Róma harangjai pontban 5 órakor megszólaltak, a város így köszönt el a pápától.

Csütörtök délután 5 óra után pár perccel elhagyta a pápai államot a helikopter, ami XVI. Benedeket szállítja Castel Gandolfóba – írja a CNN. 

Arra az időre, amíg a pápai hivatal betöltetlen, a camerlengo bíboros (pápai kamarás) veszi át a Vatikán irányítását. A pápai kamarás a Szentszék vagyonát kezelő apostoli kamara vezetője, akinek a munkáját három bíboros segíti.
Eddig évszázadokon át a katolikus egyházfő halálával üresedett meg a pápai trón. A camerlengo feladata volt, hogy megállapítsa a halál beálltát, lehúzza az elhunytról a halászgyűrűt, a pápai hatalom egyik jelképét, és összetörje a bíborosi testület előtt. XVI. Benedek gyűrűjét nem törik össze, ahogyan ezt az elhunyt pápák esetében teszik. A 2005 áprilisától használt pecsétgyűrű egyben marad, de magát a pecsétet egy vésővel használhatatlanná teszik.

A pápai jelvények a pallium és a halászgyűrű

A pallium a pallion görög szóból származik, jelentése köpeny. Egykor valóban hosszú köpeny volt, ma már azonban kézzel szőtt keskeny stólává egyszerűsödött, amely a nyakat gallérként veszi körül, a mell, illetve a hát közepéig érő két szárral.

A pallium az elveszett bárányra emlékeztet, amelyet a pásztor vállára vesz, ezért bárányok gyapjából szövik. A pallium tehát a jó pásztor jelképe, aki gondját viseli a nyájnak.

A római egyházzal való szorosabb egységet is kifejezi a pallium. A II. Vatikáni zsinatig a pallium viselése szigorúbb szabályokhoz volt kötve. Csak nagyobb ünnepeken, nagyobb szertartások alkalmával viselték. Ma már az érsek vagy a püspök is minden szentmisén viselheti.

A pallium használata a keleti egyházakban is szokásos és mindegyik a saját hagyományait és egyházfejedelmét követi. A Róma melletti Tre Fontane trappista kolostor szerzetesei minden évben felnevelnek két bárányt, ezek gyapjának egy része szolgál a palliumok szövéséhez.

A halászgyűrű a halászó Szent Pétert ábrázolja. A dombormű körül a pápa neve olvasható. A pápa halála után a gyűrűjét összetörik. Az új gyűrű már a konklávén is jelen van, a névnek ki van hagyva a hely.

A gyűrűt 1842-ig használták hivatalos dokumentumok lepecsételésére. Minden pápának új gyűrűje van, ami aranyból készül. A beavatási szertartás alkalmával a gyűrűt a camerlengo ünnepélyesen felhúzza az új pápa bal kezének gyűrűsujjára. A halál beálltát követően pedig ugyancsak a camerlengo más bíborosok jelenlétében ünnepélyesen összetöri egy ezüstkalapáccsal. Erre azért van szükség a hagyomány szerint, hogy a pápai interregnum időszakában ne hamisíthassanak dokumentumokat a gyűrű pecsétjével.

IV. Kelemen pápa tesz először említést 1256-ban unokaöccsének, Peter Grossinak írt levelében a halászgyűrűről, amelyet magánlevelei lezárására használt: az olvasztott viaszba nyomta a gyűrűt. A nyilvános dokumentumokat ezzel szemben a pápai pecséttel zárták le, amelyet olvasztott ólomba mélyesztettek bele. Ezeket a dokumentumokat nevezték később bulláknak (a bulla eredetileg az olvasztott ólomdarabot jelentette). A halászgyűrű használata a XV. században változott meg, amikor pápai leveleket zártak le vele. Ez a gyakorlat 1842-ben fejeződött be.

Századokon át a halászgyűrűt nem használták a gyakorlatban, hanem inkább feudális szimbólum volt. A bíborosok még ma is a pápa elé járulnak, hogy térden állva megcsókolják a gyűrűt.
/ forrás: Kéthely Egyházk.honlap /

Amit várunk - a tavasz

 

 

A belső mosoly - béke, nyugalom

Harmónia, szeretet, csend, boldogság, nyugalom, belső béke, egészség. Mindannyian erre vágyunk.

A rohanó tempó és a stresszel járó körülmények hatására szervezetünk ellenálló képessége csökken, a  negatív energiák és negatív érzelmek tovább csökkentik életerőnket.


A mosoly-meditáció   a tao hagyományából ered. Az ősi kínai bölcsek azt tanították, hogy aki gyakran mosolyog, az egészségesebb, boldogabb és hosszabb életű. Mantak Chia taoista mester szerint amikor magadra mosolyogsz, az olyan, mintha szeretetben sütkéreznél. A „mosoly meditáció” vagy „belső mosoly meditáció” ezt az éltető és gyógyító szeretetenergiát áramoltatja a testben és a lélekben. Megteremt egy olyan belső állapotot, amelyben az ember harmóniába kerülhet testrészeivel, szerveivel, és így az elfogadás és egészség üzenetét közvetítheti számukra a negatív érzelmek és a káros stressz helyett, segítve működésüket.

 Ahogy Kodály Zoltán találóan megfogalmazta: „Két ember közt a legrövidebb út a mosoly”. Egy igazi mosolyban nemcsak a száj, hanem az egész arc, sőt az egész lényünk részt vesz. Ha egy mosoly őszinte örömöt és elfogadást közvetít, az nagyon erőteljes és azonnali pozitív hatást hoz létre a másik emberben. Az állatok és a növények is másképp reagálnak egy barátságos ember közeledésére, gondoskodására, mint egy közömbös vagy ellenséges emberére. 

A következő egyszerű meditációs gyakorlat a segítségére lesz. Csodálatos dolog így kezdeni a napot. Végezze ezt közvetlenül ébredés után, ágyban fekve.

• Ébredés után forduljon hanyatt, kezét, lábát lazán, jólesően nyújtsa ki. Vegyen mély lélegzetet, lassan fújja ki a levegőt, távolítsa el az áporodott éjszakai levegőt a testéből. Ismételje meg háromszor. Most mozgassa meg néhányszor jobb lábán az ujjakat - mikor a nagylábujja kissé megemelkedik, a többiek lebuknak. Ismételje a bal lábával is.
•  Térjen át a kezére és az ujjaira. Fogja meg bal keze hüvelykujját, és enyhén rázogassa meg. Végezze el a jobb hüvelykujjával is. Mosolyogjon - az egész napját, egész hetét ünneppé változtatja, még itt, az ágyban!
•  Vegyen újabb mély lélegzetet, teljesen töltse meg levegővel a tüdejét, majd engedje le a gyomrába. Tartsa bent néhány másodpercig, majd szép lassan fújja ki, de fordítva - előbb a gyomrából, azután a tüdejéből.
• Pihenjen egy kicsit, majd vegyen újra mély lélegzetet. Már 2 percet kellett eltöltenie a gyakorlattal.
• Folytassa a mély lélegzést, csakhogy a visszatartás alatt mosolyogjon. Tehát belégzés, szünet, mosoly, kilégzés. Úgy kell mosolyognia, hogy apró ráncok jelenjenek meg a szeme körül a finom mozdulat következtében.
• Most pedig mosolyogjon szélesen, őszintén. A szeme környéke maradjon laza (képzelje azt, hogy egy csillagokkal teli égboltra néz). Mosolyogjon tovább, és képzelje maga elé a rózsaszínt. Szívja be nagyon mélyen a levegőt, hogy a szín eltöltse a tüdejét és az egész testét.
• A rózsaszín a szerelem színe, betölti egész valóját. Testének minden sejtje rózsaszínt sugároz.
• Ne felejtse el ezt a mosolyt!

/forrás:ezotop.h/

 

Mindenki szereti, mindenki viseli - a farmer

A modern évtizedek egyik legemblematikusabb ruhadarabja a farmer.

Korra, stílusra és nemre való tekintet nélkül mindenki viseli, végtelen számú fazonban és színben.

1829. február 26-án született  Levi Strauss a világ egyik legismertebb ruhadarabjának a kitalálója.

 

 .

Az első – ma már farmernadrágként ismert – ruhadarabot 1870-ben készítette el egy szabó, Jacob Davis. Egy favágó rendelte tőle a „speciális” nadrágot, mely fém szegecsekkel volt megerősítve a tartósság érdekében. A szabómester a bevándorló és méteráru-kereskedőtől, a San Franciscó-i Levi Strausstól vette meg a szükséges erős pamutszövetet. Ennek a nadrágnak az elkészítéséhez használt szövetet már a tizenhatodik században ismerték Franciaországban, Nimes városában. A speciális anyagot „serge de Nîmes” néven készítették, feltételezhetően innen ered a „denim” elnevezés.

A strapabíró munkásnadrág rövid idő alatt vált népszerűvé a fizikai munkát végző férfiak körében – az elkészítéshez szükséges fehér vitorlavászon-szövetet és kék színű erős vásznat Davis Strausstól vásárolta meg. Együttműködésük üzlettársi viszonnyá vált, amikor 1873- ban társultak és szabadalmaztatták nadrágjuk egyedi kialakítását, és a szegecselési technikát. Az eleinte Európából behozott pamutot egy amerikai beszállító váltotta fel. A cég neve „Levi Strauss & Co.” lett, a klasszikus kék farmerok pedig „Levi's” néven váltak közismertté. 1886-ban bevezették a barna bőrcímkét a farmerok hátsó derékrészére, majd 1936-tól a piros szövet címkét is alkalmazták. Külön érdekesség, és az akkori farmerok minőségét is mutatja, hogy a legrégebbi – bár ma már hordhatatlan – farmer egy 1880-as években készült darab, amit tíz éve Nevadában találtak meg egy ásatáson.

Ezen a napon történt - február 25.

William F. Cody, alias Buffalo Bill, 1846. II. 26-án   született a mai Iowa állam területén. 

Élettörténete mely részben legenda, részben valóság, s a mai napokban is az egykori határterületek mitoszaként él, regénybe illő./ Irtak is róla sokat./

Apját 11 éves korában elvesztette és fiatalon beáll a vasúthoz árukisérőnek. Kalandos élete során volt csikós, aranyásó, felderitö a kiowa és komanche indiánok ellen, huszár, postakocsi kisérö, szálloda tulajdonos és még ki tudja mi minden. Becenevét állitólag akkor kapta, mikor 18 hónap alatt 4.280 bölényt ölt meg a Kansas Pacific vasuttársaság épitöi ellátására.

/Hirnevét azonban az 1883-ban alapitott “Buffalo Bill’s Wild West” müsorának köszönheti. A “Buffalo Bill Vadnyugatja” tulajdonképpen egy szabadtéri elöadás-egyveleg volt. Az elöadás lovas felvonulással kezdödött a világ legismertebb lovaglóival. Csapatában voltak többek között török, arab, mongol, kozák valamint argentinai lovasok. Egyesek szerint ezek az elöadások voltak a jelenkori rodeók ősei. Az előadásban volt bölényvadászat igazi bölényekkel, eredeti indián harcosok támadása, postakocsi rablás stb. Sok eredeti vadnyugati egyéniség is szerepelt az előadásokon. 

Az elöadásokban a történelem keveredett a cirkuszi ripacskodással, érzelmesség szenzációhajhászással és hatalmas sikert aratott. E siker három évtizedig tartott és átterjedt Európába is. Elöadást tartott Victoria kiránynönek, találkozott XIII Leo pápával és 1906-ban Magyarországon is turnézott.
!917-ben halt meg veseelégtelenségben

forrás: Fodor Lajos

Útikalauz/ részlet

Bölények
 

A mérsékelt öv legnagyobb szárazföldi emlőse, amely 3,5 méter hosszúságot és 1,8 méter magasságot ér el.

Két ma élő faja, az európai bölény (Bison bonasus) és az amerikai bölény

Az európai bölényt egész a legújabb időig sokszor összetévesztették a vad őstulokkal   Az európai bölény a középkorban még gyakori volt Európa erdeiben. A középkori Magyarországon gyakori vad volt, amit bizonyítanak a bölény összetételű helynevek és a korabeli krónikák is. A bölényt Európa legnagyobb részén az újkorban pusztították ki végleg. 1735-ben a Bakony vadjai között még megemlítik. Az utolsó Kárpát-medencei példányt 1814-ben ejtették el Erdélyben, Udvarhely megyében. Az utolsó vadon élő európai bölényt 1927-ben lőtték le.  Ekkorra csupán 50 egyed maradt különböző állatkertekben. 1951-ben, Lengyelországban kezdték visszatelepíteni őket a vadonba – valamennyi, ma vadon élő bölény őse az akkor visszatelepített 12 példány. Ma Lengyelország, Oroszország, Fehéroroszország, Litvánia, Ukrajna és Kirgizisztán természetvédelmi területein mintegy 3000 példány él vadon.   /Wikipedia/

 

Szavak eredete

Miért fehérnép a női nem?

A fehérnép kifejezés keletkezése valószínűleg összefügg a fehér színnel kapcsolatos általános hiedelmekkel és kultusszal. Mindig különösen "tisztelt" szín volt, az ártatlanság, a gyöngédség színe. Az ősi vallásos szertartásokban és varázslatokban kiemelt szerepe volt a legtöbb népnél a fehér lónak, a fehér galambnak, a fehér liliomszálnak.

Egyes nyelvekben a fehér szónak ma is van "szép" jelentése. Ennek némi nyoma talán a magyarban is fellelhető, mint ahogy a megtisztelő szándékú fehérnép általában megfelel a más nyelvekbeli - szépnemnek.

Régen leggyakrabban fehér vászonruhát viseltek a nők. Idővel a ruhadarabok színe megváltozott, de a fehér továbbra is megmaradt általános "női színnek". Ezért nevezik Göcsejben a nőket - fehér ruhásnak is. A vászon fehérsége, e két fogalomnak mintegy azonosítása az alapja egy másik, de idetartozó, szintén népi elnevezésnek: a vászoncselédnek is. Ebben is tulajdonképpen a vászon fehér színe a fő dolog. A finnek eposzában, a Kalevalában is lenvászon madárkának (liina lintunak) nevezik az egyik bájos női alakot.

Honnan ered a magyar nyelvben a fukar  szó?

A fukar szó a 16. sz. híres német bankárcsaládjának, a Fuggereknek nevéből származik.

Mai világunk kialakításában hatalmas szerepe volt egy augsburgi bankárcsaládnak, a Fuggereknek .A dinasztiát 1367-ben alapította egy szegény, vidéki takács, Hans Fuger. Alig 150 évvel később már a Német-római birodalom vagyonának egytizede az ő kezükben volt. Pápák,királyok és császárok ostromolták őket folyamatosan újabb és újabb hitelekért, melyeket minden esetben busás haszon ellenében folyósítottak.

 A Fuggerek zseniális újítók voltak.Felismerték, hogy az üzleti életben az információ a legnagyobb érték. Titkosszolgálatokat  megszégyenítő  hírhálózattal rendelkeztek, így sokszor már akkor lecsaptak egy-egy lehetőségre, amikor versenytársaik még nem is hallottak róla. Arra is rájöttek, hogy az információk alakításával további előnyökhöz juthatnak, és gyakorlatilag megteremtették a hírszerzést, az üzleti újságírást, de ők vezették be a hármas könyvelés rendszerét is.

Mindenhol megjelentek, ahol pénzt szimatoltak. Európa összes nagyvárosában nyitottak kirendeltségeket, de jelen voltak Amerikában és Afrikában is. Ugyanakkor ők alapították Augsburgban a világ első szociális települését - mely a mai napig működik.

Mottónak az alábbi mondatot választották: "Addig akarok pénzt keresni, amíg tudok!"

Jégtörő Mátyás

Szent Mátyás apostolt Krisztus feltámadása után választották maguk közé a hűtlen Júdás helyére, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám teljessé váljék. Júdeában, majd Etiópiában hirdette a hitet. A pogányok megkövezték, majd bárddal lefejezték..

 Mátyás neve a biblia nyelvén azt jelenti, hogy Isten ajándéka..A Nap a Halak jegyébe lép.

Hogy Mátyás miért jégtörőként vonult be hagyományaink jeles napjaiba?

Mátyás ünnepe és a tavasz közeledte jelentette a kapcsolatot a nép képzeletében. Így lett a bibliai szent - Jégtörő Mátyás, mert az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát..



 Mátyás napkor mindenki örömére végre betekint a tavasz.

 Mátyás az, aki ha talál, megtöri a jeget, ha nem talál, akkor csinál. Sok helyen úgy vélik és a tavasz előjelét látják abban, hogy Mátyás kiosztja a madarak sípjait és szűre ujjából kiereszti a tavaszt..

Népi megfigyelések:.

 A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás és a termés szoros összefüggése, innen eredő megfigyelések:, - Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkor csinál, ha meg talál, akkor ront.



 - Ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében..
- A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat.
 - Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz..
- Mátyás a halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér..
- A Mátyás-napi időjárásból nemcsak az éves termésre, hanem a tojásszaporulatra is lehet jósolni. Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz. Másutt verekedősnek, marakodósnak tartották.
- A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást..

- Mátyás apostol az ácsok, a mészárosok és a halászok védőszentje. Ezért a Mátyás napján fogott hal az egész évi szerencsés halászat előjele.

 Ha nem esett a hó, vagy eső ezen a napon, akkor a Szeged környéki öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy jól tejeljen, és mindig tele legyen a sajtár., - A juhászok életéhez is hozzánőtt a Mátyás-nap. Kivételek csak a szökőévek, mert ilyenkor Mátyás-ugrás következik be, azaz Mátyás 25-ére esik.,
- Ha Mátyás éjszakáján fagy, akkor még negyven fagyos éjszaka következik., - A pásztorok azért is várták szívesen Mátyást, mert elhajtotta a havat, a legelő megtarkult, kilátszott a fű a hó alól, és a meddőséggel mehetett a legelőre a juhász (meddő juhokkal). Amikor szabályozták az ellést, úgy irányozták, hogy Mátyáskor jöjjön be az ellés.

 Az időjárási regulákon kívül Szent Mátyás néhány kalendáriumhoz kötött történetnek is hőse:, A hagyomány szerint az Úr Mohácsra küldte Mátyást jeget törni, a szekcseiek azonban megállították, és pálinkával leitatták. Ezután a szent visszafordult, és elmaradt a jégtörés. Aztán Isten Gergelyt küldte el, akit viszont a báriak borral itattak meg. Végül Józsefet küldte el az Úr, és ő baltájával meg is törte a Duna jegét.,

 Ismert szólás: "Topogva jár, mint Mátyás után róka a jégen."
" Mátyás, Gergely két rossz ember - ami arra utal, hogy legtöbbször hideg, szeles idő szokott lenni ezen a két napon." 


forrás :népszokások,hagyományok

1850. február 24-én született Jászai Mari

Apja, Krippel József német iparosok leszármazottja. Jóképű, egyenes tartású férfi, ügyes kezű, munkaszerető mesterember, az Esterházy birtok uradalmi ácsa.
Édesanyja, Keszey Julianna nemesi származású, nagyra törő, férfilelkű kevély teremtés, aki faluszerte híres volt szépségéről.

„A színpadon az apám vagyok, az életben az anyám” – vallotta később Jászai.
Krippelék néhány évig jólétben éltek Ászáron. Az uradalmi ács cselédei segítségével gazdálkodott, állatokat is tartott.
Feleségének az öt gyerek , négy fiú és egy lány,bőven adott munkát.
Amikor a nagyobb fiúk iskolás korba értek, a becsvágyó Keszey Julianna rábeszélte férjét, hogy költözzenek Győrbe, bízva az ottani jobb megélhetésben. Gyermekeikből mindenképpen tanult embereket akartak nevelni.
1853-ban el is hagyták Ászárt, de a városi élet nem váltotta be igazán reményeit. Az ácsmesterből megyei hajdú lett, majd később házmesterséget vállalt. A család rászorult az édesanya alkalmi keresetére is, aki éjszakákon át gazdag menyasszonyok kelengyéjét hímezte.
Harminc éves korára végleg elfogyott az ereje, a kis Mari még öt éves sem volt, amikor árvaságra jutott. Édesanyja halála után nyomorult, szánalomra méltó és ínséges gyermekkor várt rá. Pannonhalmára kerül egy rokonához, de egy év múlva visszaviszik Győrbe. Ekkor már van mostoha anyja, egy özvegy sváb asszony, aki a saját gyerekeit is magával hozta. A család így még népesebb lett.
Az édesapa gondokkal küzd, egyrészt ezért, másrészt pedig Mari zabolátlan természete miatt gyakran áztatott kötéllel veri a kis árvát.
Elemi iskoláit az Orsolya-rendi szerzetesi iskolában végzi. Itt szerepel először életében – a püspök jelenlétében verset mond, aki felismeri benne a tehetséget.
11 éves korábban kocsmai dolgozónak adják, onnan Bécsbe viszik pesztonkának, majd Pestre kerül egy vendéglő tulajdonos rokonhoz, azután pedig egy cirkuszos családhoz cselédnek. A cirkusszal együtt Ausztriába sodródik, ahol hamarosan egy magyar markotányos lesz a kenyéradó gazdája.

Alig 16 éves, amikor egészen közelről tapasztalja meg a háború okozta kegyetlen fizikai szenvedést, a testi-lelki szennyet. A königgrätzi csatatéren tanúsított helytállásáért, bátorságáért elismerő oklevelet és 300 Ft. jutalmat kapott. A pénzen elegáns ruhákat vásárol, majd visszatér Győrbe.
Itt szerepel épen ekkor Hubay Gusztáv színtársulata. Mari megszökik otthonról, s beáll a társulathoz statisztának, ahol 17 esztendős fejjel megkezdi színészi pályafutását.
Először Székesfehérváron a Peleskei nótáriusban lép színre. Székesfehérvárról egy kis ajánló levéllel a fővárosba utazik.
Budán, a népszínházban – Bényei István társulatában -, a kórusban szerepelhet, mint kardalos nő.
Nagyon nehezen jut igazi szerephez, az első egymondatos szerepét képtelen elmondani, szinte megnémul a színpadon. Azután megtörik a jég. Egyre bátrabban, egyre otthonosabban mozog a színen.
1869-ben Molnár György, a rendező már főszerepet is ad számára. ( A harmadik Richárdban Margit szerepét. )
Az 1869-es év magánéletében is fontos állomás. Férjhez megy Kassai Vidorhoz, aki szintén a Népszínház művésze. ( 1869. 04. 05-én )
A következő évadra együtt szerződnek Kolozsvárra, Fehérváry Antal színházához.
Kolozsváron nagyon sok szerepet kap, a közönség hamarosan megkedveli, a kritika is elismerően szól róla. Három évadot tölt itt, amikor nagyon nagy megtiszteltetés éri.
A fővárosi Nemzeti Színházhoz hívják Jókainé Laborfalvi Róza helyére. Így lett 1872-től a Nemzeti Színház tagja.
Mérhetetlenül gazdag pályája legemlékezetesebb szerepei: az Antigóné, Médeia, Élektra, Cleopátra, Lady Macbeth, Volumnia, Goneril, Phaedra, Stuart Mária, Erzsébet, Margit királyné, Gertrudis, Mirigy és Éva voltak. Az „Ember tragédiájá”-ban ő volt az első Éva.

Elsősorban nagy tragikus szerepeiben nyújtott kiemelkedő alakításokat. Pályája diadalokban és szenvedésekben egyaránt bővelkedett. Kiváló szavalóművész, Petőfi verseinek hű tolmácsolója. Naplót ír, amely színháztörténeti szempontból is értékes alkotás.
Jászai Mari könyvek egész sorában, hírlapi cikkekben, naplójában vallott nagy szerelméről, a színészetről. Egy alkalommal így fogalmazta meg a színészet lényegét:

„Szép és fölséges színészet, amely megengeded nekünk, hogy mindig a széppel foglalkozzunk, hogy a remekműveket a mi ajkunk közvetítse és a nagy költők prometheusi lángjánál melegedjünk és fényeskedjünk – én hódolattal, alázattal, hálával szeretlek és büszke vagyok a színész névre !”
De ugyanilyen érdekes az élet lényegéről szóló vallomása is, mely így szól:
„Az élet rejtelmes törvényszerűsége folytán a dolgok úgy végződnek, ahogy elkezdődtek. A homály, mely bölcsőmet fedte, borítja be nemsokára halálos ágyamat is. Ami közbe esik: rövid felrepülés volt a fénybe, ahonnan nemsokára vissza kell szállnom az örök homályba.”

Ezen a napon - február 24.

177 évvel ezelőtt ezen a napon halt meg Berzsenyi Dániel költő, táblabíró, a "niklai remete".

A magyar hazafias költészet és a romantikus líra egyik nagy alakja a reformkorszakban élt s alkotott. Nem tartozott az elismert és dédelgetett költők közé, művei inkább halála után kezdtek hatni és méltó elismerésre találni.

Életművében  az ódák, a hazafias érzelmek, a dicső múlt és jelen történéseinek feldolgozása dominálnak, a hősiesség, az erkölcs magasztalásával. Közülük a legszebb és legismertebb "A magyarokhoz" (1807), melyet később kétszer is átdolgozott. Utóbbi Kodály Zoltán: "Forr a világ..." ihletett zenéjével vált még inkább örök érvényűvé.

Vallásos ódája az egyedüállóan szép és mély gondolatokat hordozó: Fohászkodás.

"Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér,
Csak titkon érző lelke ohajtva sejt:
Léted világít, mint az égő
Nap, de szemünk bele nem tekinthet."

Ezen a napon történt - február 23.

185 éve ezen a napon  halt meg Fazekas Mihály író, költő, botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezője.

Fazekas Mihály neve általában fő művét, a Lúdas Matyit idézi fel az olvasók tudatában. Valójában több, mint a Lúdas Matyi költője.

Annak a Debrecenben kivirágzó irodalmi kultúrának, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé, Csokonai után ő a legjelentékenyebb alakja, és még a hazai tudománytörténetet sem lehet úgy elmondani, hogy kimaradjon belőle Fazekas Mihály, a botanika tudósa, a hazai növénytan tudományának egyik fontos előfutára. De ha történetesen nem ő írja a Lúdas Matyit, és Diószegi Sámuellal nem ő írja meg a Füvészkönyvet, nem nagyszámú versével mégis fontos alakja lenne a XIX. század első negyede hazai költészetének, akit egyben-másban a romantika, majd Petőfi népiessége elindítójának is tekinthetünk.

Nem volt hivatásos költő, a költészetet kulturált emberhez illő passziónak tartotta. Felnőtt élete első felében katona, második felében városi közéleti férfi és természettudós. Ősei vagyontalan katona-nemesek voltak, de a közvetlen elődök már debreceni iparos-polgárok, apja gyógykovács volt, tehát félig iparos, félig fogorvos. Ő maga a híres debreceni Kollégium növendéke.

Irodalom iránt is, természettudomány iránt is korán kezd érdeklődni, mégsem jó tanuló. Hamar izgatni kezdi a kalandos katonaélet, tizenhat évesen felcsap huszárnak. Előbb közlegény, azután sokáig altiszt, hétévi szolgálat után hadnagy, azután főhadnagy. Végigjárja a Habsburgok háborúinak csatatereit, az egyik ujját is elveszti egy ütközetben. Az első években lelkesedik ezért a kalandos életért, és formás csatadalokat is ír. De mennél magasabb a rangja, annál tisztábban lát. Meggyűlöli a háborúzást, szinte pacifista lesz. A francia forradalom seregei ellen harcolva már egyre inkább az ellenfelekkel érez együtt.

A császárhű lovastisztből republikánus felvilágosodott lesz. Világképe egyre tágabb. Közben két borúsan végződő szerelem keseríti az életét. Romániában táborozván beleszeret egy moldvai parasztlányba, Ruszándába. A boldogan induló szerelmet szétzilálja a történelem: a katonákat áthelyezik, búcsúzni kell mindörökre Ruszándától. Azután Franciaországban éri el a nagy szerelem: Ámeli. Ez sem tart sokáig, menni kell tovább. Ettől az emléktől azonban sohase szabadul. Állítólag Ámeli emléke tartja vissza a nősüléstől. Élete keserű agglegénységben telik majd el.
De Ruszánda, majd Ámeli emléke finom hangú szerelmes költővé teszi. A kilencvenes években, kellő szolgálati év után, leszerel, és nyugdíjas főhadnagyként érkezik vissza Debrecenbe, ahol összebarátkozik Földi Jánossal és Csokonaival. Ez a kör ösztönzi benne a költőt. Világlátottabb volt, mint barátai, és sokat tanult azoknak nagyobb műveltségéből. Legtöbb verse a hazaköltözés és Csokonai halála közti esztendőkre esik. Akárcsak barátai, ő is mesterien tud verselni. Őt is megihleti a költészet rokokó könnyedsége, de barátainál is több köze van a nép szegény rétegeihez, katonaként együtt élt a parasztlegényekkel, ismeri gondjaikat. Verseiben a hangvétel is egyre népiesebb. Egyes népdal formájú költeménye már a romantika népdalutánzataira, Kisfaludy Károlyra és Czuczorra emlékeztet, néhány évtizeddel őelőttük. De még antik formájú verseiben is a nép élete tűnik fel újra, hangvétele pedig olyan demokratikus, ami már a reformkorra emlékeztet.
Ezekben az években írja meg első fogalmazásban a Lúdas Matyit. Sajátosan ironikus hangot ad ennek a humoros történetnek, hogy a népi anekdotaszerűen feldolgozott történet a klasszikus eposzok hexameterében szólal meg. Lúdas Matyi harca Döbrögi úr ellen a jobbágy-nemesi küzdelem humoros-szatirikus képlete: a parasztlegény megigazulása a gőgösen ostoba földesúrral szemben. De azért Lúdas Matyi polgár módon elképzelt népi hős: magányos, leleményes harcos, aki egyedül veszi fel a küzdelmet az igazságtalansággal, és furfanggal győz. Döbrögi úr pedig úgy megijed, hogy végül megjavul.
Fazekas is tisztában volt irodalmi jelentőségével, többször is átdolgozta. Végső formájában 1817-ben jelent meg. Fazekas azonban a természetrajz tudósa volt. Saját kis birtokán – amelyet okos gazdálkodással egyre nagyobbított – kísérletezte ki az okszerű gazdálkodást, ott figyelte a növények természetét. És sógorával, a kitűnő botanikussal, Diószegi Sámuellal együtt írta a Magyar füvészkönyvet, amely megjelenésétől kezdve jogot szerzett Magyarországon Linné növénytani rendszerének. Ez a könyv teremtett rendet a növénynevek hazai zűrzavarában. És ha közönségsikere alig-alig volt, mivel a maradi gazdák idegenkedtek attól, hogy „,könyvből vessenek-arassanak”, gyanúsnak tartották a tudományosan megalapozott mezőgazdálkodást, a szakkörök előtt azonnal nagy tekintélyű lett a könyv, még a Helytartótanács is dicsérő okirattal tüntette ki.
Fazekas pedig tovább munkálkodott a növénytan tudományának népszerűsítésében. Ő tervezte és készítette elő a később oly nagy hírű debreceni Füvészkertet, amelynek megnyitását azonban már nem érhette meg. S mindezek mellett tevékeny közéleti ember volt mindhalálig. Értett az okos gazdálkodáshoz. Így hamarosan ő lett a Kollégium gazdasági vezetője, majd később Debrecen város főpénztárnoka. Közismert volt puritán becsületessége, a város is rábízta a pénzét. Később ő szervezte meg a debreceni ún. „polgárkatonaság”-ot, ez városi rendfenntartó alakulat, mai szóval rendőrség volt, melynek ő lett a kapitánya.
Magányosságában mindenre ráért. Későbbi éveiben verset alig-alig írt, de vitairatokkal szólt bele az irodalom ügyeibe. Debrecen védelme című cikkével összevitázott Kazinczyval, mivel az Csokonaira emlékezve megvetően szólt a debreceni lokálpatrióta gőgről. Ez volt az a nevezetes Árkádia-pör, amely igen indulatos hangon folyt Kazinczy köre és a debreceniek között. Fazekasnak egy egész cikksorozatában, a Dorottya-levelekben, könnyed, tréfás hangon fejti ki esztétikai nézeteit, hitet téve a felvilágosodás racionalizmusa mellett.

forrás:Szegedma.

Lúdas Matyi harca Döbrögi úr ellen a jobbágy-nemesi küzdelem humoros-szatirikus képlete: a parasztlegény megigazulása a gőgösen ostoba földesúrral szemben. De azért Lúdas Matyi polgár módon elképzelt népi hős: magányos, leleményes harcos, aki egyedül veszi fel a küzdelmet az igazságtalansággal, és furfanggal győz. Döbrögi úr pedig úgy megijed, hogy végül megjavul.

Többször is átdolgozta, végső formájában 1817-ben jelent meg. Tökéletes szerkesztésével, szemléletes jellemzéseivel, mulatságos cselekményvezetésével, gördülő verssoraival és jóízű nyelvével valóban elbeszélő költészetünk egyik múlhatatlan és mindig frissen maradó klasszikusa.

A "Szépség Költője"

John Keats : London, 1795. október 31. – Róma, 1821. február 23., a nagy angol romantikus költők egyike, a "Szépség Költője."

A harmadik nagy angol romantikus nem született olyan szerencsésen, mint a másik kettő. Keats szegény, beteg és csúnya volt, a sikerrel sosem találkozott. A görög szépséget, amelynek legnagyobb modern költője, az akkoriban Angliába hozott Elgin-márványokon kívül csak egy lexikon tollrajzaiból ismerte, magasabb neveltetésben nem részesült, görögül nem tudott. Első költeményeiről gyilkos kritikát írtak, értelmetlen zagyvaságnak nevezték. Egyetlen szerelme, kacér és üres kislány, nem vállalt szolidaritást a szegény és szenvedő költővel, és csak bánatot okozott neki. Tüdőbeteg fivérének ápolása közben maga is tüdőbajos lett, Rómába ment gyógyulni, és Rómában éhen halt. Költői nagyságát csak fél századdal halála után ismerik   De a rövid idő alatt, amíg élnie adatott, nagyon szerette az életet. Az élettől menekülő, felhők közt járó romantikusok közt ő az, akinek szeme, szíve, minden atomja nyitva áll minden szépség befogadására.

Mikor elcsüggeszt...

Mikor elcsüggeszt, hogy meghalhatok,
s nem gyűjti majd be termését agyam,
s nem őrzőm meg - mint csűrök ért magot -
feltornyozott könyvhalmokban magam;
s mikor eszembe villan, hogy a sors
varázskeze már nem soká segít
lefesteni nekem a csillagos
mennybolt regényes, nagy jelképeit;
s mikor felrémlik, hogy többé talán
nem látlak már, te illanó csoda,
s bűverejét nem sugározza rám
egy mondhatatlan érzés - akkor a
világ partján megállok s figyelem,
mint süllyed el a hírnév, szerelem.

Baranyi Ferenc fordítása

Keats John

Az álomhoz

Ó, csöndes éjjel enyhe balzsama!
Lágy ujjaiddal érints könyörülve
s fénytől futó, éjimádó szemünkre
boruljon a felejtő éjszaka;

ó, édes Álom! hogyha akarod,
törd meg dalom most s fogd le gyenge pillám,
vagy várd meg a záró áment, amíg rám
a mákonyos ágy suttog altatót;

de óvj s erősíts, mert a vánkoson
a sírba szállt nap árnya átoson;
űzd el szobámból a busarcu gondot,

mert éjjel áskál, mint sunyi vakondok;
csukd el a lelkem ékszerét vigyázva
s fordítsd meg kulcsod az olajos zárba.


John Keats: Tündér dal

Sírni kár! Óh sírni kár!
Majd virágot ád a másik nyár.
Ne sírj tovább! Ne sírj tovább!
Szunnyad gyökérben a virág.
Szárítsd szemed! Szárítsd szemed!
Hisz engem a menny késztetett,
hogy szétdaloljam szívemet.
Sírni kár.
Égre nézz! Fejed fölé!
Fehér, piros szirmok közé -
nézz fel. Épp most lengek én
gránátalma-ág hegyén.
Nézz rám! Ez az ezüst-tető
ember baját feledtető.
Sírni kár! Óh, sírni kár!
Majd virágot ád a másik nyár.
Isten veled! Elröppenek.
A menny kékjébe széledek.
Isten veled! 

Üszögös Szent Péter - február 22.

A télbe fáradt hajdani öregek február 22-ét, Üszögös Szent Péter neve napját, mint jeles napot tartották számon. "Amilyen némű Péter urunk estélye, olyan idő lészen negyven napig" - állította a 300 évvel ezelőtti lőcsei kalendárium. "Ha éjjel meg nem fagy, tovább se félj a fagytul" - mondogatták.



Hogy miért kapta Szent Péter az üszögös jelzőt? A néphit szerint, ha ezen a napon csapkodó eső esik, vagy ködös az idő, bizonyosan megüszkösödik a búza. Szántani sem volt szabad ilyenkor, sőt, mert szerencsétlen napnak tartották, semmi fontos dologba nem volt érdemes belekezdeni.

Mellesleg az átkos "üszög" kifejezés afféle félreértésből került a jeles szent neve elé. A galileai tengeren halászó Simonból előbb Jézus egyik követője lett, később Péter néven apostol, a szentírásban mint az apostolok fejedelme szerepel. A február 22-én tartott apostoli székfoglalójának emléknapján a rómaiak nagy ünnepségeket rendeztek. Később a keresztény egyház is elrendelte e nap megünneplését. Elnevezése a magyar néphitben a középkori fordítás - Szent Pétör ü székössége - elhallásából származik.

Egyes helyeken ezen a napon semmilyen munkához nem fogtak, nem nyúltak lisztbe, mert üszögös lesz a búza, nem ültettek tyúkot, mert megfeketedik a tojás... "Péter üti az üszögöt, jön a melegebb üdő" - mondogatták.

2013. február 22-24. Miskolci kocsonyafesztivál

Miskolc belvárosa február 22-24. között tizenharmadik alkalommal ad otthont a turisztikai nívódíjas Kocsonyafesztiválnak, amely elsősorban a városhoz kötődő ételkülönlegességre, a kocsonyára, az étel legendájára épül. A fesztivál díszvendége idén Kassa lesz, amely Miskolc régi partnervárosaként és a 2013-as év Európa Kulturális Fővárosaként vesz részt a rendezvényen.

Az a történet, amely megteremtette a legenda alapját a XIX. századra datálódik. Lényege pedig az, hogy egy borospincébe megdermedni lerakott kocsonyába beleugrott, majd benne is maradt egy béka. A figyelmetlen pincér így tálalta fel az étket - mint borkorcsolyát - a vendégnek, aki döbbenten, de mégis kellő humorral vette tudomásul, hogy a sertésköröm mellől egy pislogó béka néz vele farkasszemet. A történet híre így terjedt el képeslapok és ajándéktárgyak formájában.

A kocsonya igazi hungaricum.
A régi magyar konyhában igen elterjedt étel volt. Művelői kínosan ügyeltek az esztétikumra is: az alaplét például tiszta fehér ruhán többször átszűrték, derítették, hogy kristálytiszta legyen.

A miskolci közmondások közül országosan ismertté vált a "Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka.



Szendrei J. a történetet a következőképpen meséli el:

"A vasúti forgalom megnyitása előtti időkben a Gömörvidék és Budapest közötti felső magyarországi kereskedelmet többnyire gömöri fuvarosok, úgynevezett "furmányosok" közvetítették. Miskolc városa ezeknek közbenső állomása volt. Itt rendesen a Szentpéteri kapuban lévő "sz*rvas", "Törökfő" és a " Magyar huszár" című kisebb vendégfogadókban szálltak meg éjszakára.
Egy felső-gömöri tót furmányos is a "Magyar huszárba"-ba tért be napszálltakor. Vacsorát kért a kocsmárosnétól, még pedig kocsonyát. Az asszonyka, kit a nép fantáziája bizonyos, szemmel látható tekinteteknél fogva "Potyka Kati" becéző névvel ruházott fel, mindjárt sarkon fordult és a ház alatti pincéből felhozott egy tányérral. Elibe tette a vendégnek. A tót atyafi takarékos étvággyal neki lát a vacsorának és először is a tányér közepétől kikandikáló húst akarja konzulmálni.
De egyszerre csak ijedten ejti el a villát és így kiállt fel:
- Jáj, jáj, kocsmárosné annak a kocsonyának szeme is van, s csak úgy hunyorgat felim!
Potyka Kati asszony odabokázott és elhűlve konstatálta, hogy igazat szólt a vendég. Egy izmos termetű béka, mely majdnem derékig a kocsonyába volt fagyva, esdeklő pillantásokat vetett feléjük a szabadításért.
- No ennek pechje volt! - mondá Kati és a tűzhelynél kiengesztelte a fagyos jószágot, mely ezután ismét jól érezte magát a "a körülményekhez képest".
Az elmondások szerint Miskolcon nagyon sok fogadóban és pincében megtörtént az eset, az "áldozatok" között volt fuvaros, hétköznapi polgár, s országgyűlési képviselő, s az eset előfordult a 18.-19.században éppúgy, mint Böczögő 20.századi Korona Szállójában.
Ezt a sokszinűséget mégis egységessé teszi, összefogja valami, s ez pedig az, hogy az eset megtörténtében senki sem kételkedik. A miskolciak magukénak érzik a pislogó békát.
(Részletek: Dobrossy István: A miskolci fogadók és a vendéglátás története című könyvből)

Nemzetközi Anyanyelvi Nap

ENSZ 1999-ben február 21-ét Banglades javaslatára Nemzetközi Anyanyelvi Nappá nyilvánította, 2000-ben ünnepelték először.
 

A kenyér, föld, só, otthon, öröm, szeretet, születés és vég csak anyanyelveden érthető mélyen, csak ezen a nyelven hatnak a gyökerekig, csak így lesz döbbenet a halál, mennyei érzés a szerelem.

Tudd: az anyanyelv emel emberré!

 

„Aki messze indul, emlékeit is viszi magával
                                s rokonná válik a felhővel, földdel,
                                                                       az út menti fával…
                                Hazája lesz a nagyvilág s a vándorbot
                                                                        ha el is vásik,
                                szülötte földje ugyanaz, bárhol járjon,
                                                                       sohase másik.
                                Mint lábunkban a lépés, mint kézben
                                                                          a mozdulat-
                                Úgy él bennünk, sohase szolgálunk
                                                           nálanál nagyobb urat.
                                S a nyelv, melyen a legtitkosabb
                                                         gondolatok szárnyra kelnek,
                                bennünk rejtezik, mint felnőttben az
                                                              örökifjú gyermek.
                                Eldobhatjuk a terhet, ellophatják kis
                                                             batyunkat tőlünk-
                                utolsó útravalónk marad s lesz:
                                                                legerősebb őrünk.”
                                                            / P. Buzogány Árpád: Hosszú útra való szavak /

Ezen a napon történt - február 21.

A Givenchy nem csak egy név, sőt nem is csak egy márka, hanem maga a luxus...

Hubert de Givenchy

 1927. február 21-én született Beauvais-ban Franciaországban.
 Arisztokrata vér mellett művészvér is folyt az ereiben, hiszen felmenői között volt például Jules Dieterle, aki az Élysée palotába tervezett falikárpitokat, míg egy másik nagyapja, aki a párizsi opera belső kialakításáért volt felelős. Így az sem meglepő, hogy Hubert is a művészetek, leginkább a divat felé orientálódott. Egészen fiatalon, már az 1937-es Világkiállítás után úgy döntött, hogy a divat valamelyik ágában szeretne dolgozni. Egy párizsi művésziskola befejezése után 1945-ben kezdett Jacques Fath-nak dolgozni, majd a Lucien Lelongnak tervezett Pierre Balmain és Christian Dior mellett.

Audrey Hepburn   élete végéig viselte az elegancia és az egyszerűség megtestesítőjeként ismertté vált Hubert de Givenchy ruhakölteményeit.

 Híres kliensei közé tartozott még Grace Kelly, Jackie Kennedy, Greta Garbo, Maria Callas, Lauren Bacall, Elisa-beth Taylor, Sophia Loren, Ingrid Bergmann és Jane Fonda is. Számos francia és nemzetközi tervezői díj tulajdonosa; üzletei Buenos Airestől Rómáig, Zürichtől Tokióig a mai napig virágzóak, sőt a hatvanas évek elejére kialakult jellegzetesen elegáns, ünnepélyes Givenchy-stílus utat tört az avantgarde trendekbe is, bebizonyítva, hogy erős, maradandó tartóoszlopává vált az európai, sőt az egész világ divat-áramlatának.


Givenchy szerint „egy nő illat nélkül nem felismerhető”, így 1957-ben megnyitotta a divatház illatrészlegét. Az első két parfümöt, amit egyébként egy garázsban alkotott, a Le De és a L’Interdit névre keresztelte. Utóbbit múzsájának, Audrey Hepburn-nek ajánlotta, különleges barátságuk szimbólumaként. A színésznő volt 1958-ban a reklámkampány arca, ezzel az első híresség, aki részt vett egy illat bemutatásában. 1970 fordulópont volt a cég életében: a Parfums Givenchy megnyitotta első gyárát Párizstól északra, Beauvais városában. Az új női illat, a Givenchy III készült itt először, ami azt ígérte viselőjének, hogy „a férfi emlékezni fog rá”. Ez volt az első olyan termék, amin megjelent a négy G betűt ábrázoló logó, mely a mai napig a Givenchy szimbóluma.

Givenchyt személyes – sajnos szomorú – emlék kötötte Magyarországhoz, ugyanis fiatalkori jó-barátja, Jean Pierre Pedrazzini 1956-ban a Paris Match fotóriportereként tudósított a forradalomról, mikor halálos lövést kapott. Hazaszállítása után már nem tudták megmenteni az életét. Givenchy akkortájt fogadta meg, hogy egyszer ellátogat abba az országba, ahol elveszítette barátját. Majdnem ötven év eltelte után beváltotta ígéretét. Ittjártakor méltatta a magyar csipke és a hímzés művészi színvonalát, mely – véleménye szerint – a 20. századi francia divatot is megihlette.

Milyen ízeket szeretünk?

Savanyú keserű, sós, édes..   a négy alapíz.

Azt, hogy milyen ízeket, ízkombinációkat fogyasztunk szívesen, a megszokás, az otthonról hozott szokások erősen befolyásolják.

Az is befolyásolja az ízlelésünket, hogy a nyelvünkön elhelyezkedő ízlelőbimbókból hol, mennyi található. „Az édes ízt a nyelvünk hegyén, míg – például - a savanyút az oldalán érzékeljük: az azonban egyénenként változó, hány ilyen receptorunk van. Vannak, akik olyan adottsággal bírnak, ami képessé teszi őket arra, hogy nagyon sokféle ízt különböztessenek meg. Amellett, hogy természetesen ez a képesség tanulható és fejleszthető is, de ahogy az illatok esetében is vannak nagyon jó szaglású emberek – Orroknak hívják őket -, így az ízlelés területén is vannak született tehetségek”.   Arra, hogy a megszokás valóban milyen erősen befolyásolja azt, hogy milyen ízharmóniát szeretünk, jó példák azok a termékek, amelyek a világ számos pontján megtalálhatók, de éppen a helyi sajátosságok miatt, hiába azonos a termék gyártója, csomagolása, az íze valamiben mégis eltérhet. Érdekes, hogy például a három összetevőből álló instant kávé kicsit más ízű nálunk, mint néhány környező országban, annak ellenére, hogy az adott országok ízvilága nem áll távol egymástól. A lengyeleknél erőteljesebb a kávéíz, az oroszok a kicsit gabonaízű, cikóriára emlékeztető ízt kedvelik, nálunk viszont tejesebb, lágyabb ízű ugyanez a termék.


Egy étel izét az is meghatározhatja, milyen hőfokon fogyasztjuk, vagy éppen az, hogy milyen gyorsan eszünk. Ha komótosan, alaposan megrágva a falatokat étkezünk, akkor az étel a szájüregünk minden részére eljut, és sokkal erőteljesebben érezzük az ízét, mint amikor kapkodva nyeljük a falatokat. Akkor érezni igazán, hogy az evés, az ízlelés milyen fontos élvezeti forrás, mikor van időnk megfelelő körülmények között enni.

A babák apró ínyencek. A közvetlenül a születés után elvégzett tesztek világosan mutatják, hogy a kicsik a savanyú ízre grimasszal válaszolnak, az édeset pedig szeretik, cuppognak ajkaikkal. Az édesen belül kezdetektől fogva képesek megkülönböztetni az eltérő eredetűeket. A répacukor (szacharóz) ízlik a legjobban, majd a gyümölcscukor (fruktóz), a szőlőcukor (glükóz) és a tejcukor (laktóz) következik.



„Az erős fűszerekkel nem árt csínján bánni, mert ha mértéktelenül  eszünk ezekből, károsíthatják a gyomor nyálkahártyáját. Éppen ezért bizonyos betegségek megléte esetén – gyomorfekély, reflux, a száj nyálkahártyáját érintő kórok – nem javallott csípős ízű ételeket fogyasztani .Az is köztudott, hogy a magasvérnyomásban szenvedőknek a sózást is csökkenteniük kell, mert a só bent tartja a vizet az erekben, s így növelheti a vérnyomást. Általában 3-4-szer több sót fogyasztunk el, mint amennyi optimális lenne: az élelmiszeripar által előállított termékek – kenyérfélék, sajtok, felvágottak – ennek a mennyiségnek a döntő részét teszik ki

. Ezért javasolható – többek között - , hogy a vajas kenyeret már ne sózzuk és a paprikára, paradicsomra se szórjunk a fehér fűszerből. Vannak, akik azért sózzák erőteljesebben az ételeket, mert - ahogy mondják -, legalább ezt az ízt érezzék, ha már a többit nem élvezhetik: a dohányzás ugyanis megfoszt az ízek élvezetétől. A nikotin hatására a nyelv érzőreceptorai eltömődnek, kevésbé lesznek érzékenyek. Jó hír viszont, hogy a folyamat visszafordítható: a cigarettásról való leszokás után néhány héttel ismét ízesek lesznek az ételek.
Íze még az ásványvíznek is van. Vannak, akik azért nem kedvelnek bizonyos palackozott vizeket, mert van valamilyen érezhető – például – fémes ízük. Sokan szeretik a szénsavas üditőitalokat, amelyek annak is köszönhetik népszerűségüket, hogy – megfelelően hűtve – kellemes, kissé csípős hatást fejtenek ki a nyelv érző-, és észlelőidegeire. A kesernyés tonik hívei azt mondják, az a jó ebben az italban, hogy jellegzetes íze sokáig érezhető: ennek titka abban rejlik, hogy a keserű íz érzékelésére szolgáló ízlelőbimbók a nyelvgyökön helyezkednek el.    

forrás: medizona.h 

Lüdérc ellen - fokhagyma

Hezzam es járt a lüdérc

A tizennégyi háborúba én tizenhat eszendős vótam. Eppe a mü falunknál állott a front. Vaj hét családval béhuzakodtunk a pincébe. Vótak ott vénasszonyok,öregemberek, kicsi gyermekek, mindenféle. Alyan nekem való forma legén csak egy vót. Elkezdett az ingemet kerülgetni. Édesanyám észrevehetett valamit, mert erőst tiltott tölle.  Még azt sem hagyta, hogy beszélgessek véle. Így há, egész nap csak lestük egymást. Mikor osztá, este elfútták a lámpást, a setétbe esszeszúrtuk a csóré lábunkat, s úgy vótunk. Én minden éjen úgy felbolondultam, hogy az ördögök vittek el. Sajnos, egy hamar vége lett a frontnak, s haza kellett menjünk a pincéből. Attól fogva ingemet még az utcára se csaptak ki, úgy féltettek. Mikor mentem a templomba, édesanyám akkor és utánam rikolytott, hogy harmadik harangszókor otthon legyek, mert ha nem, hajamot mind kitépi.

A fiatalság esent kezdett guzsalyakodni. Jártak a gyűlésbe.Nekem a szüvem hasadott el, hogy én es mehessek, de ingemet nem csaptak el semmiképp. Egy este hallom én, hogy édesapámék beszélgetik: apám megyen másnap reggel fuvarba, s nem jő haza estére. Na, gondoltam, akármi legyen, de én most elmenyek a guzsalyasba! Elighogy édesapám kihúzta a lábát, én kezdtem fújni édesanyámnak: Édesanyám, bár most az egyszer, hogy édesapám nincs idehaza, csapjon el a guzsalyasba! Anyám hallgatott egy üdeig, én folytattam: Há, nem eleget ülök itthon? S há nem eleget ügyelek a testvéreimre?S há, nem eleget dógozom evvel az átkozott kendervel? Hogy a nyavalya egye ki még a gyükerét es!

Na, eredj, eredj! Ne bornyúzd itt a fejemen! DE hallod-e? Ha én valamit megtudok, s neked a büzöd elmegyenm én a hajadot mind kitépem!

Amikor kezdett setétedni, megfogtam a guzsalyt, s én úgy mentem bé a lütőn, mind akit visznek.

A fiatalság imá esszegyült. A leányok fontak, a legények kártyáztak. Egyik-egyik leült a szeretje mellé. Én es fontam s az a legén leült melléjem. A orsó örökrétig  esett ki a kezemből. A legén felkapta, de csak csókért adta vissza. Na, vót ott alyan fonás, hogy vége vót a világnak! Amikor kitőt a gyülés, a legén hazakésért ingemet, A kapuba jól megölelgetett, megcsókolgatott. Tisztáre kirekesztette az eszemet. Én onnatt  se enni nem tudtam, se alunni nem tudtam.Csak a legén,s csak a legén!

Vót a házunk előtt egy kicsi fahidacska, s ha arra valaki realépett, akkor az bengett. Ez, a legén, mikor járt el a kapunk előtt, a lábával a hidat örökké megbengette. Akkor én kiszöktem az ajtón s bár egy minutára, reaneztem. Egy vasárnap estefelé halom én, hogy beng a híd. Kiszöktem az ajtón, hogy meglássam, de édespám utánam nyúlt, megragadta hátulról a hajamot: Nem mensz suba se. Nyomd le, ide ne,  a likadot, míg szépen vagy! Azt akarod, hogy egy bitangot esszeszedj?! Akkor én readöccsentem az ágyra, s neki sírni. Lefeküdtünk de én csak sírtam tovább. Édesanyámék elfútták a lámpást, s a setétbe kezdtünk mondikálni. Mondom én: Hagyják el,mert elmenyek szógálni, s odamegyek ahova akarok!

Eredj, eredj, de osztá többet a lábodat ide bé nem teszed!      Én elgondoltam, hogy alyan jól megvónék édesanyámék nélkül,ha az a legén ingemet elvenne. Melyen szép a haja, s melyen szép az orcája! Melyen jó meleg a szája s melyen kemén karjai vannak! Ahogy igy elmélkedem, még nem vótam elaludva, egyszer csak há, ott ül a legén az ágyam széjibe. Megörvendeztem, felnyújtottam a karjaimot, hogy megöleljem. Akartam kérdeni, hogy hogy jött bé? S há akkor az a legén csak kezdett reám jőni, kezde szorítgatni a nyakamot. Kezdtem sikolytani: Jaj, jaj, Nyuvadok meg, nyuvadok meg!

Szökjél ember, gyújtasd a lámpást! Mi baja van a leánkának?

Édesapám kiszökött az ágyól, lámpást gyújtott,s há ott a legén a ház közepibe. Apám csak felkapta a faragószékről a fészit, s a legénre emelte:

Az anyád ántikrisztussát! Ebbe a helybe esszeváglak! Erre a legén csak lobot vetett, nagy fényesség lett, szórta a tüzet:   sergett a ház közepibe, osztá béhuzakodott az espár ajtaján, felhuzakodott a kürtön s elment. Mü ottmaradtunk s szinte kétségbeestünk.    Mi vót ez?

Apám kezdett ingemet szidni: Te szerencsétlan! Nem megmondtam, hogy ne vesd belé az eszedet abba a legénbe? Most ideszoktattad a lüdércet.  Jaj, jaj, mit tudunk tenni, hogy ne jöjjön ide többet az a lüdér? Jajgatódzott édesanyám a donyha alól. Nannyokám megszólalt a sutuban:  Ó ne legyetek úgy kétségbeesve! Amikor fiatal vótam, hezám is járt a lüdérc. Majd megkenjük fokhagymával. Ugye s lett. Vaj három este ingemet csóréra vetkeztettek,megtörtek a kujak fokhagymát, koromval esszevigyitették s ingemet tetőtől-talpig békentek, Hát erőst csúf lehettem, mert többet a lüdérc nem jött, Most imán öreg vagyok, de azt a legént máig se felejtem el.

Kóka Rozália
bukoviniai székely    mesegyűjtéséből

6000 éve esszük - a fokhagyma

6000 éve esszük a vámpírok ellen, az ízéért és egészségmegőrző hatásáért.

A fokhagymáról úgy tartják, hogy véd az ártó szándék, illetve a szemmel verés ellen, taszítja a boszorkányokat, és tökéletes védelmet nyújt a vámpíroktól. Erdélyben a kilincseket és az ablakkereteket is alaposan bedörzsölték vele, hogy a vámpíroknak elmenjen a kedve a háznép megkóstolásától. Sőt abban az esetben, ha az elhunytnál felmerült az esetleges vámpír-lét veszélye, a temetés előtt pár gerezd fokhagymát helyeztek a szájába.
A remek íz, a gyógyító hatás és az védelmi feladatok végrehajtása mellett, a fokhagyma remek afrodiziákum hírében is áll. Például egy palesztin hagyomány szerint, ha a vőlegény gomblyukában van egy gerezd fokhagyma, akkor boldog nászéjszaka elé nézhet. Az ókori indiaik szerint nem csak a nemi vágyra van jó hatással a fokhagyma, hanem egyben a hosszú élet titkát is magában rejti.


A fokhagyma az egyik legrégebb óta használt gyógynövény: már az ókori Egyiptomban meghatározott adagokban osztották a piramist építő munkásoknak, hogy egészségesek és munkaképesek maradjanak. Hippokratész, Plinius és Dioszkuridész is részletesen írt a fokhagymáról az ókorban.

A növény íze, és illata évszázadokon át rabságban tartotta az emberiséget. Hazáját Kirgíziának tartják, de már az ókorban elterjedt növénynek számított. Az egyiptomiak, rómaiak, görögök rendszeresen fogyasztották, termesztették. Egyiptomi papírusz tekercseken 22 fokhagymás ételrecept maradt ránk. Hérodotosz is megírta a fokhagyma történetét, az ókori világban.

A föníciaiak is felismerték a gyógyhatását és mind gyógyszerként, mind ételízesítőként alkalmazták a mindennapokban. A legendák főszereplőjévé is vált, emlékezzünk csak a vámpírtörténetekre. Fokhagymával el lehet ijeszteni a gonosz eme megtestesülését. Ennek előzménye, hogy az ókori népek már amulettként viselték, szemmelverés ellen. Az ókori világban nagyra becsülték és ennek megfelelően nem volt olcsó dolog. Egy életerős, jó fizikumú rabszolgáért, hét kiló fokhagymát adtak.

Kr. e. 3000 környékéről származó szanszkrit írások említést
tesznek róla, része volt a sumérok étrendjének is, a kínai filozófus
Konfucius pedig leírta, hogy az isteneknek bemutatott áldozati bárányt
fokhagymával ízesítették, hogy még jobban a kedvükben járjanak.
  A zsidók egyiptomi kivonulása után,amikor a nép nehéz helyzetbe került a pusztai vándorlás során, és a
pillanatnyi kilátástalanság miatt még az egyiptomi rabszolgaságot is
visszasírták, többek között a fokhagymát említik, mint Egyiptom egyik
értékét: „Emlékszünk, hogy Egyiptomban olcsón ettünk halat, uborkát,
dinynyét, póréhagymát, vöröshagymát és fokhagymát" (4Móz 11,5).
Az ókori görögök és rómaiak további hatásokat ragasztottak a
fokhagymára, úgy gondolták, hogy a skorpió marástól a kutyaharapáson át,
a lepra és az asztma kezelésére is alkalmas.

A középkorban

A keresztes hadjáratok harcosai a Szentföldön tanulták meg a fokhagymát megbecsülni. A keresztes hadjáratok után Nyugat-Európában olyannyira kedveltté vált, hogy a lakomákon verseket írtak róla. Boccaccio Dekameronjában egy őrülten szerelmes fiatalember fokhagymát küld imádottjának, hogy szerelmét elnyerje, és sikerrel is járt!
A 16. században Párizs polgárai egész éven át tartó egészséget reméltek attól, ha csak májusban fogyasztottak fokhagymát friss vajjal. Az első világháborúban az Angolok valóban fokhagymát alkalmaztak fertőzések ellen, és Oroszországban az influenza járvány leküzdésére használták.
 1792-ben a Pestis elleni hatékony megelőző szerként dicsérték a fokhagymát,

 A középkorban a fokhagyma mítosza tovább dagadt, elsősorban ördögűzésre,
valamint a vámpírok, farkasemberek és más kitalált rémek ellen
vetették be. Mivel a pestis járványt az ördögöknek tulajdonították, így e
betegség ellenszereként is számon tartották. A növény Kr. u. 1000 körűiig
már az egész világon ismert lett, melyben szerepet játszottak a hajós népek
(vikingek, föníciaiak), valamint a keresztes hadjáratok.

Európába a római időktől kezdve termesztenek fokhagymát.

Népi hagyományok:

A magyar népi hitvilág közismert rontáselhárító mágikus tárgya, gyakran egészségvarázsló és gyógyító funkcióban is. Gerezdekre bontott vagy koszorúba fűzött termését használták fel. Alkalmazása végigkísérte az emberi élet minden nevezetes időpontját és időszakát: a ház alapzatába vagy a küszöb alá ásva az egész házat bajtól óvta; esküvőn a vőlegény zsebében hordta, a gyerekágyas lepedőjébe dugták, a szemmelveréstől vagy kicseréléstől féltett újszülött bölcsőjébe tették stb.

A háziállatokat rontástól óvták vele: pl. tehénelléskor az istállóajtó fölé dugták. A vetést a madarak pusztításától óvta. Az év jeles napjai közül leginkább a karácsonyi ünnepkörben volt jelentősége (ajtók, ablakok keresztezése fokhagymával Karácsonykor és Luca napján), továbbá Szt. György napján (istálló különböző helyeire vagy a tehén szarvába dugva).

A fokhagymát a neki tulajdonított gyógyító erő következtében a legkülönbözőbb betegségek (mellgyulladás, gyulladt tehéntőgy, giliszta, torokfájás, kígyócsípés, kolera stb.) gyógyszeréül vagy megelőző szeréül használták önmagában vagy más szerekkel együttesen. A Karácsonyi asztalra helyezett vagy a Karácsonyi vacsoráról eltett fokhagyma (ekkor általában mézbe mártogatva ették, gyakran a vacsora kezdő fogásaként) különösen hatékonynak számított.

Jellemző a fokhagymára, hogy az emberi szervezetet serkentik, és nem energiaforrások (fehérjében, szénhidrátokban és zsírokban NEM gazdagok), vagyis nem hízlalnak. Jelentős vitamin források: B1, B2, B6, B12 és C-vitamin, és nikotinsav is van bennük (ez magyarázza az érszűkültere tett jótékony hatását). Télen és kora tavasszal nagyon fontos vitamin források. Sok káliumot és közepes mennyiségű kalciumot tartalmaz, vagyis a meszesedést nem segíti elő, a kálium pedig a szív vitaminja. Tartalmaz még kevés magnéziumot és vasat. Magas szárazanyag tartalommal bírnak.
A levesek elengedhetetlen kelléke mind a fokhagyma, mind a vöröshagyma. A kolbász és a különböző húsok elkészítésének, nélkülözhetetlen alapanyaga. Szószok kelléke. A konzerv- és a húsipar is előszeretettel alkalmazza.
Sokféleképpen fogyaszthatjuk. Aki nem szereti az intenzív ízt és az erős aromás illatot, az süsse meg a gerezdeket kevés olíva olajban (mert nem növeli a káros koleszterin menyiségét a vérben) alufólia alatt, közbe sózza meg ízlés szerint, passzírozza át és kenje kenyérre. Ügyeljen arra, hogy a hagyma a sütés alatt semmiképpen ne kapjon sötét barna színt, mert akkor biztosan keserű lesz az íze. Mennyei eledel. Ha állati zsírban sütjük, a hagyma megkeseredik, téves felhasználási módszer! A modern konyhai tapasztalatok azt mutatják, hogy közvetlen a tálalás előtt kell az ételbe reszelni a hagymát (vagy késsel kaparni), így fokozhatjuk az aromák érvényesülését, anélkül, hogy kellemetlen, átható illatot árasztana.  forrás:contact

Habár sok hiedelem kapcsolódott a fokhagymához, a modern tudomány
mégis igazolta, hogy a régiek a legtöbb hatásban nem tévedtek. 1858-ban
Louis Pásteur igazolta, hogy a fokhagymának baktériumölő tulajdonsága
van, a II. világháborúban pedig fertőtlenítőként és a sebesülésből adódó
üszkösödés megakadályozására alkalmazták sikerrel.




 

 forrás: fokhagyma története,
fokhagyma blog ,
contact,

Ezen a napon történt - febuár 20.

1821. február 20.-án született Feszl Frigyes építész, a pesti Vigadó tervezője

Az egyesített főváros szinte első komolyzenei intézménye és szórakoztató központja a múlt században a Pesti Vigadó volt. 1865 januárjában avatták fel ünnepi bál keretében “fényes és nyilvános táncvigalommal”. A Pesti Vigadó Feszl Frigyes építész terveinek megvalósulásával az akkori főváros legfontosabb kulturális, művelődési intézménye lett. Még ebben az évben itt mutatta be Liszt Ferenc “Szent Erzsébet legendája” című oratóriumát.

Jóval korábbi azonban a Vigadó története, ugyanis Pollack Mihály tervei alapján ezen a helyen már 1833-ban megnyílt az első Vigadó, a “Redoute”. Ebben a klasszicista épületben is igen jelentős események zajlottak, megfordult benne id. Johann Strauss, s már 1839-ben nagy sikerű hangversenyt adott Liszt Ferenc. Történelmi különlegesség, hogy 1848-49-ben a Vigadóban ülésezett az első Képviselő Ház, s ennek is következménye, hogy 1849 májusában Hentzi osztrák generális Budáról tönkre lövette az épületet.

Ebben az első Vigadóban a kulturális és a társasági élet eseményein túl pl. 1842 augusztusában tartották meg az első “iparmű-kiállítást”, mégpedig Kossuth Lajos javaslata alapján.

A mai Vigadó tervezője Feszl Frigyes hosszabb előkészületek után tíz év múlva, 1858-ban kezdett el foglalkozni az épület terveivel. A sajátos keleti elemekkel vegyített romantikus épület nagy feltűnést keltett, s a jelentős építész életművének központi műve lett. Belsejébe - többek között - Lotz Károly és Than Mór balladisztikus témákat feldolgozó freskói kerültek be. A szobrok nagy részét Alexy Károly szobrászművész készítette.

A Pesti Vigadó működésének kezdete óta rendelkezik azzal az előnnyel, hogy koncertterme többféle célra is használható. A múlt században különösen sok bált, ünnepi fogadást, köszöntőket rendeztek, s emellett természetesen a komoly zenei élet központja is volt. A fővárosban járó jelentős személyiségek sorra felléptek a Pesti Vigadó Hangversenytermében. Liszt Ferenc több műve itt került bemutatásra.

1875 márciusában Liszt Richard Wagnerrel adott közös hangversenyt a bayreuthi Festspielhaus javára.

Zenetörténeti érdekesség, hogy a legrégebbi magyar zenekar, a Filharmóniai Társaság együttese a Pesti Vigadó elkészülte után ezt az épületet tekintette otthonának, s kezdetben többször vezényelte itt a zenekart a nagy magyar zeneszerző, Erkel Ferenc. Ragaszkodott ehhez az épülethez Kodály Zoltán, Bartók Béla és Dohnányi Ernő is. Bartók fellépéseinek emlékét idézi az épületen elhelyezett emléktábla.

Az épületegyüttes a II. világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett, hosszú ideig az sem dőlt el, hogy újjáépítik-e. A kedvező döntést követően a 70-es években intenzív felújítás indult, melynek eredményeként az újjáépített Pesti Vigadót 1980-ban adták át a nagyközönségnek.

2013. "Év madara"

 

A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madarunk, ám egyre fogyatkozik az állománya. Az emberek is pusztítják, mert méheket is eszik.

A feltűnő tollazata ellenére viszonylag kevéssé ismert madárra azért fontos felhívni a figyelmet,mert az étrendje és a viselkedése miatt számos veszély fenyegeti.
Nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, és hideg időben méheket is zsákmányol, ezért a méhészetek közelében előfordul, hogy megrongálják a telepeit.

  A gyurgyalagok nagyon érzékenyek; ha zavarják őket, a következő évben más fészkelőhelyet keresnek, de nincs könnyű dolguk, egyre kevesebb az olyan partfal, ahol háborítatlanul megtelepedhetnek.

Májusban érkezik és szeptember végére már el is hagyja a Kárpát-medencét. Méhészmadárnak is hívják. 

Az "Év madara" program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van. A MME májusban zárult szavazása alapján a 2013 év madara a gyurgyalag (Merops apiaster). A gyurgyalag fokozottan védett madárfaj.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el „Az év madara” programját.

 
Porfürdőző gyurgyalag (Fotó: Máté Bence)

A fejfájás

 Az emberek 80%-a szenved időről időre fejfájástól.

  Nagyjából 180- féle fejfájás létezik, gyakran csak szakértők tudják pontosan meghatározni, melyikkel állunk szemben.

Tompa vagy éles?

A két leggyakoribb típus a feszítő fejfájás és a migrén. A feszítő fejfájásnál jellegzetes, tompa fájdalom alakul ki a halántéknál, a homloknál, a szem környékén, a tarkónál vagy a nyakszirtnél, amely úgy fogja körbe a fejet, mint egy fejpánt. 

A lehetséges kiváltó okok közé tartozik az időjárás-változás, a stressz, a lárma, az oxigénhiány, a nyak-váll területen lévő izomgörcs és a magas vérnyomás. A migrénes rohamok ezzel szemben többnyire féloldalasan lépnek fel, a homlok vagy a halánték egyik oldalán pulzáló vagy doboló fájdalommal. A test érzékenyen reagál a zajokra és a fényre. Gyakran hányinger is kíséri. A kínzó fájdalom általában rendszeres időközönként jelentkezik. Mivel a migrén pontos diagnózist igényel, orvoshoz kell fordulni!
Ha viszont csak szimplán megfájdul a fej,  nem kell   azonnal a tablettás doboz után.nyúlni. 

Borsmentaolaj
A borsmenta illóolaja csökkenti a fájdalmat. Egyes kísérletek szerint az ereje megfelel két fájdalomcsillapító tablettáénak, persze káros mellékhatások nélkül.
Így gyógyít: Masszírozz a halántékodba és a homlokod bőrébe pár csepp tiszta borsmentaolajat (100%-os tisztaságút). Ha szükséges, ismételd meg.

Oregánó
Nemcsak ízletes zöldfűszer, hanem hatásosan kitisztítja a fejedet.
Így gyógyít: Önts el 1,5 dl forró vízzel 1 teáskanál szárított oregánólevelet, és hagyd állni lefedve 10 percig. Szűrd le és fogyaszd el. Igyál meg belőle naponta három csészével.

Citromfű
A citromfűben lévő illóolaj megnyugtatja a vegetatív idegrendszert. Segít stressz és feszült lelkiállapot esetén.
Így gyógyít: Forráz le 2 teaskanál szárított citromfűlevelet 1,5 dl vízzel, és hagyd állni lefedve 10 percig. Utána szűrd le és fogyaszd el. Igyál meg belőle naponta 3-4 csészével.

Fűzfakéreg
A fűzfakéregben szalicin van, ez egy természetes fájdalomcsillapító anyag. Ebből állították elő az első aszpirint.
Így gyógyít: 1 teáskanál fűzfakérget forrázz le 1,5 dl vízzel, és hagyd állni lefedve 10 percig. Utána szűrd le és fogyaszd el. Igyál meg belőle naponta 3 csészével.

Kávé
Gyakran csodát tesz egy erős kávé. Fogyasztása javítja a véráramlást, mert kitágítja az agyi ereket, így hozzájárul a fájdalom csökkentéséhez.
Így gyógyít: Igyál egy csésze meleg, erős kávét mézzel és egy korty tejjel.

Jégkocka
A hideg sokk pont a kávéval ellentétes hatású: a kitágult agyi ereket összehúzza a homlokra helyezett hideg borogatás.
Így gyógyít: Jól működnek a gyógyszertárban kapható jégzselés tasakok. Ha nincs ilyen kéznél, akkor használj durvára tört jégkockát! Tedd bele egy nejlonzacskóba, és helyezd egy-három percre a nyakadra, a homlokodra vagy a halántékodra. Utána tarts három perc szünetet, majd borogasd újra két percig.

Lábfürdő
Hihetetlen, de igaz: a hideg-meleg lábfürdő szabályozza a fej ereinek tágasságát is, ettől elmúlik a fájdalom.
Így gyógyít: Tölts meg egy lavórt kézmeleg vízzel, egy másikba pedig tegyél hideg vizet. Lógasd a lábad a meleg vízbe 3 percre, majd tedd át a hideg vizes lavórba 8 másodpercre. Ismételd meg ezt háromszor, majd húzz a lábadra meleg zoknit, és pihenj le!
 
Magnézium
A középkorban a mák volt a legfontosabb fejfájás-csillapító, mivel benne sok az idegnyugtató magnézium. További fontos magnéziumforrás még a banán, a hüvelyes zöldfélék és az olajos magvak.
Így gyógyít: Ha teheted, fogyassz rendszeresen a természetes magnéziumforrásokból. Fejfájás esetén pedig igyál meg egy magnéziumtartalmú pezsgőtablettát.

/Tippek fejfájásra
Kiskegyed/