Június 1. A meteorológiai nyár kezdete

 

A nyár a mérséklet égöv egyik kiváltsága. Se a trópusi, se a száraz égövi tájakon nem büszkélkedhetnek meleg és gyümölcshozó évszakunkkal. 



 



  A nyár ideje mind az északi, mind a déli félgömbön más és más. Ennek oka, hogy a Föld tengelye ferde, ezért nem csak az Egyenlítő körüli terültekre esnek merőlegesen a napsugarak. Különbséget kell tennünk a szerint is, hogy csillagászati, vagy meteorológiai nyárról beszélünk.

A csillagászati nyár a nyári napfordulótól az őszi napéjegyenlőségig tart, tehát az északi féltekén június 21. – szeptember 23., míg a déli féltekén pedig december 23. – március 20. közé esik a nyár.
Az északi féltekét nyáron éri a nap legnagyobb, vagyis merőleges beesési szöge, azaz pontosan június 22-én, a leghosszabb napon. Ezen a napon merőlegesen süti a Ráktérítőt a Nap. A déli félgömb nyarán, vagyis december 22-én, amikor nálunk a legrövidebb a nap, vagyis az ottani leghosszabb napon a déli félgömbön lévő Baktérítőt éri merőlegesen, ezért van Magyarországon tél.
Hazánkban a meteorológiai nyár június 1-jétől augusztus 31-ig tart.

Különbségek az északi és a déli féltek nyarai között
Az északi félteken június, július és augusztus a három nyári hónap. A délinél a mi téli három hónapunk alatt tombol a hőség, tehát decemberben, januárban és februárban a leghosszabbak a nappalok és a legmelegebb az időjárás, és ekkor szüretelik a legtöbb gyümölcsöt is.

/meteorológus/

Fafaragás

A fa az emberiség legősibb nyersanyaga, mely végigkíséri az ember életét a születéstől fogva.

: A fafaragás virágmintáinak egy része a természetből merített, másik része a fantázia szüleménye.
 

Tulipán : Az egyik legrégebbi díszítőelemünk, a népi művészetünk leggyakrabban alkalmazott motívuma.

Kimondhatatlanul sok formája, változata van, már maga is egy kompozíció, ugyanakkor áttételes jelképként

is kiválóan használható.

. A szív és a tulipán együttes előfordulása szerelmi üzenetet, kapcsolatot mond el, a tulipán a nőt,

a megfordított szív a férfit ábrázolja. A megfordított szívet „tökös” mintának is szokták hívni a

formájából kiindulva, innen a jelentése is.

Tulipánokkal, más motívumokkal kiegészítve utalhatunk életkorokra,

 életkori sajátságokra, jellemekre, emberek közötti kapcsolatokra.

 Tulipánhoz hasonló motívumok néha kialakultak állati eredetű mintákból, ilyenek 

a szarvpárból, mitikus emberekből és állatokból kialakult motívumok. 

   

Szegfű : a magyar népművészet másik kedvelt virága, rengeteg változata létezik.

 A férfi jelölője, komoly szeretőnek, férjnek kijáró minta. 

Térben magasabban szokott állni a kompozícióban, mint a többi virág.

 

Rózsa : Középkori eredetű, szintén gyakori minta a népművészetünkben. 

A rózsa is áttételes jelkép, utalhat a napra, lehet óvó és termékenységvarázsló szerepe, 

de kifejezhetjük vele a kiteljesedett szerelmet is nemtől függetlenül. 

Rozetta : Kör alakú, legkönnyebben ékrovással készített díszítmények. 

Az alapja általában hatszögű, de lehet 8, 10, 12 szögű is, sőt a székelyek

 még 7 szögűt is faragnak.

 Lehet őket pozitív vagy negatív változatban is faragni (ez azt jelenti, hogy

 a minta emelkedik ki vagy a háttér). Ezek a díszek lehetnek a kozmikus világ

 szimbólumai, megjeleníthetik a napot, gyógyító erőt is tulajdonítottak neki,

 

Rozmaring :. A páros levelek akár önállóan, akár más virág

 szárán előfordulhatnak. Kompozíciókban általában a vázat adják,

 vagy az egyes motívumokat kötik egybe. A faág és levele (nem csak rozmaringlevél, 

de általában az) együtt szerelmi, ritkábban anya-lánya kapcsolatot jelent. 

Külön, pedig első esetben valamilyen okból ideiglenesen vagy véglegesen elválasztott 

 párt jelöl, második esetben pedig az anyjától elválasztott menyasszonyt.

 

Liliom : Szerepe gyakran ugyan, mint a tulipánénak, mivel rokon növények,

 de jelentheti még az ártatlanságot és a halhatatlanságot is. 

Az összes eddig felsorolt és az ezután következő motívumkategóriákra (tulipán, szegfű, stb).

 igaz, hogy más jelképekkel gazdagítva jelenik meg az alkotásokon.

Gránátalma : A név itt félrevezető, hiszen ennek a jelképnek semmi köze 

sincs a gránátalmához, csupán csak hasonlít rá

  A motívum kerek, belseje rácsos, tagolt vagy félkörökre osztott, a termékenységet szimbolizálja. 

 

Virágtő:

. Ennek a motívumnak termékenység jelentése van.

 
 

Indák és különböző levelek : a leveles, néha tüskés indák fokozzák a kompozíció

 hatását a burjánzásukkal . S-alakúan kunkorodó levélformák az állatok

 szarv-alakjaiból keletkezhettek, de később elnövényesedtek.

 Az indák felfelé törő irányúak, melyek az élet folytonosságát, a lélek felemelkedését,

 a léleknek holta után az istenhez vezető útját jelképezi.

 

indák és levelek
 

Életfák, lélekfák, világfák, istenfák : nagy múltú jelképeink, 

az ősi hitvilágunkból erednek ezek a motívumaink

. A világfa, istenfa e régi hit világábrázolását rejti: a világfa köti össze a túlvilágot, 

e földi világot, és az alvilágot, e fa ágai a Nap (a férfi), a Hold (a nő szimbóluma) 

között ott van . A régi hiedelem szerint mindenkinek van saját lélekfája,

 ezeket a tulipános ládák belsejébe faragták.

világfa lélekfa
 

Az életfák életfolyamatokat ábrázolnak egy mintába sűrítve. 

életfák

forrás: Nemes Sándor fafaragó

Fából van, nem arany, de a fának lelke van ..

Életünk és a fák

A természet egyik csodája, a növények királya a fa.

Sokféleségük, formagazdagságuk, méreteik olykor-olykor zavarba ejtőek. Egy ötven emeletnyi eukaliptuszfa, vagy több mint százméternyi mamutfenyő alatt ugyancsak picinek éreznénk magunkat. Törpe rokonaik a bonsaik mellett viszont mi tűnnénk óriásnak. Már a kicsi gyermek tudja, hogy a fa a Föld tüdeje, melynek lombja elrejti a madarak fészkét, az erdők vadjait, bogarakat, rovarokat. Gyümölcseik, leveleik táplálékul szolgálnak, erőt, egészséget felkínálva embernek, állatnak. Felmászni rájuk, s a magasból szemlélni a világot gyönyörűség. Árnyékukba húzódni, alattuk megpihenni megnyugtató. Vég nélkül sorolhatnánk mindennapi életünkben betöltött szerepüket, hasznukat, kezdve a ház, hajó, híd, vasút építéstől a bútor, háztartási eszközök, szobrok, hangszerek, szerszámok készítésén át a tűzifáig. Külön iparágak jöttek létre feldolgozásuk során.

A fa összekötő kapocs föld és ég között. Szeretjük, tiszteljük, hisz a vele való kapcsolat átszövi életünk mindennapjait.

Nincsen olyan ember, akinek ne lenne kedves fája. 

Anyanyelvünkben is gyökeret vert a fa. Az az ember, aki csak jön-megy a nagyvilágban, gyökértelen. Aki keresi a kapcsolatot az ősökkel, a múlttal, az visszamegy a gyökerekhez. Az öreg fát nehéz átültetni, mondja az idős ember, ha otthonából ki akarják mozdítani.

A hagyományok is sok fával kapcsolatos szokást örökítettek át nemzedékről nemzedékre. Karácsonykor a szépen feldíszített örökzöldek varázsolják csillogóvá a kíváncsi gyermekszemeket. A tavaszi megújulás jelképe a zöld fűz ága.
A kiszézésnél egy nyírfából készült bábut visznek végig a falun a gyerekek, s vízbe dobják vagy elégetik, az öreg, téli földistennő tavaszi megtisztulását jelképezve.
Május első hajnalára a legények felpántlikázott májusfával vallanak színt a nekik tetsző lánynak. Virágvasárnap barkaágat szenteltet a hívő ember a templomban.

A pszichológiában gyakran alkalmazzák az ún. „fatesztet”. A fáról készített rajz sok mindent elárul a betegről, mintegy belevetíti a betegségét, problémáit a rajzba. Fény derül önértékelése, szorongásaira, agressziós problémáira, feszültségeire, kiolvasható belőle környezetéhez való viszonya, kiegyensúlyozottsága, indulati, érzelmi töltése.
A fa gyökérrésze a tudatalattit jelképezi, a korona, a lombozat formája arról árulkodik, hogy a vizsgált személynek milyenek az ideáljai, milyen céljai, igényei vannak, milyenek a társkapcsolatai.
A személyes sorsot, az egyéni élet szimbólumát kifejező fát szokták lélekfának is nevezni. Ilyen Csontváry Magányos cédrusa, mely megrendítő erejű alkotás.

Évezredek tapasztalata, hogy az egyik fa árt, a másik használ. A fában áramló folyadék a fa vérkeringése, de energiája, sugárzása is hatással van a vele közeli kontaktusba kerülő emberrel. Az ókori bölcsesség ezt sugallja: ,,A jó fához simulj, a rossztól menekülj!” Tény, hogy át tudjuk venni a fák energiáját, ha hozzájuk simulunk, vagy közelükben tartózkodunk.

Nézzünk meg néhány ismert fafajtát, hogyan hatnak egészségünkre:
Tölgyfa: A magyar ember által különösen szeretett, tisztelt fa. Őshonos hazánkban. A koronázások, ítéletek, tanácskozások, áldozathozatalok, a történelem során gyakran tölgyfák árnyékában zajlottak le. Képes új életerőt adni. Erősíti a lelket, a nyirokrendszert, aktivizálja a vérkeringést, ha törzséhez simulunk.

Gesztenyefa: Békét, harmóniát nyer az alatta ülő. A sérült lélek orvossága.

Kőrisfa: A hallójáratok megbetegedései gyógyíthatók a néphit szerint a kőrisvirág főzetének csepegtetésével. Nyugtat, jó hatással van az izmokra és az ízületekre, ha átöleljük, nekitámaszkodunk.

Hársfa: Erősíti pozitív érzelmeinket, légúti problémák esetén segít.
Bükkfa: Vérkeringést javító, stresszt elmulasztó hatása van. Hatalmas erejű fa, 10-15 méterről is képesek vagyunk megérezni hatását. Segíti a fantáziát, a gondolkodást, az összpontosítást.

Jegenyefenyő: Gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik, de segít reumatikus bajoknál is. Optimizmust, magabiztosságot kap, aki gyakran kerül vele kontaktusba.
Égerfa: Nincs túl jó híre. A mézgás változatát tanácsos azoknak elkerülni, akiknek gyenge az idegrendszerük.

Fűzfa: Megítélése a történelmi idők során más és más. A zsidó nép az öröm jelképének tartotta, tisztelte újjászületési képességét. A görögök szerint a szomorúság, a gyász fája. A keresztény gondolatvilágban a kitartás és a feltámadás jelképe.

A fák szeretete, tisztelete pozitív érzelmeket vált ki belőlünk, ily módon is erősítve testünket, lelkünket. Mindent meg kell tennünk azért, hogy mindig velünk, s köztünk éljenek.

forrás: zöldujság

Május 31.

Május 31. – Petronella napja

Ha Petronella derűs napra ébred, jó kendertermés lesz, volt az általános muravidéki megfigyelés. A háziasszonyok a mák virágzását is fegyelemmel kísérték, mert ha bőven virágzik a mák, szalonna lesz bőven, de zsír is a főzéshez. A szalonnát sebek gyógyítására is fel lehet majd használni. De nemcsak gyógyít, hanem az időjárást is mutatja a szalonna. Ha csöpög, mindönki tudja, hamar megjön az eső.

Május 31 - Nemdohányzó világnap

 "A dohányzásról pofonegyszerű leszokni. Én magam is legalább százszor megtettem" - írta hajdanán Mark Twain, fanyar humorral érzékeltetve, mennyire nehéz is búcsút mondani a szenvedélynek.

1988 óta május 31, a dohányzásmentes nap az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) kezdeményezésére. 

Jelenleg körülbelül 1,3 milliárd ember dohányzik a földön, ám az előrejelzések szerint 2020-ra ez a szám megduplázódhat, s az új dohányosok 80 százaléka a fejlődő országokban él majd. Naponta több mint 13 ezer ember veszti életét a dohányzással összefüggésbe hozható betegségekben, évente mintegy ötmillió ember halála vezethető vissza a dohányzás ártalmaira. A cigaretta több mint négyezer különböző, a szervezet számára káros vegyi anyagot tartalmaz, ezért a mértéktartó dohányzás is káros az egészségre. Napi öt szál cigaretta elszívása akár háromszorosára is növelheti a szívroham és a tüdőrák kialakulásának veszélyét, s még a passzív dohányzás is káros. A dohányzás elleni küzdelem a WHO egyik legfontosabb feladata lett az utóbbi évtizedben.

A felmérések szerint a világon mintegy 1, 3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt, ebből közel 20 százalék a nők köréből kerül ki. 151 országot tekintve a serdülő korú lányok mintegy 7, míg a fiúk közel 12 °%-a hódol ennek a káros szenvedélynek. Maga a dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, míg a szív és érrendszeri betegségek 25-30%-ért felelős.

A cigaretta okozta tragédiák elsősorban a középkorú, 40-50 éves embereket fenyegetik, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon jelenleg évente mintegy 3 millió ember halála vezethető vissza e káros szenvedély ártalmaira. Ez a szám a következő évezred '20-as, '30-as éveire 10 millióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás okozta következményektől 3 másodpercenként meghalhat valaki a Földön.

Végvári életmód a XVI. századi Magyarországon

  A 16. sz. közepétől épült várak legfőbb  feladata   a határok, az utak és vízi átkelőhelyek védése, az ellenség utánpótlásának megakadályozása, a lakosság és értékeinek megóvása volt, tehát az ostromok visszaverése. A portyázás, melyet a törököktől tanultak meg a magyar vitézek, szintén a végvári élet mindennapjaihoz tartozott.

   A török hódoltság területein (3 részre szakadt Mo.-on) a lakosság nagyon sokat szenvedett. A török jog szerint minden föld tulajdonosa a szultán volt, aki a katonai szolgálatért cserébe kisebb-nagyobb birtokokat a rajta élő jobbágyokkal együtt alattvalóinak adományozott. Ezeket a birtokokat azonban bármikor vissza is vehette az uralkodó. Ezért a török földesurak igyekeztek gyorsan meggazdagodni, kíméletlenül megadóztatva a birtokaikat művelő, ott élő népeket.
  :
Uraik kapzsisága mellett a kisebb településeken, falvakban élő népeknek a megismétlődő háborúktól, kisebb-nagyobb csetepatéktól is rettegniük kellett. A hódoltság határán ugyanis egymás közelében a magyar és török várak sokasága sorakozott. Az itt szolgáló katonák rendszeresen portyáztak a másik területén, be-betörtek oda. Mivel a birodalom nem volt képes felmentő seregeket állítani, a végváriak csak egymásra és önfeláldozásukra számíthattak. A magyar vitézek lassan eltanulták a portyázó harcmodort, így állandósultak a küzdelmek. Ezek a vitézek számára egyben gyakorlást jelentett, s a ki nem fizetett bérüket, zsoldjukat is csak így pótolhatták.
  :
Támadásaikkal az ellenfél várát csak ritkán tudták elfoglalni. A környék népének viszont sok szenvedést okoztak. Emiatt egész vidékek váltak lakatlanná. Némi védelmet a portyázás ellen csak az jelentett, ha a parasztok minél nagyobb településre költöztek, ahol össze tudtak fogni. Az Alföld hatalmas kiterjedésű, falusias külsejű települései, mezővárosai (például Kecskemét, Nagykőrös vagy Debrecen) ekkor jöttek létre.
  Az állandó katonai összecsapások átalakították a mindennapi életet, gazdálkodást is. Korábban a mezőgazdaságban a szántóföldek megművelése és állatok tartása egyaránt elterjedt volt. A török időkben a marhatenyésztés egyre fontosabb lett. A hatalmas termetű szarvasmarhákat igen jó pénzért lehetett eladni Nyugat-Európa piacain. Legeltetésük, terelésük nem volt könnyű dolog. Az ezzel foglalkozók igencsak fárasztó életet éltek. Nemcsak az akkor még elterjedt farkasoktól, medvéktől kellett megoltalmazniuk az állatokat, hanem a környéket fosztogató katonáktól is. A marhák hajtói, akiket hajdúknak neveztek, szilaj, olykor kegyetlen emberek voltak, de kiváló vitézek is. Őket az egymással küzdők, a törökök, de főleg Erdély és a királyi Magyarország uralkodói is gyakorta fogadták fel katonának.

 Az 1550-es évek közepétől a bécsi Haditanács olasz hadmérnököket küldött, akik a korszak haditechnikai követelményeinek megfelelően átépítették a legfontosabb végvárakat (Győr, Szigetvár, Eger). Az olasz mesterek az ágyúk megnövekedett szerepének megfelelően a lovagvárak külső tornyait a falsíkból kiugró bástyákkal (=olasz- vagy fülesbástyát) cserélték fel. Pl. Győr, Eger, Szigetvár. Ezek a sokszög alaprajzú bástyák messze a várfalak elé nyúltak, így a védők tűz alá vehették a falakat megmászni igyekvőket, védhették a szomszéd bástyát, míg maguk védve voltak a belövések ellen. Az ellenség ágyúállásai és a vár közé külső sáncokat emeltek (=külső vár).
. A drága kővárak mellett építettek "magyar módra" palánkvárakat is. Tölgyfagerendákat vesszőfonással kötötték egybe, közé földet döngöltek, majd - a tűz elleni védekezésül -kívülről sárral betapasztották. Huszárvárnak is nevezték ezeket, hiszen nagyszámú lovasság is tartózkodhatott az így körülzárt mezőn.

  : A végvári katonaság önálló társadalmi rétege (=vitézlő rend), amely a nemesség és a parasztság között helyezkedett el: privilégiumokra törekedett, s jobbára a nemességgel tartott. Tagjai között képviseltetve volt minden társadalmi réteg: főurak, kisnemesek, jobbágyok. Sokszor zsoldtalansággal küszködtek. A végvári vitézek ezért úgy igyekeztek segíteni magukon, hogy elvették a parasztoktól azt, amire szükségük volt. Részt vettek a marhakereskedésben, a végvárak mellett földet, szőlőt hasítottak ki, s azt művelték. Gyakran megszerezték a kocsmáltatás jogát is. A bécsi udvar többször meg akarta szüntetni ezt a réteget, de ezek a próbálkozások fegyveres ellenállásba ütköztek.

 
A végvári harcok közepette is virágzott a magyar kultúra: a portyázások, ostromok, bajvívások megjelentek a magyar művészetben is.
Históriás énekek örökítették meg a vitézek hőstetteit.
a. Tinódi Lantos Sebestyén is egyike volt a „históriásoknak”; akik általában kiöregedett végvári vitézek voltak.
. Balassi Bálint (1554-1594) a magyar reneszánsz költője. A szerelem, a természet szépsége, a vallásos hit mellett a honvédő harc dicsősége is jelentős, vissza-visszatérő téma. Művelt költő, végvári katona, a honvédő harc hősi halottja — Esztergom ostromában veszti életét 
. Zrínyi Miklós barokk eposza a Szigeti veszedelem saját dédapjának hőstettéről szól: Szigetvárat 1566-ban a végsőkig védték.
Évszázadokkal később is nagy művek születtek a végvári élet bemutatására. Pl.: Fekete István: A koppányi aga testamentuma, Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Jókai Mór: Török világ Magyarországon.

“Se pénz, se posztó.”- szólásunk a végvári
katonák korából maradt fenn.

Híres nők a magyar történelemben

Báthory Anna a bűbájos boszorkány

Báthory Anna a XVII.századi magyar történelem talán legérdekesebb  nőalakja,akiről a kortársak és az azóta eltelt időszakban is sokat írtak. 

Állítólag csodaszép asszony volt, akit vérfertőzéssel, boszorkánykodással, sőt még gyermekgyilkossággal is vádoltak. Anna 1594-ben látta meg a napvilágot, Báthory István, váradi főkapitány, és Bebek Zsuzsanna gyermekeként. Testvére Báthory Gábor, aki Erdély fejedelme volt. Mivel korán árvaságra jutottak, nagybátyjuk ecsedi várban folyt a gyermekek további nevelése. Sajnos nagybátyjuk is hamarosan távozott az élők sorából, így Anna Nyáry Pálné gyámsága alá került.

A fiatal kislányt tizennégy éves korában férjhez adták, Bánffi Déneshez. Az esküvőt hatalmas pompával rendezték meg, Kolozsváron. Házasságukról sok adat nem maradt fent, az idősebb férjtől Anna nem fogant meg, majd tizennyolc éves korában özveggyé lett. Ekkor Annát bűbájos boszorkánykodással kezdték vádolni, ami gyakori volt ebben a korban. Úgy tartották férje haláláért is a felelős, mert boszorkányos praktikákkal ölte meg. Hogy elültesse a pletykálkodást, férjhez ment Jósika Zsigmondhoz, akitől 1614-ben gyermeke született. Már ekkor számos férfival hozták kapcsolatba, akikkel állítólag szexuális viszonyt tartott fent.

Élete húsz éves korától sorozatos megpróbáltatások, és meghurcolások láncolatává vált. Az első perbefogása idején azzal vádolták, hogy vérfertőző fajtalanságba keveredett testvérével, az akkor 10-11 éves kislány! 1616-ben szerencsésen fejeződött be a per, felmentették, de a szenvedések sora még közel sem ért véget.

1618-ban újabb per, Bethlen Gáborral is hírbe hozták. Végül Bethlen Gábor javára lemondott többek között a Kereki várról, cserébe a szabadságáért. Anna ezek után tasnádi birtokán próbálta berendezni életét, de ekkor is gondoskodtak arról, hogy megzavarják nyugalmát. Elindították ellene a harmadik boszorkánypert is, amikor is ördögnek, boszorkánynak, gyilkosnak  nevezte Bethlen. Ismételten lezajlott a régi szituáció, Anna a börtönből való kiszabadulása reményében lemond ecsedi és tasnádi birtokáról, majd Lengyelországba megy, Báthory Andrással.

Sanyarú sors lett az osztályrésze, koldusbotra jutott. Csupán Eszterházy Miklósnak köszönhette, hogy udvarában segítséget kapott a megélhetésben. Anna lehet kacér nőszemély volt, mint megannyi nő, de mégis inkább a politika miatt vált áldozattá, ám nemesi származásának köszönhetően több pert is túlélt. Ezt sok nő nem mondhatta el a boszorkányüldözések fénykorában magáról.

Talán lesznek újabb források,és akkor majd  elénk tárul, hogyan fejezte be földi életét az az asszony,akit életében ugyancsak kemény megpróbáltatások sújtottak,s aki halála után híres- vagy inkább hírhedt- regényhősnőként maradt meg az utókor emlékezetében.

Pünkösi rendezvények

 

Hollókő

Pünkösdölés Hollókőn 2012
2012. május 27
Pünkösd hétfőn Nógrád megye hagyományőrző együttesei elevenítik fel a pünkösdi néphagyományokat és népszokásokat a hollókői Ófaluban.

 Korok fesztiválja, Balatonfüred

   Csaknem száz népi játékot próbálhatnak ki azok, akik 2012. május 27-én, Pünkösd vasárnap – amely idén a gyermeknap is – ellátogatnak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba. 2012. május 28-án pedig kiderül, ki viselheti egy esztendeig a pünkösdi király és királyné címet

 

Pünkösd

A Csíksomlyói búcsú

 

A csíksomlyói pünkösdi búcsú a székelyek legnagyobb ünnepe. Óriási tömegben jönnek ide a székely, csángó és távolabbi zarándokok, Máriát dicsérni és Szent Fiánál közbenjárását kérni. Csíksomlyói Segítő Máriának nagy faszobra a kegytemplom főoltárának díszeként áll magasan Szent István és Szent László király szobra között.

 E kegytemplom helyén a hagyomány szerint az itt letelepült bencések építettek először román stílusú templomot. Arról nincs adat, hogy ők mikor távoztak, és mikor kerültek ide a ferencesek, akik ma is Csíksomlyón vannak. Mária és a két király szobra eredetileg a ferencesek 1442-ben épült gótikus templomába készült. Amikor Mihály vajda zsoldosai Erdélyt dúlták, népét gyilkolták, a tatárok 1601-ben a templomot is elpusztították, de a szobrokat sem elégetni, sem elvinni nem bírták. Ezt az időt szemléletesen írja le Dávid Antal: Erdély nagy romlása c. trilógiájában. A szobrokat az 1661. évi török-tatár dúlás sem pusztította el. Ezután 1664-ben épült újjá a templom.
 A mai nagy barokk templom 1838-ban épült fel az omladozó régi helyén. Hasonló a ferencesek többi, andocsi, máriagyűdi, máriaradnai stb. búcsújáró templomához, de talán a csíksomlyói a legnagyobb.

 Csíksomlyó virágkorát az l661. évi dúlás utáni újjáépítésekor kezdte élni, amikor a székelyek egyik kultúrközpontjává fejlődött. Akkor elemi iskolát, tanítóképzőt, gimnáziumot, papneveldét, posztógyárat alapítottak itt a ferencesek. Gábor Áron is ebben a gimnáziumban tanult. 1676-ban kezdett itt működni Kájoni János híres nyomdája. A búcsújárás 1567 pünkösdjén kezdődött, amikor István gyergyóújfalui pap hálaadó körmenetet vezetett ide azért, mert akkor, május 15-én a székelyek a Hargita Tolvajos hágójában legyőzték János Zsigmond fejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysorba taszította, és a templomnál lévő felirat szerint hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni. István pap volt a tolvajosi gyözelem egyik leglelkesebb szervezője.

A búcsú fő ünnepe pünkösd szombatján van. Ekkor délután 1 órakor tartják a nagy misét annak a széles hágónak a gyepén, amely a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kissomlyó és az azon túl emelkedő 1035m magas Nagysomlyó erdős hegye között mélyed be. Sokan már pénteken megjönnek és a szabadban virrasztva igyekeznek meglátni a Csíki havasok mögűl felbukkanó napot.

 A közeli falvakból reggel indulnak körmenettel, messzebbről vonattal utaznak Csíkszeredára, amellyel Csíksomlyó már egybeépült. A szeredaiak körmenete a vasútállomáshoz közeli kistemplomtól l0 órakor indul templomi zászlókkal, Máriát dicsérő énekekkel. Hozzájuk csatlakoznak vagy már előttük járnak a más városokból, falvakból jövő "keresztalják", és a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz. Énekeik között fel-felhangzik a "Boldogasszony anyánk... ne feledkezzél el szegény magyarokról" és a székely himnusz 'ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk" zárósorral



  Amikor a menet a kegytemplomot. elhagyja, kettéválik. Az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve megy fel a nagymise helyére a hágóba. A másik ág jobbra fordul és felmegy a hegyre. Ahol a völgyben vezetö útról az ösvény a meredek hegyre indul, filagória alatt nagy, foglalt borvízforrás fakad. Felfelé félúton a kis Szent Anna kápolnától visszanézve lehet a templom, a Felcsíki medence és mögötte a Hargita látványában gyönyörködni. A hegytetőn a Salvator (Üdvözítő) kápolna áll. Ezt azért építették ide, mert az 1734-ben kelt felirat szerint 'Ezen a helyen láttatott az égből lebocsáttatni lajtorja és itten csodálatos processziórások énekszót hallattak..." Előtte a nagy kereszten felirat örökíti meg az István pap által Csíksomlyón vezetett első zarándoklatot. A hegyen át vonuló búcsúsok a másik menettel találkozva fokozatosan betöltik a hágó széles terét. A mise kezdetére legtöbben már a helyükön vannak az egyes tájegységeket jelző táblák alatt. Itt vannak Gyergyó, Felcsík, Alcsík, Udvarhelyszék, Kászon, Háromszék, a Maros- és Nyárád-mente székelyei. Sok nő piros-fekete csíkos székely szoknyát, lajbit, több férfi piros (lófő) vagy fekete (közszékely) szegésű fehér posztónadrágot, azaz "harisnyát" visel, egyes kászoni nők pedig különleges főkötőt.

forrás: (Dr. Gábriel András, Természetbarát Híradó/  

Erdei kisvasútak, 1825.május 25-én először szállított utasokat a lillafüredi kisvasút.

A pálházi kisvasút l az ország legrégibb erdei kisvasútja, mely 1888-tól működik. Kőkapuig közlekedik a kis szerelvény.

 

A Szalajka-völgyi Erdei vasutat Márkus Ágoston egri mérnök tervei alapján megépített 1908-ban kezdte meg működését. A harmincas években főleg faanyag és mészkő szállítására használták. Évente megközelítőleg 200 ezer turistát szállítanak a szerelvények. A vonal hossza közel 5 km, a vonat megállóitól könnyen megközelíthető az Istállóskői Ősemberbarlang, a Fátyol-vízesés, a Szabadtéri Erdei Múzeum, az Erdészeti Múzeum, a pisztrángos tavak.