlem?
- S nem is hibáztál sose öcsém? ? kérdezte az Öregördög ?
- Nem hibáztam bizén bátyám, mert az én varázserőmet az
Öregisten adta s míg őtet szógálom bajom nem lehet!
- Igyál öcsém s mulassunk! ? mondta az Öregördög s ment a
vigalom, folyt a bor, táncoltak a leányok.
Mikor már jó borközibe hangulat vót kérdi megint az Öregördög a
táltost.
- S mibe van a te erőd öcsém, hallom mán a hótakat is
felakarod kelteni...
- Nem titok az erőm ördögkiráj ? nevetett borközibe a Táltos ?
Addig nem lehet az erőm elvenni, míg emberíz, elevenek lelke nem
szárad rajtam.
- Úgy! - mondta az Öregördög s nemsokára mondta vége
vagyon a mulatságnak kiki mennyen merre lát.

Megköszönte a Fekete Táltos a vendégséget s szól a jányoknak,
mennyenek , indujjanak.
Igen ám, de a Pokol pitvarába ott áll a hétfejű sárkány .
- Mit akarsz sárkánykégyó? ? kérdi a Táltos - Nem tudod talán
mi az Öregördög vendégei voltunk s menyünk hazafele ?!
- Innét eleven ember nem szokott elevenen kimenni! ? mondta
a sárkány s oda is köpött szurkos fortyogós pokollángját a kapuba ? Ez
az alvilág, lelkes ember ide bejön ki nem mén!

- De az annya se sirassa! ? dühült meg a Fekete Táltos ? Mire
véjjem ezt?

- Te mehetsz- mondta a sárkán y- te táltoslegény vagy, jársz
kélsz az alvilág s az emberek világa között, de a hét jány marad!

Sírtak a jányok mint a záporeső de bármit próbáltak, varázslás, szép
szó nem segített, ott maradtak a pokolba. A Fekete Táltos meg
kitessékelték , mennyen már, mennyen.

Nem volt mit tenni, felment az emberek világába a Fekete Táltos.
Hát éppen hoznak neki egy beteg gyermeket.
Próbájja gyógyítani , mondja rá a ráolvasást...hát nem használ az
semmit, meg is halt a gyerek.
Jön a jégeső szaladnak az emberek a Fekete Táltoshoz, veszi az a
varázsfurulyát, fújja, fújja majd kilikad a tüdeje, de nincsen annak egy
szikra hangja. S mind elverte a jég a határt...

Haragudtak az emberek, nem is ment már senki a Fekete Táltoshoz.
Fogta ez magát felkereste az Öreg Táltost, aki volt vagy százesztendős
s fenn lakott a Horda hegy barlangjába.
Elmondja neki a táltoslegény mi történt.
Mondja az öreg, mert emberéletet adott az ördögnek, a hét jány lelkit,
ezért elvette az erejét az Öregisten s nem is kapja vissza, míg a
jányokat vissza nem hozza a földi életbe.

Fogja magát a Fekete Táltos megy vissza a pokolba. Beengedik. Megy
keresi a hét jányt, hát ott vannak azok az Öregördög palotájába, a
kirájné mellett. S hiába a gazdagság pompa sírnak , rínak, mert6
nincsen napsütés, nincsen szabadulás a pokolba s rínak ejsze, had
vinné őket valaki vissza a fenti világba.
Megáll a táltoslegény a kiráné palotája előtt s híjja a jányokat.
Megfogják az őrzők s viszik a kirájjány elé.
- Mit akarsz itt Fekete Táltos- kérdi a kirájné. ? Nem tudod, az
életivel játszik ki a palotámba hívás nélkül jön? Tűz égeti a húsát,
kutyák isszák a vérit, az Öregördög átka elvezi élettyit!
- Tűz vagyok én magam, kutya vagyok én magam ,saját vérem
iszom én, átok vagyok én emberek átka...mitől félnék?
Nézi nézi a kirájné a legényt.
- S olyan jó e nálatok a fenti világba?
- Nálunk a fenti világba Nap süt nem a pokol lángja, madár
dalol s nincsenek sárkánykégyók...nálunk nyári éjeken jányok s
legények dalolnak a Holdnak s a csillagoknak s virágkoszorút kap a
jány ha szeretve van.
Nézi nézi a kirájné a legényt, nézi nézi a síró leányokat.
S azt mondja.
- Ha megszöktetlek titeket magatokkal visztek e ?
Nézi a legény a kirájnét
Ördöngös szép menyecske volt az Öregördög felesége.
Azt mondja a táltos:
- Ha megszöktetsz mindőnket , otthont kapsz a házamba,
kenyeremet megosztom veled.
Mondják a jányok.
- Ha hazajuttatsz minket otthon vagy a házunkba, Napnak
Holdnak ünnepélyén velünk vigadsz majd s nem kell a pokolban élj.
Megperdül az ördögkirájné a sarkán s elmond egy varázsigét s hát a
táltos átváltozik egy feketehattyúnak s a lányok egy - egy szem búza
magnak.
- Na Fekete Táltos, vegyed a csőrödbe a hét szem kölest s
vigyázzál, meg ne szólalj bárki kérdezne, te csak repülj , repülj átall az
alvilág kapuján, én a hátadra ülök s majd beszélek helyetted.
Felrepül a fekete hattyú, fogja ám a hét szem búzát a csőribe.
Kirepülnek a palotából.
Meglátja az Öregördög. Megkérdezi.
- Hova mégy szép feleségem?
- Jaj, uram, csak sétálok kissé ezen a hattyún... Bejárom a
tartományt, gyönyörködöm hatalmadban...
Repülnek, repülnek s huss mire minden pokolfajzat észrevenné
kirepülnek az alvilágból.
Szaladnak az ördögszolgák s a sárkánykégyók mongyák az
Öregördögnek né, megszökött a kirájné.
Na megy az Öregördög fekete felleg képibe repül utánuk.
Utoléri őket s mondja:
- Ej, te Fekete Táltos, a vendégem voltál, asztalomnál ettől s
most meglopsz?
- Ne szólalj meg ! ? mondta a kirájné ? felső világban nincs
hatalma már rajtad, kihoztad a jányokat a pokolból, erődet
Öregistentől visszakaptad!
- Ej, Fekete Táltos! ? mennydörög a felhőből a pokol
fejedelme ? Asztalomnál ültél s most meglopsz! Elviszed szép
feleségem , aki elhitte hazug szavad nem tudja, hogy asszonyhúst
eszel, szűzjányvért iszol mint minden táltos s neki is hazudtál, mert
mihelyt hazaérsz vele megölöd, húsát megeszed, vérit megiszod!
- Ne higyj neki kirájné! ? kiáltott dühösen a Fekete Táltos s hát
abban a pillanatban kihullajtotta a hét szem búzát a csőriből s azokba
a setét felhőből egy egy villám csapott s kormos üszökként estek a
földre.
Még egy villám meg belevágott a hattyúba s a kiréjnéba , kiket már
nem védett a táltos erő a jányok elholtával s hulltak lefele, bele
egyenesen a Szent Anna tóba.
Ott, ahova a hét szem korommá égett búza hullott egy ? egy fekete
virág nőtt ki. Mesélik leányok s legények keresik a fekete virágokat, azt
mondják megholt kedvesét kapja az vissza ki ilyet talál.
A Szent Anna tón minden száz esztendőbe , tavaszi teleholdkor
megjelenik egy fekete hattyú... A Fekete Táltos lelke benne de csak
egyet tud szólani , egy jajkiáltást mibe sírva keres hét szép jányt meg
a szép kirájnét, de senki nem felel neki s elmerül a tóban.
Mondják régi vének, volt ki látta a fekete hattyút s aki visszafelel neki,
annak teljesedik egy kívánsága.
A fekete virágok ma is nyílnak a Hargitán Aki megtanájja, jól vigyáz rá,
nagy szerencse, nagy varázserő van ebbe.

2010. november 22., hétfő

Színek... hangulatok....

A bennünket körülvevő csodálatos színek valójában hullámhosszok, frekvenciák. A színeknek AZ ókortól kezdve valamennyi kultúrában Különleges szerepe volt az AZ emberek életében. Már a kezdetektől szimbolikus tulajdonságokat: erőt, rontást vagy gyógyítói képességeket tulajdonítottak nekik. AZ viszont tudományosan bizonyított tény, hogy a színeknek hatása van a Valódi szervezetünkre es a hangulatunkra.



network.hu

network.hu network.hu

network.hu


2010. november 21., vasárnap

vasárnap délután....


 Varázspálca....

Mert mi a csoda?  
Amikor együtt nézel a napfénnyel a fákra; amikor a szél megborzolja a hajad, s a szabadság illatát érzed, szinte szárnyalsz, s a gondolatod bárhová elér; amikor "meglátjuk" a láthatatlant a megnyilvánulások mögött, s így annak látjuk őket amik valójában; amikor nem titkoljuk érzéseinket, s ha kell utat engedünk a könnynek, vagy éppen engedjük, hogy az öröm érzése töltsön el bennünket; amikor együtt érzel embertársaddal, s megérted az ő szíve titkait; amikor egy mozzanat, mely valódból tör a felszínre a másik lelkéig ér, s megsimogatja őt.
Mindannyian képesek vagyunk rá, s mindannyian hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni, s csak élni, de nem megélni az életet, átélni a pillanatot.
Minden nehézség tanít valamire, s minden lecke által többek leszünk. A sors nincs kőbe vésve, lehetőségeket rejt magában, s iránya rajtunk is áll. Mégis gyakran érzed úgy, hogy mélyponton vagy, gondok és szomorúság költözik a te házadba, s azt gondolod: "Nincsen varázspálcám, mellyel bármit eltűntethetek..."

De a mosoly, a szeretet, a barátság      az varázspálca.
network.hu


2010. november 19., péntek

SZULAMIT

network.hu
 És ez volt a hetedik éjszakája Salamon nagy szerelmének.

Különösen halk és csodálatosan szelíd volt ez éjjel a király és Szulamit szerelme. Mintha valamilyen merengő fájdalom, félő szégyenkezés, halvány sejtés borította volna könnyű árnyát szavaikra, csókjukra, ölelésükre.

Szulamit kinézett az ablakon, az égre, ahol az est már diadalmaskodott az alkony pírja felett, és tekintetét egy fényes, kéklő csillagon pihentette meg, amely szelíden és lágyan reszketett.

- Hogy hívják ezt a csillagot, szerelmem? - kérdezte.

- Ez a Szopdit csillag - válaszolta a király. - Szent csillag. Az asszír mágusok azt tanítják, hogy minden ember lelke tovább él rajta a test halála után.

- Hiszel te ebben, királyom?

Salamon nem felelt. Jobb keze Szulamit feje alatt nyugodott, baljával pedig átölelte, és a lány érezte illatos leheletét a haján, a halántékán.

- Talán mi is találkozunk majd ott, királyom, ha meghalunk? - kérdezte szorongva.

A király megint hallgatott.

- Mondj nekem valamit, szerelmem - kérlelte félénken Szulamit.

És a király így szólt:

- Rövid az emberi lét, de az idő végtelen és az anyag halhatatlan. Meghal az ember és rothadó testével hizlalja a földet, a föld neveli a kalászt, a kalász termi a magot, az ember megeszi a kenyeret, és táplálja vele testét. Elmúlik sok-sok évszázad, és megismétlődik minden a világon, ismétlődnek az emberek, az állatok, a kövek, a növények. Az idő és az anyag változatos körforgásában mi ketten is ismétlődünk teveled, én szerelmem. Ez éppúgy igaz, mint az, hogy ha színültig megtöltenénk egy nagy zsákot tengeri kaviccsal, és beledobnánk egyetlenegy drága zafírt, akkor sokszor belenyúlva a zsákba, előbb-utóbb felhoznók a drágakövet. Mi találkozni fogunk, Szulamit, és nem ismerjük meg egymást, de vágyakozással és elragadtatással repes majd szívünk egymás felé, mivel mi már találkoztunk, én édes, gyönyörű Szulamitom, de nem emlékezünk rá.

- Nem, királyom, nem! Én emlékszem. Mikor házunk ablaka előtt álltál, és hívtál engem: "Jöjj ki, gyönyörűm, az én fejem megrakodott az éjszaka harmatjával!" - én megismertelek, én emlékeztem rád, és öröm s félelem költözött szívembe. Mondd meg nekem, királyom, mondd meg, Salamon: ha én holnap meghalok, fogsz-e emlékezni a szőlőbeli kis barna lányra, a te Szulamitodra?

Melléhez szorította a király, és nyugtalanul suttogta:

- Ne beszélj így soha... Ne beszélj így, ó, Szulamit! Az Isten választottja vagy, igazi királynője lelkemnek... A halál nem fér tehozzád...

Éles harangszó szállt Jeruzsálem fölött. Sokáig panaszosan reszketett a levegőben, s mikor elcsendesedett, remegő visszhangja még hosszasan úszott utána.

- Ízisz templomában most teljesült a szentség - mondta a király.

- Félek, szerelmem! - suttogta Szulamit. - Sötét rettegés járja át szívemet... Nem akarok meghalni... Még nem teltem be öleléseddel... Ölelj meg... Szoríts a szívedhez még jobban... Tégy engem mint egy pecsétet a te szívedre, mint egy pecsétet a te karodra!

- Ne félj a haláltól, Szulamit! A szerelem van olyan erős, mint a halál... Űzd el szomorú gondolataidat... Akarod, hogy meséljek neked Dávid hadjáratairól, Szusszakim fáraó lakomáiról és vadászatairól? Akarsz hallani egyet azokból a mesékből, melyek Ofir országából valók?... Akarod, hogy meséljek Bakramadit csodáiról?

- Igen, királyom. Magad is tudod, hogy amikor téged hallgatlak, szívem repes az örömtől! De kérni szeretnék tőled valamit...

- Ó, Szulamit, mindent megteszek, amit csak kérsz! Kérd az életemet, boldogan odaadom neked. Csak azt sajnálnám, hogy túlságosan kis árat fizettem szerelmedért.

Szulamit a sötétben mosolygott a boldogságtól, és karját a király nyaka köré fonva, a fülébe súgta:

- Kérlek, királyom, ha eljön a reggel, menjünk el együtt oda... a szőlőbe... Oda, ahol a pázsit zöldell, ahol a ciprusok és cédrusok állnak, ahol a kőfal tövében a két kezedbe fogtad a lelkem... Kérlek, kedvesem... Ott majd újra megmutatom neked az én szerelmem...

A király mámorosan csókolja kedvese ajkát.

Szulamit azonban hirtelen felemelkedik a nyoszolyán és hallgatózik.

- Mi az, gyermekem?... Mitől ijedtél meg? - kérdi Salamon.

- Várj, kedvesem... jönnek... lépteket hallok...

Könnyű nesz az ajtó mögött, amely hirtelen hangtalanul megnyílik.

- Ki az? - kiáltja Salamon.

Szulamit azonban már ugrik is le az ágyról, s egyetlen mozdulattal odaveti magát a sötét emberi alak felé, melynek kés villog a kezében. És hirtelen, sebes szúrástól átjárva, halk, szinte csodálkozó kiáltással hull a földre.

Salamon széttöri a karneol ernyőt, amely az éjjeli mécsest borítja. Megpillantja Eliavát, aki az ajtóban áll, kissé a leány fölé hajolva, és tántorog, mint az ittas. Salamon pillantásának súlya alatt az ifjú harcos felemeli fejét, tekintete találkozik a király bősz haragtól izzó szemével, elsápad és felnyög. Kétségbeesés és rémület torzítja el vonásait. És hirtelen, meggörnyedve, fejét köpenye alá rejtve, ijedten, mint a megriasztott sakál, kioldalog a szobából. De a király megállítja. Három szót mond csupán:

- Ki bérelt fel?

Az ifjú katona egész testében reszket, foga vacog, szeme fehér a rémülettől. Tompán nyögi:

- Asztisz királyné...

- Eredj - parancsolja Salamon. - Mondd meg a soros őrnek, vegyen őrizetbe.

Hamarosan fáklyás emberek futnak a palota sok-sok szobáján át. Kivilágosodik valamennyi terem. Jönnek az orvosok, gyülekeznek a király vezérei és barátai.

Az orvosok feje így szól:

- Királyom, itt nem segít sem tudomány, sem Isten. Ha kihúzom melléből a kést, nyomban meghal.

Ekkor felocsúdik Szulamit, és nyugodt mosollyal mondja:

- Szomjas vagyok.

És mikor megitatták, szelíd, szép mosollyal a királyra függesztette szemét, s többé már le sem vette róla; ő pedig térden állt az ágya előtt, meztelenül, akárcsak a lány, s nem vette észre, hogy térde vérben fürdik, és kezét is ellepi a vér bíbora.

Szerelmesét nézve és szelíden mosolyogva, elhaló hangon megszólalt a szépséges Szulamit:

- Köszönök neked, királyom, mindent: szerelmedet, szépségedet, bölcsességedet, amelyre rátapaszthattam ajkamat, mint az édes forrásra. Hadd csókoljam meg kezedet, és ne vond el az én számtól, míg az utolsó lehelet el nem száll énbelőlem. Sosem volt és sosem lesz boldogabb asszony nálam. Köszönöm neked, én királyom, én szerelmem, én gyönyörűségem. Emlékezz majd néha a te rabnődre, a te napbarnította Szulamitodra.

És a király így felelt lassan, mély hangon:

- Ameddig szeretni fogják egymást az emberek, ameddig a lélek és a test szépsége lesz a legszebb és a legédesebb álom a földön, addig, esküszöm neked, Szulamit, nevedet századokon keresztül meghatottan és hálával említik majd.

Reggelre Szulamit nem volt többé.



"Tégy engem mint egy pecsétet a te szívedre, mint egy pecsétet a te karodra, mert erős a szerelem, mint a halál, kemény, mint a sír a buzgó szerelem; lángjai tűznek lángjai."
network.hu

2010. november 17., szerda

Az égig érő fa.....

Az égig érő fa (életfa vagy világfa) az ősi hitet rejtve, kódoltan továbbörökítő népművészetünk leggyakoribb jelképe. Nemegyszer az életfa motívuma az évente kiújuló szarvasagancsból indul ki, ami a folyamatos elmúlás és megújulás egységét fejezi ki. Őseink látták, hogy a növények megszületése, növekedése és halála az ember életrendjével és a Nap égi útjával azonos módon történik. Míg az ember élete a halálával véget ér (azonban utódaiban tovább él), a növényzet, ahogyan a Nap is, tavasszal újraéled. A magyar hiedelemvilág csudálatos fája, égig érő vagy tetejetlen fája mint az élet fája összeköti az alsó (az árnyék-), a középső (a földi-) és a felső (túl-)világot. Az égig érő fa mítosza megmaradt egy csodálatos népmesénkbe zárva: a sárkány elrabolja a lányt és az égig érő fa tetejére viszi. Sokan indulnak el a kiszabadítására, de kísérletük kudarcba fullad. Végül egy kis kanásznak sikerül feljutnia a világfa csúcsára úgy, hogy baltájával lépcsőt vág a fa törzsébe és a rétegekből álló lombkoronán világról-világra halad. A hőst az ott lakó Szél, a Hold és a Nap anyja segíti útján. A régi titkot őrző mesében az ég rétegződése és az egyes rétegekben lakók pontos munkamegosztása érhető tetten (organikus szemlélet), az élet fája tele van tápláló gyümölccsel, viszont egyúttal akadályokkal is, ezért nem könnyű megmászni. A fennmaradt mese maga is csodálatosan mutatja az ősi hit tanítását: az életfa vagy világfa maga az élet, amelynek megmászása kötelesség és szükségszerűség. Az élet nem siralomvölgy, nem csak a túlvilági lét (üdvözülés) kényszerű előszobája, állomása, az élet tele van gyönyörrel, boldogsággal (gyümölcsök) és nehézségekkel, szenvedéssel is, mint azt a régi tanítást őrző mese is rögzíti. Összeköti azonban a szükségszerű, hősies munka, küzdelem, a felemelkedés, az életfa megjárásának akarása az életfa szintjeit ugyanúgy, ahogyan a Nap megjárja az éjszakát, a sötétet és a nappalt is. Ez a magyar vallás tanítása is: nem elfordulás, megfutamodás az élettől, hanem a tudatos, kiteljesítő megélése annak; az életfa megmászása, út az állattól az emberfölötti felé.




Ősi magyar szimbólumok

Tulipán:
Az őshazából magunkkal hozott motívum. A nőisesség, a szépség, a szerelem, a szeretet, a tisztelet, a kegyelet és az elismerés jelképe. Őseink hittek a gonoszt távol tartó szerepében, ezért kapufélfára faragták (ahogy a mongolok is). A tulipános életfa létezése is azt bizonyítja, hogy a tulipán ősi jelkép.Csillag: Az esthajnal csillag (Vénusz) és minden más csillag is elbűvölte őseinket, ezért azokat is istenségként imádták. Vénusz sok műveltségben istenháromságot alkot a nappal és a holddal (melyek szintén rejtélyes istenségként tündököltek eleink számára).
Vénusz (a csillag) az újjászületés jelképe is. S mivel a csillag formailag hasonlít a virágra, sokszor keveredik a két ábra.
Virágok általában: a szépség és a harmónia hirdetői (a magyar nép virágai főleg a rózsa, a tulipán, a liliom, a szegfű, a boglárka és a mályva). A fokozatos egyszerűsödés (stilizálás) során a virágok szirmaiból gyakran egyszerűen csak keresztek maradtak. A négyzetbe rajzolt dőlt kereszt forgást ábrázol (ez férfiszimbólum, de miért?), az egyenesen álló kereszt pedig mozdulatlanságot érzéekltet. A körbe rajzolt kereszt is forgást jelent. A forgó kereszt a kör benyomását kelti, a kör pedig mágikus szimbólum.

Palmetta (pálmácska, papirusz):
perzsa eredetű motívum. Ezt a motívumot eleink az őshazából hozták magukkal, ahol sok különböző néppel ismerkedtünk meg. Van a palmettának egy magyar(abb) megfelelője is, ez az életfa vagy világfa. Úgy is mondják, hogy a pálma az istenfa alkotója. Az a képzet fűződik a pálmához és az istenfához, hogy isten a fában lakik. A pálmák összefolynak a szemalakzatokkal. A papiruszban a túlvilági életnek, a halhatatlanságnak a jelképét látjuk, amely karöltve jár a tápláló búzaszemmel. Sok papirusz pávatollnak néz ki.
A székely kapukon szereplő pálma a szaporaság és a termékenység jelképe, a családi tűzhely oltalmazója.

Szem: (emberi szem, búzaszem)
Kr. e. több ezer évvel keletkezett.
Kettős jelképnek is vehetjük, mert a látható világot szemünk világa mutatja meg nekünk. A búzaszem viszont az élet, a termő élet hordozója, annak szimbóluma.
A baj elhárítása érdekében is festettek őr- vagy őrzőszemeket ruháikra, falakra, edényekre. A hun-avar sírokból előkerültek olyan fülbevalók, amelyeken véka látható, a véka, amellyel csak felhalmozott gabonát lehet mérni. Ilyen gabonát áldoztak az isteneknek is, tehát a fülbevalókat valószínűleg az áldozatok bemutatásakor viselhették. A szemben lévő alkotó erő jelenti a Földanyát is (a magyar Boldogasszonyt), akinek gabonával is áldoztak a bor és a virág és egyéb földtermények (pl. olaj) mellett. Valószínűleg a Földanyának bemutatott áldozat a Szent Iván éjen a folyóba dobott virágkoszorú is.  Nyugat-Ázsiának (ahol mi is éltünk) több ezer éven át Istár vagy Asztarté (az ázsiai népeknél a szerelem és a termékenység istennője), mint a fenntartó teremtő erő megszemélyesítője volt a legegyetemesebb istenség, magyar néven Boldogasszony. Ez, gondolom, a későbbiekben átment Szűz Mária jelentésbe is.
Szalagfonat: ősi jelkép, két kígyó összefonásából keletkezett. Az isteni végtelen erőt is jelképezi. A magyar mitológiában a kígyó szerencsét hozó állat, benne lakik az ősök szelleme. Egyúttal termékenység-szimbólum is, ezért kígyófejesek a női karkötők. S-alakúan kunkorodó levélformák: az állatok szarv-alakjaiból keletkeztek

Spirál:
a körrel rokon, mert bezáratlan körök sokasága tesz ki spirált. A mélység és a magasság, a végtelenség jele.
Páva: a Nap, a halhatatlanság, az örök fény és világosság jelképeGránátalma: a termékenység jelképe, amely a mi Boldogasszony-kultuszunkban is megjelenikGalamb: az ősi Boldogasszony jelképeiNap: A természetben élő emberek tisztelettel tekintettek ezen égitest felé is. Először kör alakkal ábrázolták, később horgas sugárral (ez volt a forgórózsa), később alakult ki a horogkereszt alak. De van olyan is, hogy csigavonalak jelzik a napsugarakat. Azért tettek napjelet használati tárgyaikra, ruháikra, kapujukra stb., hogy a mindent éltető Nap viruló erőben és egészségben tartsa őket (még a jószágra is rajzoltak napjelet).Női szimbólumok: kör alak (szimpla, dupla, legbelül maggal, vagy hálóval kitöltött kisebb kör vagy csillag), rombuszformák, szilvamag.A leány: rózsa, búzavirág, egész növény vagy más virág, Hold, csillagVárandós asszonyok:megvastagodott növényi elemek, amelyek a magzatot (szív, háromlevél, kisméretű leveles ág, kis tulipán) magukban hordják, és egyúttal jelképezik a beteljesedett szerelmet is

Férfiszimbólumok:
dőlt kereszt, álló kereszt
Férfi és nő szimbólum együtt:rombusz alakban vagy körben álló dőlt keresztSzerelmi jelképek: liliomfélék (köztük a tulipán főleg, amelyet gyakran két egymásnak fordított S-ből kialakított jel ábrázol)

Szív:
szerelem, megértés, odaadás. A szív a burjánzó erejéről ismert borostyán leveléből stilizálódott motívum (a szexualitás és a testi szerelem jelképe is). Ha a tulipánt és a szívet egymásba rajzolják, a tulipán a nőiesség, a szív a férfi jele.
Életfa (istenfa):belső-ázsiai motívum. A Krisztus előtti világ kedvelt, jelképes ábrázolása volt az életfa vagy szentfa vagy istenfa. Az istenfa az istenek összességét is jelenti és egyúttal a teremtést, a termékenységet. A földi világot kapcsolja össze a földalatti és a mennyei világgal.Szarvas: Az ázsiai népek nagy szarvaskultuszt alakítottak ki. Úgy vélték, őket a csodaszarvas vitte mindig új és jobb helyekre, és ez az állat vitte el őket a túlvilágra is. A megélhetés, a bőség, a termékenység, a hosszú élet jelképe. Az évente újjáéledő agancs az újjászületés jelképe, az erőé, a becsületé, a termékenységé.

Sárkány:
A kínaiaktól vehettük át, akik félelmetes állatokból gyúrták össze ezt a lényt. Az ázsiai lovas népek a zivatarfelhőben látták meg a mi a sárkányunkat. A sárkány népmeséinkben is szerepel, és általában jóakaratú, akit tisztelni kell.



2010. november 16., kedd

Este