Péter-Pál napja

Az első az apostol- fejedelem, a másik a népek apostola volt. Ezen a napon kezdődik az aratás, mivel a néphit úgy tartja, hogy a búza töve "Péterpálkor" megszakad. Szent Péter a halászok védőszentje, hiszen maga is halász volt, mielőtt Jézus tanítványai közé állt. A halászok régen ezen a napon tartották a céhgyűlést, a legény- és a mesteravatást. A lakatosok is patrónusuknak tekintették, mivel ábrázolásain a mennyország kulcsát tartja a kezében.

Péter és Pál emléknapja, mint az aratás kezdete vált ismertté a néphagyományban. Sokfelé ekkor kezdték vágni a rozsot, a búzát. Ha ez utóbbi még nem érett meg a betakarításra, akkor egy-két kaszasuhintást végeztek, csak hogy képletesen megkezdjék az aratást. Péter-Pál, valamikor dologtiltó nap volt. Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák a kaszálni tudó részes aratókat és a napszámosokat. A hiedelem szerint a hajadonok közül, aki elsőként hallja meg a harangszót, év végéig biztosan férjhez megy.

Történet

 

Szókratész (kb. i. e. 470 – i. e. 399.) ókori görög filozófus volt. Vele kezdődött a görög filozófia klasszikus korszaka, valamint őt tekintjük a nyugati filozófia és az autonóm filozófiai etika megalapítójának. Beszélgetve tanított, így írott műveket, értekezéseket nem hagyott hátra. Tanításait, gondolatait tanítványai műveiből, Xenophón írásaiból és főként Platón dialógusaiból ismerjük. Az utóbbiak révén megismert Szókratész az ismeretelmélet és a logika területeit is gazdagította.

Íme egy kis történet, mely híven tükrözi a nagy bölcs gondolkodásmódját. Habár a történet igazságalapja nem bizonyított, mégis felettébb érdekes és tanulságos…

Az ókori Görögországban Szókratész széles körben ismert volt bölcsességéről. Egyszer egyik ismerőse rohant hozzá izgatottan, s ezt mondta:
„Szókratész, tudod mit hallottam Diogenészről?”
„Na, várjál csak”- mondta Szókratész, - „mielőtt bármit is mondanál, át kell menned a hármas szűrőpróbán!”
„Hármas szűrő?” - kérdi meglepetten az ismerős.
„Igen” - folytatta Szókratész, - „mielőtt elmondod a Diogenészről hallottakat, szűrjük le, amit mondani akarsz. Az első szűrő az 'Igazság'. Teljesen biztos vagy abban, hogy amit hallottál, az a tiszta igazság?”
„Nem” - mondja az ember, - „tulajdonképpen csak most hallottam!”
„Rendben van, szóval nem tudod, hogy a hír igaz-e vagy sem. Lássuk hát a második szűrőt, a 'Minőséget'. Amit hoztál, valami jó hír?”
„Nem, sőt éppen ellenkezőleg...”
„Szóval akkor te valami rosszat akarsz mondani Diogenészről, amiről azt sem tudod, hogy igaz-e vagy sem?”
Az ember vállat vont, és egy kicsit már röstellte magát. De Szókratész folytatta: „Még mindig van esélyed arra, hogy a próbát kiálld, ha átmész a 'Hasznosság' szűrön. Tehát, amit Diogenészről hallottál, abból van-e nekem valami hasznom?”
„Hááát... nem hiszem...”
„Nos, ha így áll a dolog, hogy a híred nem is biztos, hogy igaz, nem is jó, és nem is hasznos, akkor miért kellene akárkinek is elmondani?”
Az ember kissé zavarodottan és szégyenkezve odébbállt.

Ez a kis történet is példázza, hogy miért volt Szókratész nagy filozófus, és miért volt nagy megbecsülésben része az ókorban, és azóta is.

Mielőtt legközelebb egy pletykát adnál tovább, gondolj a fenti kis történetre…

Forrás: Fókusz

A kerek, a gömbölyű, a szögletes-csokoládé

 Az igazat mondó csokoládé

A csokoládé megmondja hány éves vagy

Vannak az életünkben olyan pillanatok, amikor szükségét érezzük, hogy kényeztessük testünket-lelkünket egyaránt. Ennek egyik „legédesebb" eszköze a csokoládé, amelyért millióan rajongnak már hosszú-hosszú évszázadok óta.

 Számtani feladvány:

1. Egy hét alatt hányszor kívánod a csokoládét?

(ez a szám nagyobb kell legyen, mint 0 és kisebb, mint 10)

2.  Ezt a számot szorozd  meg 2-vel

(azért, hogy az eredmény páros szám legyen)

3. . Adj hozzá 5-öt

4. Az eredményt szorozd  meg 50-el..

5. Ha már eltelt a szülinapod az idén, adj az eredményhez 1762-öt,

Ha még nem volt szülinapod, akkor adj az

eredményhez 1761-et.

 (Az eredmény egy négyjegyű szám kell legyen)

 6. Most az eredményből vond le a születési éved

Végül az eredmény egy háromjegyű szám. Az első szám azt jelenti, hogy hányszor ennél csokoládét egy héten.

És az utolsó két szám pedig azt mutatja, hogy hány éves vagy.

Csak a 2012-es évben működik  ez a számtani feladvány!

 

 

Palóc táj népviselete

  

Ruházatuk tiszta, csinos és ízléses. A férfiak egyszerűen, a nők azonban czifrán, fényűzően szeretnek öltözködni s annyira tarkán, hogy ruhájukon a rikító színnek csaknem minden fajtája föllelhető. A férfiak jobbára fehéren hímzett, bő újjú „kézfős” vagy „kézkötős” inget viselnek. A hímzés rajza és színe régebben családi megkülönböztető jel volt. Hajdan a rövid derekú ing volt a divatos, mely a testtörzset köröskörűl egy tenyérnyi szélességben födetlenűl hagyta. A matyó legények ünnepkor inkább a tarkán és gazdagon hímzett lobogós újjú gyolcs inget viselik. Gatyájuk rövid szárú, bő, ránczos; némelyiké 10–12 rőf vászonból készűl. Az ing fölött fényes pitykékkel kirakott sötétkék vagy fekete mellényt viselnek. Ünnepen sok helyt divatos a hasonló színű, sujtásos magyar nadrág is, melyhez testhez álló rövid kabátot, vagy fekete bárányprémmel, avagy prémutánzattal körűl szegett zsinóros „nem-tel-ki”-t öltenek. Télen czifra szűrt, a módosabb gazdák ködmönt vagy bekecset vesznek magukra. Az öregek pedig hosszú fürtös, földig érő bundával s néhol „bőrnadrág”-gal és újjatlan báránybőr „mellyedző”-vel is védekeznek a hideg ellen.

A fekete nyakkendő elmaradhatatlan, mely ünnepen selyemből való s olykor arany rojttal díszített. Régente csak a puszta nyakukra kötötték, mert ingök gallértalan volt. Lábukra ünnepen és télen hosszú szárú csizmát húznak, melyre a legények néhol sarkantyút veretnek, ez azonban kezdi divatját múlni. A bocskort legfölebb aratáskor, a szegényebbek őszszel is viselik. Fejüket jobbára keskeny karimájú, pörge kalap földi, télen pedig fekete báránybőr sapka. Nagy hőségben a széles karimájú szalmakalap is járja. A legény ünnepi kalapját darutollal, bokrétával, pántlikával díszíti, sőt a matyó legénynek hétköznapi kalapjánál is egy csomó sötétzöld „kakastolyu” (toll) leng.

A nők csipkés, fodros, rövid újjú patyolat ingvállat viselnek; derekukat selyem vagy bársony pruszlikba szorítják s a fölé nagy, virágos, rojtos „nyakba-való-kendőt” kötnek. A szoknyájuk bő, bokorugró; csak a matyó asszony szabja bokáig érőnek. Egyszerre ötöt-hatot is magukra öltenek s némelyiknek egész szoknya-tömeg reng a csipőjén, valamennyi mind beszegve, a hány, annyiféle színű szalaggal. Legszebb természetesen a legfelső, mely tarka, virágos kartonból, ünnepen kasmirból, selyemből vagy atlaszból való három-négyféle színnel beszegve és színes – olykor arany, ezüst – zsinórral körűl hímezve. Hétköznap sima, fehér vászon „gangát”, ünnepen bőre szabott sötétkék gyolcs „keczelé”-t kötnek maguk elé kötény gyanánt. Lábukat magas sarkú, nyalka csizma födi. A felső hevesmegyei leányok a sarok belső oldalára még csörgőt is veretnek. Régente a piros kordován csizma volt divatos; ma már ezt csak hírből ismerik.

A leányok hajadon fővel járnak, az asszonyok fejét ellenben mindig tarka virágos kendő födi, melyet otthon dologban hátúl a konty tövén, máskor meg elől az áll alatt kötnek meg. (A matyó asszony előbb egy rongyokból csirízzel vagy tésztapéppel kúpidomúlag összeraggatott tokkal borítja le a kontyát s arra köti a rojtos fejrevaló kendőt). Ünnepen a leányok egy ágban alácsüngő hajukba pántlikát fonnak s a „foncsik” végére, tövére szalagcsokrot kötnek; a menyecskék pedig szalagokkal díszített arany vagy ezüst „csipké”-t viselnek, mely fejöket főkötő módjára borítja. Ezek mellett nyakukon „galáris”, újjukon rézgyűrű, derekukon szalagöv s kezükben „slingolt” fehér kendő van az ünnepi dísz kiegészítéseűl, sőt mindehhez régente az asszonynépnél az ezüst gombos égszín-kék „rókás mente” is járúlt, melyet panyókára vetve viseltek. Ma már azonban e festői ruha csak elvétve egy-egy öreg palócz nőn, vagy esküvőre menő menyasszonyon látható.

forrás: A nógrád megyei palóczok karancsalja tájáról Cserna Károlytól

 

Ősi város víz alatti romjai Dél India partjainál.

 

Az indiai és angol búvárok először 2002-ben fedezték fel az elsüllyedt város romjainak egy részét a tengerben. Mahabalipuram városáról sok legenda terjedt el, de létezését sokáig vitatták. A víz alatti romok azonban úgy tűnik, alátámasztják a legendát a mesés város létezéséről. A monda szerint a Hét Pagoda városa olyan gyönyörű volt, hogy az istenek egy napon özönvizet zúdítottak rá. A monda szerint a városnak hét csodálatosan szép, faragott temploma volt, melyek közül hat azonnal víz alá került, a hetedik megmenekült és ma is a parton áll. A Parti Templomként ismert épületet a turisták és zarándokok gyakran látogatják. Az újabb ásatások szerint magát a Parti Templomot is elmosta az ár, és később kövenként építették újjá a tengerből.

A Parti Templomon látható faragások érdekes módon egy özönvíztörténetet ábrázolnak, mely sok hasonlóságot mutat a Bibliában leírtakkal. Az indiai változat szerint egy öreg bölcs lehozta a mennyből a Gangesz folyó istennőjét, Gangát, hogy megtisztítsa ősei lelkét. Amikor látta, hogy az özönvíz el fogja mosni a Földet, megbánta tettét és Siva isten közbenjárásért imádkozott. Siva isten az áradatot átengedte a haján, így szétoszlott azokra a patakokra és folyókra, melyek ma is folynak a világban. A kutatások szerint az utolsó jégkorszak alatt merülhetett el a város, ami azt jelenti, hogy legalább 5000 éves, és a Kr. e. 3000-re eső árvíz időpontja egyezik a Bibliában leírtakkal.

Mahábalipuram víz alatti romjait 2002-ben fedezték fel. Az expedíciósorán falak és négyszögletű kő épülettömbök maradványait azonosították az 5-8 méter mély vízben, alig 500-700 méterre a Parti Templomtól. Az elárasztott területet igen nagynak találták, melynek csak egy részét tudták feltárni.

A 2004-es szökőár visszahúzódó hullámai elmosták a homoküledéket, és a víz alatti város még több része vált láthatóvá. A legjelentősebb új felfedezés egy dombormű, amely egykor a templomfal része lehetett, és egy elefánt és egy repülő ló díszesen kifaragott feje látható rajta. Az elefánt feje fölött egy sziklafülke van, faragott istenszoborral.

A várost több mint 100 aprólékos kidolgozású szobor díszítette, melyekben az indiai kőfaragó- és szobrászmesterség legszebb darabjait csodálhatjuk meg. A Hét Pagoda mesés városának legtöbb emléke még felfedezésre vár. Jelenleg a tengerparton található Parti Templomot és a hatalmas faragott domborművet lehet megcsodálni.

Ez a cikk az Elveszett városok atlasza című könyv alapján készült.
/Női Portál,Kis V. /

 

Olimpiai nap

1894. június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére Párizsban összeült a "Kongresszus az olimpiai játékok felújítására", amelyen elhatározták az olimpia eszme újjáélesztését. Ennek emlékére 1987. óta ünnepeljük az Olimpiai Napot.

Történészek szerint a peloponnészoszi játékok eredete a korai egyiptomi, valamint a krétai minoszi kultúrában keresendő.

A két korszak szellemi és mozgáskultúrája egyesült és kiteljesedett Hellászban, s a dór hódítók segítségével egyfajta életformává vált. Magának az olimpiai játéknak az eredete a görög mondavilágba nyúlik vissza, ahol Zeusz, Pelopsz, valamint Heraklész nevével hozzák összefüggésbe.

A legelterjedtebb hiedelem utóbbi nevével kapcsolta össze az olimpiát; Heraklész állítólag apja tiszteletére alapította a versenyt, kimérte a szent ligetet (Altis), oltárokat állított a 12 főistennek és elrendelte az ünnepek négyévenkénti megismétlését. Érdekes, hogy párhozamosan az Olympiában megrendezett versenyekkel Pythiában és Isthmusban is szerveztek hasonló szórakozást.
Az olimpiák kezdeti hanyatló korszakában a polgárháborúkkal sújtott Hellászban Iphitus éliszi király volt az, aki a delphoi jósda tanácsára visszaállította, s tulajdonképpen a játékok egyeduralkodójává tette az olimpiát.

Eleinte a játékok egyetlen versenyszámból, a stadionfutásból álltak. Euszebiosz (Kr. u. 260-340) szerint Kr. e. 776-ban az éliszi Koroibosz nyert, aki szakácsként dolgozott. Miután ő volt az első olyan győztes, akinek a neve fennmaradt, az olimpiákat ettől a dátumtól számolják. A 14. olimpiától kezdve a kétszeres stadionfutás, majd a fegyveres futás (65. olimpia), a birkózás, a pentatlon (mindkettő a 18. olimpián), az ökölvívás (23. olimpia), a kocsiversenyek (25. olimpia), valamint a pankráció és a lóverseny (mindkettő a 33. olimpián) került fel a programba. Kr. e. 632-től (a 37. versenyen) kezdve a gyermekek, míg Kr. e. 396-tól (96. viadal) a kikiáltók és a trombitások olimpiáját is megrendezték.

Napjel - magyar motívumok

  A napjel.
 A természetben élő emberek nagy mértékben ki vannak szolgáltatva a természet erőinek. Az ember korán rájött arra, hogy élete legfontosabb tényezőit - a meleget, a világosságot - a Naptól kapja, ezért mindig tisztelettel tekintett ezen égitest felé. Népművészetünkben mélyen konzerválódott a napjel szinte minden formája. A napjel ősi tartalmát ugyan a magyar nép rég elfeledte, de formáját hagyományaiban mélyen konzerválta. Ősi hitregénkben csodálatos szarvas jelenik meg; homlokán fénylik a felkelő Nap, szarva hegyén a Nap fénye megannyi csíkban tündöklik. Tiszteletének tárgyát először kör alakkal ábrázolta; ennek horgas sugarú kör stílusváltozatát a nép "forgórózsának" mondja; ugyanezt a jelet megtaláljuk Kínában és a belső-ázsiai szőnyegeken. A szőnyegszövés technikája alakította ki a "horogkereszt" alakot, amely a csángóknál éppolyan formában jelenik meg, mint Ázsiában. A napjel összetettebb stílusváltozatai is ismertek. Így a székely porszarukon rajta van a napkorong tagoltabb formában, széléből a sugarak örvényszerűen csigavonalas gomolyban csapnak fel. Ilyen napjel díszíti a kínai és belső-ázsiai díszkapukat, kolostorok gerendáit, de a székelykapukat is. A csángó-, a kalotaszegi-, és a székely kapu keleti rokonságát nemcsak szerkezeti, de napjel díszítéses formái is megerősítik. Népünk nemcsak regős énekeiben őrzött meg a Nap csodálatára vonatkozó jelképeket, de a napfordulókor tartott turkajáráskor az ősi jelek rajzolásával is. Ilyenkor teheneik oldalára kerek napjeleket rajzoltak, hogy a mindent éltető Nap viruló erőben és egészségben tartsa meg hasznos jószágaikat.

A magyar népi motívumkincsről összességében elmondható a mély természetszeretet, a természet alkotó energiáiba vetett hit, és ezzel párhuzamosan egy új természeti világ alkotása a díszítés során. A díszítőelemek között feltűnően sok a virág, ezek azonban gyakran a természet egyéb jelenségeinek a leképezései, vagy módosult állatábrázolások is lehetnek: például az S-alakú levélformák az állatok szarvaira utalnak, a dupla fonatok összefonódott kígyók (a kígyó az ősmagyar mitológiában a ház őrzője volt), a kör alakú, belül szilvamag formát rejtő virágszimbólumok pedig a nőt jelképezik  , a férfierő és a beteéljesedett szerelem ábrázolása szintén virágokkal és nővényekkel történt.  A napjel, az ősi napkultuszok maradványaként stilzálva évezredek óta él népi díszítőművészetünk nővényeiben.. Érdemes rácsodálkozni a magyar népi díszítés logikájára, mely egy alapvető filozófiai nézetről vall: hatalmas felületeket üresen hagy, és egy-egy kisebb részt cifráz ki gondosan. Ezzel a hétköznapok kopárságát állítja szembe a különleges alkalmak nyújtotta csoda megélésével, az élet kitüntetett pillanataival. A régiek nemcsak motívumaikat, velük világnézetük alapjait is ránk hagyták: a küzdelmes, nehéz napok után mindig következik egy olyan esemény, ami miatt a lelkünk virágba borulhat.

Köszönet

 

  

 

Gyermekkorunkban mindannyian szerettünk kifestő-könyveket, füzeteket színezni. Ezek nagy része azonban csak mesehősöket, állatokat, játékos képeket tartalmaztak. A Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesületében Bérczi Szaniszló – aki szerkeszti, rajzolja és írja is a kiadványokat – elhatározta, hogy változtatva ezen, olyan kifestőket készít, melyek tanulásra, információszerzésre is használhatók.

A sorozat terve a Leuveni Katolikus Egyetemen, a Collegium Hungaricumban tartott kiállítások idején, kezdett megfogalmazódni benne. 1986 januárjában a honfoglaló magyarok díszítőművészetéről szólt az első kiállítás, majd a korábbi honfoglalók: avarok és onogurok anyagát, később a szkítákét, a keltákét, a vikingekét, a görögökét, s más nagy műveltségi tömbökét is gyűjtötte és kiállításra vitte a szerző az európai és nyugat-eurázsiai ábrakincsből.
Az 1988-as kiállításon fogalmazódott meg benne az, hogy érdekes lenne a műveltségek tömbjeiről készíteni összehasonlító kiállítást. Ez az 1988-as kiállítás öt magyarországi műveltségréteget mutatott be a Kárpát-medencéből: a szkítakori sztyeppeit, az avar-onogur kori korai honfoglalót (a griffes-indásokig), a honfoglaló Árpád népéét, a Szent László király nevével fémjelzett románkorit és a kazettás mennyezeteken túlélő kora-újkorit. Később szorosan összefonódott a munka a szerző egyik kutatási területével, amit etnomatematika néven ismer a tudomány. Eurázsiában számos intuitív matematikai fölismerés kapcsolódik a lovasnépek díszítőművészetéhez.
A kifestők nemcsak színezhető képeket, hanem igen bőséges információforrást is nyújtanak az adott korszak életéből, nyelvéből, mitológiájából. Az oldalak saját használatra, vagy iskolák részére, tanároknak és diákoknak ingyen használhatók, másolhatók.
A sorozat pdf formában letölthető részei:
Kisázsiai művészetek
Kelet-Ázsiai művészet
Hun-Szkíta művészet
Magyarországi szent királylányok emlékezete
Mezopotámiai művészetek
Szibériai művészetek
Ősi kínai művészetek
Etruszk, római és toszkánai művészet
Az Örmények Biblia-művészete
Ókori krétai és görög művészet
A hunok művészete
Közép-Ázsiai művészet
Kaukázusi művészet
Iráni kifestő
1000 éves Magyarország
Japán, a felkelő nap országa
Kazettás mennyezetek
Szkíta kifestő
Viking kifestő
Kelta kifestő
Szent István király emlékezete
Szent László kifestő
Románkori templomkapuk
Honfoglalás kori kifestő
Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete (TKTE) weboldala

forrás: szegedma

Szeretném megköszönni  Bérczi Szaniszlónak  bloghoz írt szavait,   kedves figyelmét.

"Botticelli életét kerestem, s így találtam rá a Maga honlapjára. Végigfutottam, sok szép dologról ír és ezt megköszönöm.
Ha vannak, gyerekei, unokái, családtagok, akik szívesen rajzolnak, festenek, küldök nekik egy csokorra való szép rajzot. Rajta vannak a
http://www.federatio.org/tkte.html
honlapon. Ezzel köszönöm meg a Maga szép honlapját.
Bérczi Szaniszló  "

Érdekes -Az állatok "megmagyarázhatatlan" képességei

Sok-sok megható történet kering a világban cicákról, kutyákról, lovakról, de még madarakról is, 'akik' megérezték, ha a gazdájukkal valami történt. Egy kutya a vonyításával addig hergelte a szomszédokat, míg azok átmentek megkérdezni a gazdit, miért nem csinál már valamit. Kiderült, hogy csak a kutya volt a házban, az idős gazdit nem találták sehol. A kutya viszont rohanni kezdett, futottak utána, és pár száz méterre a háztól halva találták a közeli tó partján. Ezt még a megrögzött természettudósok is elfogadják.

Azt viszont még az állatokat figyelő tudósok is kétkedve fogadták, hogy a cica megérzi, mikor fordul be az utcába a gazdija. Ám egy tévéstáb úgy döntött: "ellenőrzik" a hölgy állításait. Egy kamerával kiálltak a sarokra, oda, ahonnan a gazdinak érkeznie kellett, egy másik kamerával pedig a lakásban szundikáló cicára figyeltek. Délután négykor a cica nyújtózkodva kimászott a kosarából és az erkélyajtó felé indult. Tizenkét perccel később izgatottan járkált fel-alá, majd felugrott a párkányra, a farkát csóválgatta. Mint kiderült épp ekkor fordult be a házigazda a sarkon az autójával.

Szkeptikusok kontra kísérlet

"Lehet ez megszokás, hiszen minden áldott nap negyed ötkor ér haza a gazda. Ezt az állatok megszokják, készülnek rá " - hangzott a szkeptikus tudósok válasza. Erre a tévések újabb kísérletbe kezdtek. Elmentek a házigazda munkahelyére, és megbeszélték vele, négy órakor elindul hazafelé, majd az első sarkon elkanyarodik, és megkerüli a fél várost, s csak utána fordul a megszokott útvonalra.
 
Odahaza a cica négykor felkelt a kosarából, elment az erkélyajtóig, aztán szépen visszafordult és leült a szoba közepén. Ott várt. Nem szaladgált le-föl, nem türelmetlenkedett. Ült a szőnyegen, komótosan mosakodott. Ám fél öt után nem sokkal az ablakhoz szaladt, fel-alá mászkált, majd felugrott a párkányra. A gazdi tényleg ekkor fordult be a sarkon.


Rupert Sheldrake (akit Amerikában csak "új Darwinként" emlegetnek), nem legyint az ilyen történetek hallatán. Ő ugyanis ezt a jelenséget a morfogenetikai mezőkkel magyarázza. Egy interjúban azt mondta: "a kísérletekre gyermekkori élményem adta az ötletet. Szülővárosomban ugyanis élt egy özvegyasszony, akinek tengerész volt a fia. Sosem értesítette az anyját, hogy mikor látogatja meg, mert nem akarta, hogy izgassa magát, ha késik a hajója. Így mindig váratlanul állított be, teljesen rendszertelenül. Az asszony azonban pontosan tudta előre, mikor érkezik a fia, mert a macskájuk már órákkal korábban rendkívül izgatott volt, és kiült az ajtóba, a lábtörlőre. Amikor meghallottam a történetet - mondta Sheldrake - teljesen megdöbbentem, és az első pillanatban nem tudtam, elhiggyem-e. Ez járt az eszemben akkor is, amikor egy müncheni alapítvány és egy kaliforniai kutatóintézet segítségével megkezdtem a kutatásokat.

Ropert Sheldrake a sajtó jóvoltából elég széles réteget tudott bevonni a kísérletekbe. Az olvasók megírták neki különös tapasztalataikat a háziállatok viselkedésével kapcsolatban. Sheldrake pedig a londoni Times-ban folytatásokban közölte tapasztalatait, kutatása eredményeit. Sheldrake kísérletet is ajánlott arra, hogyan győződhetnek meg a gazdik háziállatuk különleges képességéről. Azt tanácsolja, hogy ha tehetik, menjenek haza váratlan időben, például kerékpárral, vagy taxival, ha egyébként nem azzal szoktak közlekedni. Így ugyanis kizárható, hogy az állat hallja és megismeri az autó motorjának berregését. Persze, eközben valaki tartózkodjon otthon, és figyelje a kutya vagy a macska reakcióit.

Különös esetek

Rupert Sheldrake felhívására rengeteg levél érkezett. Volt, aki arról írt, hogy a cica válaszol a telefonhívásra. Egy asszony elmondta, hogy a városban tanuló lánya valahányszor telefonált, a kedvenc cicája azonnal ott termett és idegesen nyávogott. Ha viszont más telefonált, a füle botját se mozgatta. Egy másik macska a mancsával piszkálta a telefont, ha a gazdája nem vette fel elég gyorsan a kagylót, amikor a férje (a macska kedvenc gazdija) telefonált.

Felvetődik a kérdés: csak az állatok ennyire érzékenyek, vagy az ember is? A tudós ajánlotta, hogy figyeljék önmagukat, illetve egymást a családtagok, és jegyezzék fel, ha valamit előre megéreznek. Egy felmérés szerint az emberek nyolcvan százalékának jól működik az intuíciója, csak ritkán figyel rá, nem használja.

Forrás: Astronet

1913. június 22-én született Weöres Sándor

költő, műfordító, drámaíró

Szombathelyen látta meg a napvilágot 1913. június 22-én, mégis a cseri dombok tetején gubbasztó kis falut, Csöngét tekintette szűkebb hazájának, mivel itt, szülei otthonában töltötte gyermekéveit és ifjúkorát.
Szűkebb pátriájához, Vas megyéhez, Kemenesaljához egész életén át szoros szálakkal kötődött. Bármerre sodorta az élet, sohasem szakadt el lélekben e tájtól.
Már négy-öt éves korában megismerkedett a betűk és a számok világával, édesanyja és nevelőnője pedig németül és franciául tanította. Nyolc-kilenc évesen már Shakespeare műveit vette a kezébe, s mohón végigolvasta az evangélikus parókián található lexikonokat.
Az elemi iskola elvégzése után a szombathelyi reáliskolában végezte középiskolai tanulmányait, s az irodalmár Pável Ágostonéknál lakott. Ekkoriban kezdett el verselni, s mindössze tizenöt éves volt, amikor megjelent első verse, az Öregek, melyre Kodály Zoltán is felfigyelt és megzenésítette. Rossz tanulmányi eredményei miatt a győri reálba íratták át, de végül Sopronban tett érettségi vizsgát. A pécsi egyetem bölcsészkarán folytatta felsőfokú tanulmányait, ahol esztétikából doktorált. 1932-ben jelent meg első verse a Nyugatban, majd 1934-ben Pécsett első verseskötete, a Hideg van. 1935-ben Baumgarten-díjban részesült, melynek összegéből távol-keleti utat tett. Ekkoriban már rendszeres kapcsolatban állt Babits Mihállyal és Kosztolányi Dezsővel. Egyetemi tanulmányai végeztével Pécsen lett könyvtáros, majd Budapestre került. 1947-ben nősült meg, Károlyi Amy költőnőt vette feleségül.
Bölcsőhelyétől soha nem szakadt el teljesen, visszajárt Csöngére, ahol barátai, költőtársai rendszeresen meglátogatták. Szombathelyről Pável Ágoston, Bárdosi Németh János, Pécsről Várkonyi Nándor járt ki hozzá, de sűrűn megfordult Csöngén a bakonytamási papfiú, az íróvá lett Tatay Sándor, Pestről pedig Berda József. 1934-ben Kodály Zoltánt is a vendégül látta.
Egyik legtermékenyebb költőnk volt. 1989. január 22-én, hetvenhat éves korában hunyt el. Bár úgy végrendelkezett, hogy "kis Csöngéje földjében" szeretne nyugodni, az ősi családi sírboltban pihenni meg, özvegye kívánságára mégis Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Szűkebb hazája, Csönge, Kemenesalja és Vas megye hűséggel ápolja nagy fia emlékét. Csöngén lakóház, a Lánka-patak partján emlékpad őrzi emlékezetét, az általános iskolások körében pedig évente szavalóversenyt rendeznek gyermekverseiből Ostffyasszonyfán

Weöres Sándor neve hallatán először talán a gyermekversek jutnak az eszünkbe, a Bóbita mindenképpen.

A TÜNDÉR

Bóbita, Bóbita táncol,
Körben az angyalok ülnek,
Béka-hadak fuvoláznak,
Sáska-hadak hegedülnek.

Bóbita, Bóbita játszik,
Szárnyat igéz a malacra,
Ráül, igér neki csókot,
Röpteti és kikacagja.

Bóbita,Bóbita épít,
Hajnali köd-fal a vára,
Termeiben sok a vendég,
Törpe-király fia-lánya.

Bóbita, Bóbita álmos,
Elpihen őszi levélen,
Két csiga őrzi az álmát,
Szunnyad az ág sürüjében.


HA A VILÁG RIGÓ LENNE


Ha a világ rigó lenne,
Kötényemben ő fütyülne,
Éjjel-nappal szépen szólna,
Ha a világ rigó volna.

De ha a világ rigó lenne,
Kötényembe nem is férne,
Kötényem is honnan volna,
Ha egész világ rigó volna.


A GALAGONYA

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.

Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.

Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
ánnyá válik,
sírni kezd.

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája



 "Weöres Sándor verseiben még mindig csörgedezik valami a magyar ritmusból,
 ő egyike annak a kevés magyar költőnek, aki sejti, hogy a magyar versnek
 nem szabad elszakítani a szálait, ami a magyar muzsikához köti.
Még nem ismertem, mikor egy újságban, gondolom, a Pesti Hírlapban
megjelent az Öregek, az ő arcképével, akkor még diák volt,
diáksapkás képe volt ott. A vers mindjárt megkapott, mert ritkán hallani
ilyen őszinte érzést, és főleg fiatal embertől, az öregek iránti szánalmat."

Weöres Sándor: ÖREGEK

Kodály Zoltán mesternek

Oly árvák ők mind, az öregek.

Az ablakból néha elnézem őket,

hogy vacogó szélben, gallyal hátukon

mint cipekednek hazafelé --

vagy tikkadt nyárban, a tornácon

hogy üldögélnek a napsugárban --

vagy téli estén, kályha mellett

hogyan alusznak jóízüen --

nyujtott tenyérrel a templom előtt

úgy állnak búsan, csüggeteg,

mint hervadt őszi levelek

a sárga porban.

És ha az utcán bottal bandukolnak,

idegenül néz a napsugár is

és oly furcsán mondja minden ember:

"Jónapot, bácsi."

A nyári Nap,

a téli hó,

őszi levél,

tavaszi friss virág

mind azt dalolja az ő fülükbe:

"Élet-katlanban régi étek,

élet-szekéren régi szalma,

élet-gyertyán lefolyt viasz:

téged megettek,

téged leszórtak,

te már elégtél:

mehetsz aludni..."

Olyanok ők,

mint ki utazni készül

és már csomagol.

És néha, hogyha agg kezük

játszik egy szőke gyerekfejen,

tán fáj, ha érzik,

hogy e két kézre,

dolgos kezekre,

áldó kezekre

senkinek sincsen szüksége többé.

És rabok ők már,

egykedvü, álmos, leláncolt rabok:

hetven nehéz év a békó karjukon,

hetven év bűne, baja, bánata --

hetven nehéz évtől leláncolva várják

egy jóságos kéz,

rettenetes kéz,

ellentmondást nem tűrő kéz

parancsszavát:

"No gyere, tedd le."

 

A zene európai ünnepe

1982 június 21-én - tartották először Franciaországban.

 Maurice Fleuret francia zenetudós javasolta, hogy a nyár első napját a világon mindenütt köszöntsék zenével. Az ötlet Jack Lang, akkori francia kulturális miniszter támogatásával valósult meg.

Az emberi élet egyik legvarázslatosabb színtere a zene világa.



 A zene egy jármű, hajó vagy út, ami átviszi a halandót egy másik földre."  A zene varázserejétől megmozdul a bennünk élő, ismeretlen kozmikus erő, és életet, új életet adva érezzük, hogy megtáltosodunk, élőbb életre, teljesebb világba jutunk.

"Énekelni és zenélni évezredeken át minden műveltségi fokon és minden körzetben azt jelenti, hogy varázsolni, elbűvölni, ráolvasni.

A legtöbb ember hallgat zenét. Azért tesszük ezt mindannyian, mert valamit kapunk ezáltal.    A zene az érzelemvilágunkra való hatása által képes minket bárhová elrepíteni. Olyan érzelmeket tud kiváltani, amik esetleg a zene hallgatása nélkül nem jelentek volna meg bennünk. A zene tehát az érzelmi életünk gazdagításában nyújthat nagy segítséget. Különösen fontos ez a mai, túlzottan intellektuális irányban eltolódott világunkban, ahol a logikus dolgok és a tudás mellett az érzelmek sokszor háttérbe szorulnak. A zene segíthet a szív és a fej helyes egyensúlyának megtalálásában. 

Nyári napforduló

Az idei nyári napforduló csütörtök hajnalban, közép-európai idő szerint 1 óra 9 perckor lesz, ekkor köszönt be a csillagászati nyár az északi féltekén – írja a Space.com űrkutatási hírportál.

 A napforduló (solstitium) kifejezés a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezi ki. Nyári napforduló idején a Nap a Ráktérítő, míg téli napforduló alkalmával a Baktérítő fölött delel. A nyári napfordulókor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól, ekkor a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka.

A napfordulók idején a Nap mozgása a Földről nézve megváltozik: az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről észak felé halad, utána pedig északról dél felé. December 21-én, a téli napforduló idején ennek a fordítottja történik.
Nyáron az elliptikus pályán keringő Föld a legtávolabb van a Naptól, míg a téli hónapokban a legközelebb, a különbség körülbelül 5 millió kilométer. Az idén július 5-én, közép-európai idő szerint hajnali négykor kerül bolygónk naptávolba (aphélium), amikor 152,1 millió kilométer választja el központi csillagunktól. Az idén január 4-én jártunk a Naphoz legközelebb (perihélium), amikor 147,1 millió kilométerre közelítettük meg.

A fény diadala

Nyárközép (Midsummer), azaz Szent Iván napja a skandináv és az északi országok nagy részében nemzeti ünnep, és számukra az év egyik legfontosabb napja. Júniusban világszerte ünnepelnek egyházi és világi ünnepeket, és különös módon mindegyiknek köze van a napfordulóhoz. Ezen a napon, azaz június 21-én az északi félteke leghosszabb nappalát és legrövidebb éjszakáját élhetjük meg évről évre.



Ám Szent Iván éjszakája mégsem 21-ére esik, hanem 24-ére. Feltehetjük hát a kérdést, hogy miért? Itt a csillagászat adja meg a választ: a nyári napforduló ugyanis az évnek az a pontja, amikor a legmagasabb delelési ponton áll az égbolton a Nap. A kétféle időszámítási mód, a tropikus (azaz a Fölhöz viszonyított Napállás) és a tényleges naptári évek közti különbség a ludas abban, hogy a napforduló a naptár meghatározása óta már előrelépte ezt a három napot (naptárcsúszás-naptárreform). Így az a napforduló, ami régen 24-ére esett, ma 21-ére esik.

Az éjszaka egyébként a sötétség és a halál lunáris birodalma, így az évnek ezen a pontján minél messzebb kell űzni az ártó szellemeket a fény erejével. Az emberek ezért tüzeket, máglyákat raktak, hogy így is a fényt idézzék meg, és időtlenné, kortalanná tegyék, legalább ezen az egy éjszakán. A június 23-a estéjén meggyújtott tűzek közül a leghíresebbek a hegyek tetején lángoltak. A sötétség egy időre elveszítette hatalmát, s a fény diadalmaskodott.

Forrás:Múlt-kor 

Nyári forróságban

A folyadékfogyasztás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyoznunk, különösen, ha hosszú napokon keresztül kell szembenéznünk hőséggel.

A meleget pár napig ugyan jól tűri szervezetünk, ezután azonban a legerősebbek is kimerülhetnek. Szomjúságunkat azonban ne alkoholos, koffeintartalmú vagy cukrozott italok fogyasztásával csillapítsuk, mivel ezek épp ellenkezőleg hatnak, vagyis felgyorsítják a folyadék távozását szervezetünkből. A túl sok cukor pedig megköti a vizet, így fogyasztásától csak még szomjasabbak leszünk.

 

A folyadék pótlására ideális az ásványvíz, izotóniás italok, világos tea, friss gyümölcslé, limonádé, citromos víz, vagy gyümölcs fogyasztása, de készíthetünk frissítőt zöldcitrom, menta, gyümölcstea felhasználásával is. Érdemes a különböző italokat váltogatunk, így elkerülhetjük, hogy ráunjunk az ízekre.

 

Ne egyszerre igyunk nagy mennyiséget, inkább kortyonként, folyamatosan vegyük magunkhoz az egyébként szokásos két liter helyett akár napi három-négy liter folyadékot. Legjobb, ha mindig tartunk magunknál egy fél literes flakont, amit nap közben bárhol újratölthetünk. Gyerekeknél és időseknél még fokozottabb a helyzet. Sokkal hamarabb kiszáradnak és sokszor nem érzik a szomjúságot, így gyakran kínáljuk őket.

 

Nagy melegben a fokozott izzadás során nem csak vizet, de sót is veszítünk . Nem elég csak a folyadékpótlásra figyelni, az ásványi anyagokat is pótolni kell. Ilyenkor főzhetünk kicsit sósabban, vagy megsózhatjuk a paradicsomot - amit "normál" időjárás mellett nem javaslunk.

 

Bármilyen csábító is, de hőségben inkább kerüljük a jéghideg italokat, mivel hirtelen, nagy mennyiségben fogyasztva akár gyomorgörcsöt is okozhatnak. Az a legideálisabb, ha mindent szobahőmérsékleten fogyasztunk, nem jó sem a túl meleg, sem a túl hideg. Étkezéseink során ügyeljünk rá, hogy könnyen emészthető ételeket vegyünk magunkhoz. Hőségben ideális választás lehet joghurt, gyümölcs, zöldség, halféleségek és szárnyasok fogyasztása. Az elkészítés módjánál részesítsük előnyben a párolt, grillezett fogásokat.

 

 

Képzeld el..

Képzeld azt, hogy egy folyóban úszol! A víz kéklő és élő.
Az élet vize ez.
Képzeld azt, hogy néha hullámokat vet a víz és sodródsz hol lassabban, hol gyorsabban!
Az élet dolgai ezek.
Képzeld azt, hogy néha elfáradsz, szürke felhőkből eső áztat, és olyankor a partra kívánkozol!
Nehézségek ezek.
Képzeld azt, hogy egy-egy öbölben a folyó lelassul, és te megpihensz!
A gondoskodás öblei ezek.
Képzeld azt, hogy partra szállsz és gazdagon nyíló, illatos rétre találsz!
Száz meg száz mosoly örökké nyíló szirmai ezek.
Képzeld azt, hogy langyos szellő karjai ölelnek, s szárítják nedves ruhádat!
Szerelmes kezek lágy fuvallatai ezek.
Képzeld hozzá az aranyló napot! Melegségét érzed a bőrödön és a szíved mélyén.
A törődés sugarai ezek.
Képzeld azt, hogy a part mentén gyümölcsfák ontják feléd tavaszló zöldjüket és te lombjaik alatt üldögélsz!
A nyugodt pihenés árnyai ezek.
Képzeld azt, hogy behunyt szemmel falevelek suttogását és fűszálak hajladozó neszét hallgatod!
A csend hangjai ezek.
Képzeld azt, hogy gyümölcsöt szakítasz a fáról, és ízét kívánva beleharapsz! A mézédes nedv hegyről lezúduló kristálypatakként mossa át tikkadt torkodat.
Új életerő íze ez.
Képzeld azt, hogy fürge szárnyú, röpke pillangók játszadoznak pajkosan gondolataid körül!
Az öröm apró gyermekei ezek.
Képzeld azt, hogy zamatos, fűszer illatú levegőt szívsz be az orrodon, mely felüdíti tested, lelked!
A szabadság illata ez.
Képzeld azt, hogy amikor kinyitod a szemed, és az égre pillantasz, fehér felhők vattapamacsán átívelő szivárványt látsz, mely a nap sugaraitól áttetszően ezerszínűre festi folyódat!
A szeretet sokszínűsége ez.


És most képzeld azt, hogy mindez valóság!

Hideg finomság

A cukrászművészetben az ókorba visszamenőleg, megtaláljuk a fagylalt ősét. Igaz persze, hogy akkor még csak a havat nyalogatták a mostani fagyicsodák helyett, de hát kétségtelen, hogy ez a tény vezetett el a nagy találmányhoz, melynek ma milliók hódolnak télen-nyáron.



A hideg csemege a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger menti országokba. Heliogabadus császárról jegyezte fel a krónikás, hogy minden nyáron, amikor Rómában a hőség beköszöntött óriási mennyiségű havat hozatott a hegyekből. Ezzel próbálta kivédeni a római kánikulát. A császár a leírás szerint kövér ember volt, akit ilyenkor állandóan a gutaütés környékezett, érthető tehát, hogy orvasai tanácsát megfogadva, így próbált védekezni a hőség ellen.

A hó különben már jóval korábban szerepelt a természetes hűsítők sorában. Hippokratész orvosságként ajánlotta betegei számára, Nagy Sándor élénkítő szer gyanánt szolgáltatta fel a csaták előtt. Például, amikor Nagy Sándor hajdanán egy-egy indiai várost meghódított, a leírások szerint, azonmód számos nagy gödröket ásatott, melyeket hóval tömtek meg, tölgyfa gallyakkal fedtek. Ezek a korabeli „jégvermek" mind a táborhelyüket, mind pedig a romlandó ételeket hűtötték és még az italaikba is jutott bőven. Néró császár akár négyszáz kilométeres messzeségből is hozatott jeget, hogy elkészíthessék számára a mézzel, ibolyával, rózsavízzel, fahéjjal és gyümölcsökkel kevert fagylaltféleséget.   A döntő újítás Marco Polo korából származik, amikor is rájöttek, a fagylaltkészítő edényt le kell hűteni, amiben készítették, miközben folyamatosan kevergették a masszát, nehogy eljegesedjen, és hogy levegő kerüljön bele, amitől könnyedebb lesz. Modernebb technikákkal persze, de a fagylalt készítése ma is ezen az elven alapul.

Idén az Év fagylaltja címért Soltvadkerten 64 fagyi versengett. A sok finomság közül végül egy igazán különleges, csokoládés-meggyöntetes mandulafagylalt diadalmaskodott. A zsűri főként a gasztronómiai élmény és a látvány összhangjára figyelt, mikor eredményt hirdetett.
A győztes fagyit egy csákvári cukrászmester, Csuta Zsolt készítette. A cukrász két éve „házias finomság” névre keresztelt nyalánksága szintén az Év fagylaltja lett.

1815. június 18. Waterloo

Brüsszel mellett található Waterloo, ahol 1815. június 18-án lezajlott a híres waterlooi csata. Bonaparte Napóleon, elbai száműzetéséből hazatérve ismét elfoglalta Franciaország császárának trónját.

Száznapos uralma idején, seregével többször megütközött az európai hatalmak egyesített erőivel. A döntő csatára 1815. június 18-án került sor a falu melletti dombokon.

A Wellington parancsnoksága alatt álló angol-holland sereg és Blücher marsall porosz serege jelentős létszám és technikai fölényét érvényesítve, legyőzte Napóleon seregét. Az ütközet során a franciák veszteségei meghaladták a 26.000 főt. A szövetségesek is hasonló arányú veszteséget szenvedtek; több mint 25.000 fő esett el. 

A waterlooi vereség Bonaparte Napóleon és a "száz nap" végét jelentette, a csata a császár utolsó esélye volt, s a vereség megpecsételte a sorsát is. 

 

                                                          Wellington és Napóleon

Napóleont Szent Ilona szigetétre száműzték, ahol életének hátralévő hat évét töltötte, megírván birodalmának és háborúinak történetét. 
1821-ben halt meg; ma az Invalidusok dómjában, Párizs szívében nyugszik.

Ma Waterloo városkában ,emlékdomb, múzeum és látványos panoráma örökíti meg a csata lefolyását és állít emléket az elesett hősöknek.

 Napóleon rejtélyes halála

A waterlooi csatát követően a koalíció úgy dönt, hogy a vesztes Napóleont a távoli atlanti-óceáni szigetre, Szent Ilonára száműzi, mert ez a sziget Európától és Afrikától egyaránt oly távol van , hogy visszatéréséről még időben tudomást szerezhetnek, s fel tudnak készülni fogadására. Kezdetben maga Napóleon úgy tervezte, hogy Rochefort kikötőjéből átkel Amerikába, s ott kivárja, míg a helyzet lecsillapodik Európában, s idővel visszatérhet. Ám Fouché már előre értesítette az angolokat, akik elzárták a kikötő bejáratát, s augusztus 8-án Napóleont elindították Szent Ilona szigete felé, ahova 1815. október 16-án érkezik a Northumberland vitorlás fedélzetén. 1819-ig Napóleon még bizakodik visszatérésében, de ekkor tudomást szerez a szövetséges uralkodók 1818 végén Aix-la-Chapelle-ben hozott döntéséről, miszerint bár nem szigorítják tovább Napóleon száműzetését, de haláláig nem is engedik el többé a szigetről. E hír hallatán Napóleon reményvesztetté válik, életuntságát már munkával sem kívánja tompítani, egyre inkább visszavonul, elzárkózik. Mind többen hagyják magára kísérői közül is. Csak betegsége nem hagyja el, csak az keríti egyre inkább hatalmába. Száműzetésének első két évében még ellenáll, ekkor még csak korábbi betegségei gyötrik, mint a vértolulások, a fejfájások, a nátha, kisebb, jóindulatú lázrohamok. 1817 októberétől viszont már májbántalmai is vannak. Ez nem lehetett meglepő, hisz anyja valamennyi testvére is májbetegségben szenved, s magának Napóleonnak is voltak korábban májproblémái. A sziget nedves éghajlata, a tisztának nem mondható ivóvíz, a vérhast és maláriát terjesztő szúnyogok mind károsan hatnak a fogoly egészségére. De maga Napóleon sem kíméli magát, naphosszat üldögél túlfűtött szobáiban, a aixi döntést követően már nappal is hosszasan alszik, életmódja felborul, bár orvosa tiltja, mégis forró vízben áztatja magát, s ráadásul rendszertelenül is étkezik. Legyöngült szervezetével orvosai sem bánnak kellőképpen, gyógyszerekkel tömik. Kezdetben kis kertecskéjében gondozta virágait, rózsáit, de idővel ez a foglalatosság sem kötötte le. 1819 végétől betegsége egyre többet gyötri, már felkelni is sokkal nehezebben tud, sokat panaszkodik oldalát gyötrő fájdalomra: mintha "borotvával vágnának az oldalába". 1820-tól a feljegyzések szerint már csak levesekkel és kocsonyás húsokkal bír táplálkozni, de senki nem hisz neki. Az angolok úgy vélik csak szökését kívánja ezzel is előkészíteni. Egy angol orvost is küldenek a szigetre, hogy megvizsgálja Napóleont, de sokáig nem engedi magához, s amikor erre 1821 márciusában mégis sor kerülhet, az angol orvos szakértelem híján félrediagnosztizálja, minden baj forrásának a császár hipochonderségét tartja. Titokban, szobája elé őrt állítva veszi fel Napóleon az utolsó kenetet. Átszállítatja magát a szalonba, majd köréje gyűlnek kíséretének francia tagjai. Május 5-én délután Napóleon lélegzete mind ritkábbá válik, majd amikor a naplementét jelző ágyú este 6 órakor eldördül, Napóleon végleg távozik az élők sorából. Utolsó szavai ezek voltak: "Franciaország ... a hadsereg ... előőrs ..." Mikor örökre behunyta szemét a császár, Marchand azzal a kabáttal takarta be a halottat, melyet 1800. június 14-én a marengói csatában viselt.
A halál okát illetően eltérő vélemények láttak napvilágot, s ezeket mind a mai napig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. A legelfogadottabb nézet mind a mai napig az, hogy betegségben és nem mérgezésben halt meg. A mérgezés hívei, pl. Ben Weider azzal vádolják az angolokat, hogy félve Napóleon újbóli visszatérésétől szisztematikusan mérgezték. Erre utalnak véleményük szerint pl. az álmatlanság és álmosság gyakori váltakozása, a szőrtelenség is. A császár hajtincseinek vizsgálata szerint arzénnel mérgezték meg. Valószínűbbnek tűnik viszont, hogy hepatitiszből származó májdaganat vagy valamilyen gyomorbetegség végzett vele. A boncolási jegyzőkönyvekből azt lehet megállapítani, hogy a máj megdagadt, de látható elváltozást nem észleltek rajta, viszont a gyomor elüszkösödött és kilukadt. Apjával és néhány testvérével is gyomorbántalom végzett, de valószínűleg a sziget éghajlata és viszonyai siettették a betegség elhatalmasodását. Mégis mi utalhatott az arzén jelenlétére. Arzént ténylegesen lehet találni a hajmintákban, de ez nem szándékos mérgezésből adódik, hanem származhatott azokból a gyógyszerekből is, melyet Napóleon orvosai írtak fel, de abból a papírkárpitból is, melyet arzénalapú festékkel vittek fel a falra. A nedves éghajlatú légkörben ez valószínűleg a levegőbe átkerülve károsíthatta az amúgy is beteg Napóleont. Mivel Napóleon biztos volt abban, hogy az angol hatóságok nem engednék meg, hogy Európában temessék el, ezért maga nézte ki sírhelyét a szigeten, a Geránium-völgybe egy kis forrás mellé, három szomorúfűz alá temettette el magát. A temetésen Napóleon kíséretén, szolgáin és a helyőrség katonáin kívül teljes létszámban jelen voltak a tengerészek és hajóstisztek is, illetve a sziget hivatalnoki kara, a kormányzó és a sziget egész lakossága is. Amikor a koporsót a sírba engedték, tüzérségi sortűzzel búcsúztatták a halottat, megadva ezzel a végtisztességet a nagy ellenfélnek. Húsz évig nyugodott ebben a sírhantban, mikor is Párizsba szállították tetemét, hogy a nagy király dómjában helyezzék örök nyugalomba. 

/forrás: Új világot építünk/

A Beatles

 Ezen a napom  született  Sir Paul  McCartney a Beatles alapító tagja, az Angol Királyi Trón lovagja, zeneszerző, énekes.


A Beatles  a "ZENEKAR" akiket kortól, nemtől  függetlenül a világon mindenki ismer, a rock történetének leghíresebb és legnépszerűbb együttese.A liverpooli-gombafejűek, akik első dalukkal a Love Me Do-val berobbantak a köztudatba, hogy aztán 1970-ben a Let It Be-vel búcsúzzanak haalmas rajongótáboruktól a csúcson abbahagyva váljanak hallhatatlanná.

A Beatles alapításának ötvenedik évfordulóját ünnepli 2012-ben rendezvények sorozatával Liverpool. A programáradat csúcspontja az augusztusi nemzetközi Beatles hét, amely az egész világról a városba csábítja a gombafejűek rajongóit – adta hírül a liverpooli városvezetőség.  /MTI/

Hűsítők

 

 

 
Az egyik tévhit, hogy nagy forróságban minél hidegebb vizet iszunk, annál jobb. Az arab világban forró mentateával kezdik a napot. A mentol önmagában is hűsít.    . A cukrozott üdítők rövid időre oltják csak szomjunkat. Ha sehogyan sem tudunk megbarátkozni a vízzel, citromos limonádét, frissen facsart gyümölcs vagy zöldségleveket igyunk. Ez utóbbiakba ha pici sót teszünk, segít a víz megkötésében, vagyis nem távozik olyan gyorsasággal bőrünkön keresztül a folyadék 

Hétvégi programok

  Múzeumok Éjszakája

Éjszaka vagy hajnalban betoppanni látogatóként egy múzeumba  általában néhány igen kellemetlen kérdéssel és magyarázkodással jár kivéve, ha az év leghosszabb éjszakájának zseniális rendezvénye, a Múzeumok Éjszakája a 'házigazdánk'.
Szombat délutántól vasárnap hajnalig 92 múzeum, kiállítóhely és egyéb kulturális intézmény a főváros 102 helyszínén várja közönségét.

 

Az az ezredfordulós francia ötlet talált kivalló táptalajra 2003-ban Magyarországon, hogy kell egy nap, azaz egy éjszaka az évben, amikor egy nappali megszokott programból egy egész éjszakás izgalmas túra, a múzeumlátogatás egy nem akármilyen hajnalig tartó program legyen.

Újra a bringásoké lesz Balatonfüred! 2012. június 15 – 17-között Balaton Bike Fest!

  Vakációindító családi nap és éjszakai állatkerti program várja a látogatókat 2012. június 16-án a Szegedi Vadasparkban. Az éjszakai sétán a vendégek számukra teljesen új helyzetben találkozhatnak az állatkert lakóival, hiszen az élőlények egy része éjjel aktív, ezért a sötétben figyelhető meg természetes viselkedésük a legjobban

Hársfaillatú nyárestét és fáklyafényes római hangulatú időutazást ígér a nemrég megújult
VILLA ROMANA BALÁCA!