Borvidék - Magyarország

Igazán nagyszerű élmény kirándulni egy nagyot a borvidékekhez. Néhány gyönyörű környezetben fekvő borvidék, ahol kiváló borok kóstolgatása mellett, a látogatók felfedezhetik Magyarország legszebb tájait.

Tokaji borvidék

Északkelet Magyarország kis városkáját világhírűvé tették az ízletes és kiváló borok. Aki erre kirándulgat, feltétlenül látogasson el a pincesorokhoz, és bátran kóstolgassa e méltán híres borvidék különleges nedűit.

Világhírre csak a XVII. században emelkedett, amikor a jellegzetes kései szüret és a borkészítési eljárás eredményeként ismertté vált a borvidék rangos különlegessége a Tokaji aszú. A Tokaji aszú XIV. Lajos udvarában kapta "a borok királya a királyok bora" kitüntető címet. A híres Tokaji aszú kóstolását tehát semmiképpen se hagyja ki, ha erre jár.

Ma már külföldiek szerint az egyik legjobb hazai borunk a tokaji. A borvidék 2002-ben a világörökség részévé vált, és a Tokaji boroknak a híre az óta is egyre csak nő, sikere töretlen. Ma már a Tokaji név védett, így csak Magyarországon, a Tokaji borvidéken palackozott borok viselhetik ezt a nevet.

A Fehérborainak nagyságát a talaj különlegessége, a borfajták és a készítési mód adja.

A borkülönlegességek készítéséhez az itteni őszi párás, ködös reggelekkel induló október szükséges. A párásabb időt többnyire enyhe, napfényes, derűs száraz időszak váltja fel. A Zempléni hegység déli és keleti lejtői védik a szőlőket a széltől, ugyanakkor elősegítik a pára felemelkedését a szőlőkhöz. Mindez kedvez a szőlő nemes rothadásának, aszúsodásának, ami késő ősszel következik be. Az aszúszemeket kézzel szedik, majd puttonyokba rakják. Ahány puttonyt használtak fel egy liter borhoz, annyi puttonyos lesz a bor, ebből készül a 3-4-5-6 puttonyos Tokaji aszú. Csak 3-5 évente van igazán jó termés, mert ehhez meleg nyárra és hosszú száraz őszre van szükség.

A Borvidékre jellemző fajták furmintból, hárslevelűből, sárga muskotályból készülnek

Egri borvidék

Eger borát ma már külföldön is jól ismerik. Ez a csodaszép város, nemcsak borairól híres, hanem a rengeteg látnivalóiról, mint a híres Egri várról, ahol Dobó István harcolt... Eger klímája hűvös és csapadékos, viszonylag későn tavaszodik, ami ideális a jó borhoz.
A borvidék elsősorban a vörösborairól ismert, melyek a jó évjáratokban testesek, mély színűek és elegánsak. A fehérborok jó évjárat esetén testesek, tüzesek.

A bikavér története

 

A borászat Eger és Szekszárd meghatározó gazdasági ágazatát jelentette. Az egri püspökség és a szekszárdi bencés apátság jóvoltából a kora középkortól virágzó borkultúra jellemezte a területeket egészen a török hódításokig.
 

A honfoglalás után a szekszárdi bencés apátság I. Béla király által kiállított alapító oklevele tartalmazta az első biztos adatot a környék szőlőműveléséről, amely felsorolta az 1061-es adományokat. Ebben név szerint is szerepeltek a Csin és Bika nevű szőlőskertek, amelyek a mai napig létező dűlőnevek. Sokan azt a következtetést vonták le, hogy a bikavér kifejezés a Bika dűlőnévből alakult ki.

 

Az egri hagyományok a bikavér elnevezést Eger első, 1552-es török ostromához kötik. Úgy tartják, hogy a vár parancsnoka, Dobó István kapitány az ostrom szorongató óráiban vörösbort hozatott a várfalon harcolóknak. Az asszonyok hordták a falra a vérszínű folyadékot, mely vörösre festette a védők szakállát, sőt olykor még a páncélját is. Az ostrom döntő napjaiban az a hír terjedt el a török seregben, hogy a magyar katonák bikavért isznak. Így a bika ereje lüktet ereikben, ettől váltak olyan vadakká, ezért inkább abbahagyták az ostromot.
 

A kutatások szerint azonban hazánkban a török hódoltságig csak fehérbort készítettek. A törökök elől menekülő, illetve a török seregekkel együtt beérkező rácok hozták magukkal a kadarka fajtát és a héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját Magyarországra. A kadarka alapvetően a török hódoltság területén terjedt el, így jutott el a budai, egri, szekszárdi és a villányi borvidékre (1541 Buda és Szekszárd, 1596 Eger elfoglalása). A 19. század közepéig azonban nem szerepel a bikavér kifejezés írott formában sem összeírásokban, sem oklevelekben, sem útleírásokban.

 

A 19. századtól kezdve számos irodalmi alkotásban megjelenik a szekszárdi táj és legfőbb jellegzetessége, a bor. Szekszárd Garay Jánosnak – a nagyotmondó, kicsit itókás Háry János-figura megalkotójának – köszönheti a helyi óvörös borra használt bikavér nevet, amelyet először a Szegzárdi bordal című versében írt le 1846-ban:
 

Töltsd pohárba, és csodát látsz!

Színe, mint a bikavér,
 

S mégis a gyöngy, mely belőle
 

Fölragyog, mint hó, fehér.
 

És a tőke, melyen termett,
 

Nemde oly zöld, mint a rét?
 

Hol leled föl szebben együtt

 

Szép hazánk háromszinét?

 

A bikavér bor jól beérett szőlőből készült, mélyvörös bor, mely két évig érlelhető. Olyan fajtákat válogatott a készítéséhez, amelyek biztosan beérnek és megadják a helyi jellegzetességét. Az Egri bikavér legalább három szőlőfajta borának a házasításával készül. Alapjait a Kékfrankos, Cabernet, Merlot, Kékoportó adják, ezekből lesz az egyedi bársonyos, ám mégis tüzes testes bor. Bikavért csak a jól felkészült pincészetek tudtak készíteni, akik megengedhették maguknak a több fajta termesztését. A borvidéknek kiváló termőhelyi adottságai vannak.

Borvidékre jellemző fajta vörösborokhoz a cabernet franc, cabernet sauvignon, kékfankos, kékoportó, merlot, zweigelt.

Fehérborként az olaszrizling, leányka, tramini, muscat ottonel és rizlingszilváni jelentős.

Badacsonyi borvidék:
Badacsony népszerűségét a Balatoni strandoknak és jó minőségű borainak köszönheti. Az ide látogatók egyszerre gyönyörködhetnek a Balatonban és kortyolgathatják a nagyszerű borokat.

A tónak köszönhető párás egyedi klíma, és a Balaton veri vissza a napsugarakat a szőlőfürtökre, ezáltal alkalmassá teszi szőlő termesztésre a tájat. A környéken leginkább a fehér borok a jellemzők. Régészek kutatási bebizonyították, hogy már 2500 évvel ezelőtt is termesztettek szőlőt ezen a vidéken.

A borok igazán testesek, magas az alkohol és a savtartalmuk. Badacsonyi kirándulás alkalmával finom borokat, ízletes ételek is megkóstolhatunk, és megcsodálhatjuk Magyarország legszebb tájait.

A tájra jellemző borok: Olaszrizling, rizlingszilváni, szürkebarát és muskotály a jellegzetes fajtái. Kisebb mértékben előfordulnak zöldszilváni, budai zöld és kéknyelű
borok is.

Villányi-Siklósi borvidék

Gyönyörű pincesorok, fürdők és szép kirándulóhelyek várják a látogatókat. A borvidék időjárása is hozzájárult a népszerűségéhez.

A Villányi rész a vörösboroké, a Siklósi pedig a fehérborok szülőhelye. A vörösborok között vannak könnyed ízvilágú borok, és többéves érlelésű különlegességek is. A magas csersavtartalom és az érleléskor kialakuló buké teszi jellegzetessé a villányi bort.

Borvidékre jellemző fajta vörösborokhoz a cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka, kékfrankos és zweigelt. Fehérborokhoz chardonnay, olaszrizling, rajnai rizling, rizlingszilváni, tramini.