A kb. 2000 fős várőrség öt hét alatt visszaverte a támadást,
visszavonulásra kényszerítette a török sereget. Eger várának döntő
szerepe volt a Felvidék védelmében, a törökök csak 1596-ban tudták
elfoglalni ezt a végvárat.
Eger vára
1552-ben II. Szulejmán szultán /1520-1566/ nagy hadjáratot indított Magyarország ellen.
A támadást Achmed másodvezér irányította, serege mintegy 80-100 ezer főre tehető.
A 100 ezer főnyi török sereg Szolnok alól Eger vára ellen fordult, amely Észak-Magyarország hadászati kulcsa volt. A had előőrsei 1552.szeptember 9-én érkezett Egerhez,s két nap múlva teljesen körülzárták a várat. A várvédők létszáma mesteremberekkel, parasztokkal, asszonyokkal együtt sem érte el a 2000 főt.
1548 óta Dobó István volt a vár kapitánya, aki mellett Mecskey István viselte a másodkapitányi tisztet. Hat vármegye nagy részének megtartása s messze föld biztonsága függött Egertől, mely fontosságához képest még mindig nem volt kellően megerősítve. Belső és külső várból, a palánkkal védett városból s néhány előre tolt védműből, toronyból állt. Egy részük csak kevéssel az ostrom előtt érkezett, mert Dobó segítségre szólította a közeli városokat, vármegyéket, urakat, s épen ezek szolgáltatták az őrség túlnyomó részét. A védők szülőföldjükért, tűzhelyükért, családjukért harcoltak.
A török fegyveresek létszáma több mint hetvenezer volt, harmincezerrel ment a hadi nép, málhásokkal, rabszolgákkal. Olyan túlerő volt ez, amellyel megbirkózni egyenlő volt a lehetetlenséggel. És Dobó István kétezer főnyi emberrel, katonákkal, asszonyokkal, vára népével, harmincnyolc napi kemény ostromot állván, emberfeletti küzdelemben megvédte Eger várát.
Ekkor vívták ki a várbeli asszonyok a hős egri nevet. A küzdők segítségére rohantak, sziklákat dobtak, forró vizet és olajat öntöttek az ellenségre, mely végül itt is visszaveretett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése