"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2017. február 9., csütörtök

Ezen a napon történt - Gábor Dénes

Gábor Dénes Nobel díjas villamosmérnök,  a holográfia atyja, a lapos színes tévé képcsövének konstruktőre, a kommunikáció-elmélet úttörője, egy analóg számítógép megalkotója. 


A holográfia két görög szó összetételéből keletkezett kifejezés. A holos ,,a teljes, az egész", a gramma pedig ,,az üzenet" jelentésében értelmezendő.  


 Gábor Dénes egy bányaigazgató legidősebb fiaként, 1900. június 5-én született Budapesten. Már gyermekkorában a fizika érdekelte. Ugyancsak felkeltette érdeklődését a színes fotózás. Testvérével, Györggyel együtt végül egy házi laboratóriumot is csináltak, ahol röntgen-sugarakkal és rádioaktivitással is kísérleteztek. Bár hivatalosan a Technische Hochschuléra is járt a német fővárosban, s ott elektromérnöki diplomát szerzett, szabadidejében bejárt a berlini egyetem fizikai előadásaira is, ahol akkoriban Einstein is oktatott.

1927-ben Németországban a Siemens & Halske AG-hoz lépett be munkatársnak, ahol mind a mai napig utcai lámpák millióiban használt megoldást dolgozott ki.
1934-ben Londonba települt. A harmincas évek Angliájában nehezen találhattak a külföldiek munkát. Gábor Dénes végül a Thomson-Houston céghez került, ahol 1948-ig dolgozott, többek között a kommunikációelmélet, a kinematográfia és - a legutolsó években - a holográfia területén. 

A holográfia feltalálásához az elektronoptikai leképezés tudományos vizsgálata vezette, felismerte ugyanis hogy ha egy tárgyról visszavert hullámok intenzitását, fázisát és amplitúdóját is felhasználhatja, akkor a tárgyról teljes (holo) és térbeli (graf) kép nyerhető. Az optikai holográfia elméletének kidolgozása után a holográfia szélesebb körű elterjedése akkor következett be, mikor 1962-ben felfedezték a lézert. Ez után ugyanis a lézertechnika és a holográfia egyesítésével lehetővé vált a lézerhologramok készítése. Tudományos munkásságáért, elsősorban a hologram felfedezéséért 1971-ben kapott Nobel-díjat. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és több, nemzetközi tudományos szervezetnek is, nevéhez több mint száz szabadalom fűződik. 79 éves korában, Londonban halt meg.  

Gábor Dénes - aki a Brit Birodalom Rendjének parancsnoki fokozatát nyerte el élete végén - egyszer így fogalmazott: ,,Ama néhány szerencsés fizikus egyike vagyok, aki megérte, hogy elgondolása a fizika komoly fejezetévé nőtte ki magát." 
 

2017. február 5., vasárnap

Vers vasárnapra


      Áprily Lajos 
 
                     Mennék eléd
 
      Mennék eléd, mert itt vagy már közel.
      A déli oldalon leselkedel.
      Gyökerek hallják könnyű léptedet,
      átküldesz egy-egy halk leheletet,
      mely szűzies még és illattalan,
      de sejtető, jó langyossága van.
      Csak arcom érzi még, nem sejti más,
      varázs van benne, keltető varázs.
      Ahol jársz, néma éberség fogad,
      keresed a rügyes sombokrokat,
      hogy langyosságoddal rájuk lehelj
      s kipattanjon a sárga kis kehely.
      Feljössz az élre, melyet hó erez,
      íj válladon, a hátadon tegez,
      benne az arany nyílakat hozod,
      melyekkel a telet megnyilazod.
      Mennék eléd, s mint fényváró anyám,
      még utoljára elkiáltanám
      nevedet, melyből napfény sugaraz:
      Tavasz, tavasz! Tavasz, tavasz, tavasz!
 

2017. február 2., csütörtök

Szinyei Merse Pál

1920. 02. 02.-án halt meg Szinyei Merse Pál.





A magyar festészet egyik legnagyobb alakja. A müncheni Akadémián tanult, s noha egyik mestere az akadémikus K. Piloty volt, őrá mégis Gustave Courbet friss természetszemlélete, majd később A. Böcklin tiszta, erőteljes színei hatottak. Művészetében az ember és táj kapcsolata, a természeti valóság gyöngéd szépségeinek örömteli megragadása foglalkoztatta. Az élet szeretetét és a természet szépségét sugárzó művei (Anya gyermekével, Szerelmespár, Hinta, Ruhaszárítás) után, 1873-ban alkotta élete fő művét, a magyar festészet egyik gyöngyszemét, a Majálist. E képe minden akadémiai kötöttségtől mentes festő ábrázolás, pompázó színeivel, oldott körvonalaival és napfénytől sugárzó ragyogásával megelőzte a francia impresszionisták törekvéseit. A magyar plen air festészet megteremtője, a modern festészet első nagy képviselője a nyugat-európai - elsősorban is a francia - kortársakkal egy időben fedezte föl a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának lehetőségét, s teremtette meg gazdag színvilágú realista táj- és portréművészetét. A maga korában nemcsak megnemértést és heves ellenállást váltott ki, hanem hivatalos elismerésben is volt része. Egy időben országgyűlési képviselő, aki nagyúri módra élt, megengedve magának, hogy esetleg ne vegyen ecsetet a kezébe. De a birtokára visszavonulva ha ritkábban is vette kezébe az ecsetet, olyankor megkapó műveket alkotott. (Lilaruhás nő, Pacsirta, családtagjainak arcképei). A Majális 1896-i kiállítása és ezúttal aratott nagy sikere után a hazai művészeti közélet egyik vezető alakja lett, amit egyik francia kortársa se mondhatott el magáról. 1905-től haláláig a Képzőművészeti Főiskola igazgatója volt. Késői alkotásainak plein air törekvései a nagybányai iskola fölfogásához állnak közel (Hóolvadás, Őszi táj).

Forrás: http://www.virtuartnet.hu/adoma/cv.htm

2017. február 1., szerda

Február hónap kövei

A Föld kialakulásának egyik fázisában szilárd kéreg alakult ki, ami nem csupán megadta bolygónk alakját, de lehetőséget is a felületén kialakuló vízre, majd az élővilág megjelenésére. A földkérget alkotó geológiai képződmények képezik mindennek az alapját.

Négy és fél milliárd évesre becsült lakóhelyünk a Föld bolygó e kőzetburkán alakult ki. Mikor és hogyan? Ez ma is megoldatlan kérdés. A választ a kőzetek minősége, összetétele, fajtái megkönnyíthetik, ezért kutatásuk rendkívül fontos. Érdekes, hogy geológiával az iskolákban és az ismeretterjesztésben alig foglalkoznak. Egy-egy szegmense szóba kerül, mondjuk földrajz, őslénytan vagy bányászat kapcsán, meg időnként ha vulkánkitörés, netán földrengés izgatja a kedélyeket. Pedig gyönyörű tudomány, nemcsak szellemi, esztétikai élvezetet is ad.

Kőzetnek nevezzük a földkérget alkotó nagy tömegű, ásványokból felépülő anyagot. Az ásvány a földkéreg szilárd, homogén, egy kémiai képlettel leírható természetes alkotórésze. Sajátos csoportot képviselnek a fémkinyerésre alkalmas ércek. Elképzelhető, hogy hányféle kőzet alkotja a földkérget, attól függően, hogy hol, mikor, milyen hőfokon és nyomáson alakultak ki, milyen hatással voltak rá a különböző éghajlati változások.

Kőzeteket, ásványokat sokan gyűjtenek. Talán kevesen tudják, hogy az ásványoknak és kőzeteknek éppen olyan rendszertana van, mint a növényeknek és állatoknak. Nemcsak esztétikai okoknál fogva fontosak az ásványok és kőzetek, de ipari szempontból alapvető nyersanyagok, az energiahordozóktól kezdve az építkezési alapanyagokig, a műszertechnikától az orvostudományig.A drágakövek is az ásványok közé tartoznak. Közös sajátosságuk a különlegesség, a szépség. Számuk szinte áttekinthetetlen, és mindig újakat fedeznek föl. A drágaköveket (ásványokat) igen régen, legalább 7000 éve ismeri az ember. Nem véletlen, mivel gyűjtögetés közben óhatatlanul belebotlott a szép kövekbe, és mivel ember volta révén esztétikai érzéke már korán kialakult, összegyűjtötte a szép ásványokat. Az elsők között volt az ametiszt, a hegyikristály, a jade, a gránát, a jáspis, a lapisz lazuli. Keménységüktől függően használati eszközök készítésére is jónak találták.
A köveket mindig valamilyen titokzatosság lengte körül, misztikus erőt, sőt gyógyerőt tulajdonítottak nekik. Ezért használták és használják ma is talizmánnak, amulettnek. Védelmet remélnek a gonosz szellemek ellen, és barátságra hangolják a jóindulatú lelkeket. Gyógyításra is használják – még ma is – a természet adományát. Az ezotéria egyik központi hatalma a megfelelő drágakő. A csillagászattal is összekötötték, amennyiben az egyes állatövi jegyeknek megfelel egy-egy drágakő, ami az akkor született illető személyiségi jegyeit befolyásolja.

Gyógyításra még a XIX. században is sűrűn használták. Egyeseknek már a jelenléte is elég volt, másokat a beteg testrészre helyezték és volt olyan, amit porrá törve bevettek. Japánban ma is árulnak porrá tört gyöngyökből kalciumpótló tablettát. Honnan eredhet a kövek misztikus hatása, miért bízzák azokra magukat még uralkodók is? A válasz egyszerű, bár nehezen fölfogható. Mert itt vannak a kezdetek kezdete óta és őrzik a Föld, a világmindenség ősi tudását, emlékeit. Tudnak mindent, de hallgatnak.

A számítógépek alapját képező mikrochipek alapanyaga, a kvarckristály is közéjük tartozik.

A drágakő uralkodók, főpapok ruháinak része volt. Tutanhamon halotti maszkján lapis lazuli sáv van a hókristályból és obszidiánból készített szemek mellett. A Bibliában szereplő 23 kőből 12 a legfontosabb, melyek színben, formában ma is ritkák. Nagyon érdekes Gyárfás Ágnes bölcselő felfedezése, amely szerint a székelyek sorstáblás mellhímzése az ősi idők üzenetét hordozza. A mejjesen (bőrmellény, oldalt a hónalj alatt gombolják) a sorstábla sértetlenül él a kebel táján.

A gyakorlatban óriási szerepe van a drágaköveknek, értékükről nem is szólva, hiszen a történelem során életeket oltottak ki birtoklásukért. Egy-egy ritka gyémántnak neve is van: Tiffany, Kohinoor, Sah, Firenzei, Sancy és mások. Általában ékszerként, magántulajdonban vannak. Újabban egyes államok azonosulnak olyan drágakövekkel, amelyek határaik között megtalálhatók. Nekünk, magyaroknak is kellene keressünk egy követ. Például a Széphavasról vagy inkább a Hargitáról. De a legjobb lenne egy máramarosi gyémánt, amelynek tiszta vizében láthatatlanul ott lebeg a világmindenség.
/Forrás: Hankó Ildikó//








Az ametiszt nyugalmat és békét sugároz magából Különleges színe miatt szerették már az ókorban is, amulettként viselték, mert úgy tartották megvéd a csábítástól és jó a mérgek ellen is.


Az ÓNIX az érvényesülés köve. Erősíti az öntudatot és a felelősségérzetet, erősíti a józan gondolkodást, a logikát, a kontrollt és az érvelés képességét. Javítja az idegek működését, a hallást, jó a belső fül betegségeire, de a fülzúgásra és nagyothallásra is.