Május van

" Aztán egy este szokatlan, meleg csend lett. A virágok illata megállt a csalitokban, s amikor feljött a hold, a berekszélen megszólalt egy fülemüle, olyan lágyan és olyan szépen, hogy lehunyta szemét az erdő, lehunyta szemét millió virág, még az öreg bagoly is lehunyta - bár agglegény volt -, mert mindenki tudta, hogy a nádas tündérrózsái között, a tó csillagos tükrében nászruhájába most öltözik a Tavasz felnőtt, szép leánya: Május.
/Fekete István/
  
Gyönyörűségnek vidámsága, te nemes Pünkösd hava! - így magasztalta a tavasz utolsó, ám legszebb hónapját, a májust a legrégebbi magyar csíziós könyvecske.

Az igazi tavasz kiteljesedésének  ideje május, nevét a római termékenység istennőjéről, Majáról kapta.
Régi magyar neve pünkösd hava, de ismert a tavaszutó elnevezés is, csillagászok szerint ikrek hava.



 
Május 1-je  több száz  éve tavaszünnep.

A keltáknál Beltane az ünnep neve, mely a fényistenük (Bel) tüzét jelenti. Más elképzelések azonban a közel-keleti Baál istenre vezetik vissza eredetét. Beltane az ifjú Isten férfivá serdülésének ünnepe. Ekkor szeret bele az Istennőbe, és e napon teljesül be szerelmük a mezőkön, virágos réteken. Az Istennőben megfogan az Istenség, az Ő megtermékenyülésének ünnepe ez.

Beltane egykoron druida tűzfesztivál volt, amelyet az Istennő és a Szarvas-istenség egyesülésének megünneplésére, a termékenység dicsőítésére tartottak. Ezen a napon a szüzek közül minden település megválasztotta a Május királynőjét, akit feláldoztak a Szarvas-istennek. 

Franciaországban 1561 óta május 1-jén tartják a gyöngyvirág ünnepét (fête du muguet), mivel IX. Károly ekkor tette hivatalos aktussá azt a néphagyományt, amely szerint az ezen a napon ajándékba adott gyöngyvirágszál szerencsét hoz.

 

 A nép szerelmes szívű legényei május elsején "májusfát" állítanak kedvencük háza elé. E hónap ünnepségei - a majálisok - a tavasz és a nyár örömeinek szólnak. A szerves élet fejlődésének ekkor van a tetőpontja.

 Amikor Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok Hieraploiszba mentek, a pogányok este egy faággal jelölték meg Fülöp szállását, de másnapra Isten angyalai a város minden házára zöld ágat tűztek, így a pogányok nem tudták melyik házba menjenek be. Így menekült meg Szent Fülöp a haláltól.

Van egy másik történet is miszerint: Szent Fülöp és Szent Jakab miközben téríteni jártak csatlakozott hozzájuk egy Valburga nevű szűz hajadon. A pogányok nem nézték jó szemmel a lány cselekedetét, ezért tisztátalannak nyilvánították, rágalmazták. A lány, hogy elűzze a gúnyolódókat elővette vándorbotját leszúrta a földbe, letérdelt és imádkozni kezdett. Alig múlt el pár óra és a bot kizöldült. Ez Szent Jakab napja hajnalára történt. Ettől fogva állítanak a nőtlen férfiak a jó magaviseletű lányok ablaka elé egy magas zöld fát, persze mindezt észrevétlenül.

Történészek kutatásai alapján pedig európai, azon belül pedig germán eredetű a májusfaállítás hagyománya. A középkorban kezdett elterjedni szélesebb körben. Az ünnepségek, melyek kapcsolódnak hozzá az ősi indiai és egyiptomi népek termékenységi táncaikból gyökereznek. A megújuló életet szimbolizálja a májusfa tánc. Minden éven, annak reményében, hogy bőséges lesz a termés új májusfát állítottak.

Az angoloknál és a bajoroknál a települések büszkesége volt a májusfa A fa szimbolizálta a jó módot, a függetlenséget, a falu illetve a város erejét. A fa kérgét és ágainak egy részét eltávolították, majd szalagokkal, virágokkal, koszorúval díszítették és ezután felállították. A fa törzse a férfiasságot, a díszek pedig a nőiességet jelenítették meg.

Magyarországon először a 15. században említik a májusfaállítást. A tavaszköszöntés jelképe, de ugyanakkor az európaitól eltérő szokások is kialakultak. Általában nagyon magas nyárfát, gyertyánfát vagy fenyőt, díszítenek szalagokkal, selyemkendővel, és egy üveg italt is akasztanak a fa ágai közé, melyet május végén a fa ledöntésénél fogyasztanak el a legények. Nálunk a termékenység jelképe és szerelmi ajándék, mivel főleg nőtlen férfiak állították annak a lánynak, akinek udvaroltak.

A májusfának bajelhárító hatása is volt, amelyet szinte napjainkig őriznek néhány kis faluban a székelyek: hársfaágat dugnak május elsején a földbe, olyan házak elé, ahol beteg valaki. Később a fa héját megfőzik, felét a beteg megeszi, míg a másik felét a folyóba dobják, hogy a víz messzire vigye a bajt. Számos más hiedelem is fűződik e naphoz: időjárásából a következő télre jósoltak, az ekkor köpült vajat fülfájás ellen használták, a boszorkányok távoltartására pedig bodzával aggatták tele a házat. Május elsejét a babonásabbak gonoszjáró napnak tartották, ugyanakkor termőnap volt a kenderre, üres nap a borsóra. Tiszta időjárása jó búzatermést jósolt.


Jankovics Marcell - a neves néprajzkutató - májust a "fagyosszentekre" utalva, találóan a nyár aggodalmas adventjének nevezte, aminek a jövendő termés féltése az alapja. "Május, ha sok esőt hoz, s nem küld nagyon hideget, vagy rekkenő meleget - jósolta a hajdani rímes megfigyelés -, bort, búzát várj eleget. Sokfelé közmondássá vált az a paraszti vélekedés is, hogy: "aki János evangélista napjáig (május hatodikáig) el nem vet, nem érdemes a jó szóra." Az uborka magját némely vidékeken másodikán, Zsigmond király névünnepén, másutt viszont ötödikén, Gotthárd napján volt ajánlatos földbe tenni.

A népi jövendölés szerint, ha a május elseje előtti éjjelen eső esik, nagy termés várható, de ha hideg van, vagy fagy, akkor termés nem lészen. Az április 21-étől május 20-ig uralkodó Bika csillagképben érkező hónapunk sok tavaszi öröm hordozója. Az év ötödik hónapjának nevéhez már az ókorban is különféle magyarázatok fűződtek: májusban a rómaiak a termékenység istennőjét, a hónapnak nevet adó Maját ünnepelték, aki - a mitológia szerint - Faunus leánya, Vulcanus felesége volt, és rokonságban állt a Föld istenasszonyával. A keresztény egyház májust, vagy más néven Pünkösd havát a Boldogságos Szűz Mária tiszteletének szenteli. A római katolikus templomokban ekkor a Szűzanya virágokkal felékesített oltára előtt májusi ájtatosságokat tartanak.
 

Népi megfigyelések májusban:  

- májusi csendes eső, növeli a vetést
- száraz május, száraz esztendő
- ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
- ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
- nagyon meleg május után esős június következik
- ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
- sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz
- Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz
- Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász
- Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök
- májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég