"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2017. november 27., hétfő

1701. november 27-én született Uppsalában Anders Celsius svéd fizikus és csillagász

Celsius a 18. század Európájának kiemelkedő tudósa volt, aki sokat fáradozott a Gergely-naptár bevezetése érdekében.


 Elsősorban a Nap és Föld távolságának meghatározásával és a Föld alakjával foglalkozott. Fizikai és geofizikai kutatásokat is végzett, a fényerősség-mérést, az északi fényt, a Jupiter holdjait kutatta. Az első között kezdte vizsgálni az északi svéd partok lassú süllyedését. A svéden kívül a berlini akadémia és a londoni Royal Society is tagjai közé fogadta.
Két fontosabb műve: Értekezés a Nap és a Föld közti távolság meghatározásának újabb módszeréről (1730) és Értekezés a Föld alakjának meghatározására Franciaországban végzett megfigyelésekről (1738). Jelentős tudományos munkássága ellenére nevét hallva azóta is szinte mindenkinek az jut csak eszébe, hogyan öltözzön aznap.

1737-ben tervezte meg a ma is általánosan használt (100 fokos beosztású) hőmérsékletskálát, melynek azóta is megőrízte nevét, sőt az egyik leggyakrabban elhangzó névvé tette világszerte. Ötlete, amelyet 1742-ben ismertetett a Svéd Akadémián tartott előadásában, leegyszerűsítette a hőmérsékletmérést, és a kapcsolódó számításokat.

Celsius azonban a forráspontot jelölte 0-val, s a fagyáspontot 100-al, a két számot 1750-ben Stromer svéd tudós cserélte fel. A hőmérséklet mérése 1592-ben Galilei berendezésével kezdődik, ezt azonban még a levegő nyomása is befolyásolta. Az első leforrasztott alkoholos hőmérőt II. Ferdinánd toszkán nagyherceg alkotta meg. A hőmérsékleti skálát először Fahrenheit állította fel 1714-ben, ezt az Egyesült Államokban ma is használják. Ennek 0 pontja a szalmiáksó vizes oldatának fagyáspontja (-32C fok), a felső alappont a víz forráspontja, amelyet 212 foknak határozott meg.     1730-ban készítette víz-borszesz hőmérőjét René de Réaumur, aki a fagyás- és forráspont közti hőmérséklet-különbséget 80 fokra osztotta, de ezt a skálát csak Francia- és Olaszországban használták.
Az abszolút hőmérséklet fogalmát William Thomson, lord Kelvin vezette be 1851-ben, ennek 0 pontja a legalacsonyabb hőmérséklet, mínusz 273,15 fok, amelyen a molekulák hőrezgése teljesen megszűnik, az abszolút skála fokbeosztása megegyezik a Celsius-skáláéval. A higanyos hőmérőt Maupertuis alkalmazta először.
forrás:origo/



 

Napjainkban alapvetően három hőmérsékleti skálát használunk. Számunkra a legismertebb a Celsius-skála. Ha ezen a skálán megadnak egy hőmérséklet értéket, mindnyájan el tudjuk dönteni, hogy az hideg, meleg vagy nagyon forró. Nem tudjuk ugyanezt megtenni a főként angolszász országokban használt Fahrenheit-skála esetében. Nekünk a 100 °C forrót jelent, de nem igazán tudjuk, mit jelent a 100 °F (Fahrenheit fok).
Az egyes skálák közötti átváltás a következő:
Celsiusról Kelvinre: T (K) = T (°C) + 273
Kelvinről Celsiusra: T (°C) = T (K) – 273
Celsiusról Fahrenheitre:
Fahrenheitről Celsiusra: .



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése